Németh Zsolt
Fotó: EMNP
Németh Zsolt szerint megint vannak, akik új birodalomba, globális rendbe sorolnák be a magyarságot, megfosztva nemzeti szuverenitásától, identitásától, és szabadságától, ez azonban ’48, ’56 és ’89 nemzetével nem fog menni.
2018. március 15., 20:012018. március 15., 20:01
2018. március 15., 21:042018. március 15., 21:04
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szacsvay Imre nagyváradi szobránál, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) központi ünnepi rendezvényén mondott beszédet csütörtök délután.
„A magyar nép csak olyan vezetést fogad el, amely a nemzeti felemelkedést, nem pedig egy birodalomnak vagy más idegen erőnek a céljait szolgálja” – fogalmazott a politikus.
Arra emlékeztetett, hogy 1849-ben a nyugati világ rokonszenvvel tekintett a magyarok szabadságharcára, a kor kiemelkedő német, norvég, svéd, amerikai és francia írói, költői írtak a magyar forradalommal rokonszenvező verseket, írásokat. Ezt a rokonszenvet élesztette újra 1956, és ez éledt újjá napjainkban is, amikor Magyarország olyan nemzetközi vitákat folytat, amelyekkel sok szimpátiát és támogatást ébreszt.
A politikus kijelentette, április 8-án a szavazóurnáknál zajlik majd fontos csata, és ebben kiemelkedő szerep jut a választói névjegyzékben szereplő 400 ezer határon túli magyarnak is.
Németh Zsolt szerint az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra azért tud egységesen emlékezni a nemzet, mert a magyaroknak nem a saját uralkodó rétegükkel, hanem egy birodalommal kellett megküzdeniük, és az akkori egymillió magyar család körülbelül felének kötődött személyes élménye a szabadságharchoz.
Szilágyi Zsolt
Fotó: EMNP
Úgy vélte, őszinte párbeszéd nélkül nem fog sikerülni a román és a magyar nép történelmi megbékélése. Ennek a párbeszédnek az alapja pedig a magyarság belső önrendelkezése kell hogy legyen. Bármennyire is nehéz a trianoni kereszt, emelt fővel, méltósággal kell továbbvinni, és soha nem szabad helyt adni a gyűlöletnek – fogalmazott. Azt kívánta, hogy a román nép is tudjon túllépni a történelmi félelmeken, és legyen partnere a magyar párbeszédkeresésnek.
Nagyváradon két március 15-i ünnepséget tartottak csütörtökön: az RMDSZ és az EMNP külön ünnepelt.
Két rendezvény között választhat, vagy mindkettőn részt vehet a nagyváradi magyar közösség március 15-én. Az RMDSZ-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak évek óta nem sikerül egy tető alá hozni ünnepi programjait, így egymást váltják a fő helyszíneken. Mindkét fél a másikat okolja a kialakult helyzetért.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!