Nem változott számottevően a magyar diákok száma az új tanévben

Nagyjából ugyanannyi diák folytatja magyar nyelven tanulmányait idén Romániában, mint az elmúlt években – derül ki a megyei tanfelügyelőségek egyelőre hozzávetőleges adataiból.

Nagy Éva minisztériumi tanácsadó lapunk kérdésére mára ígérte a végleges, összesített adatokat. A magyarul tanuló diákok száma nem csökkent drasztikusan az elmúlt években, bár nem is nőtt – azokat ugyanis, akik eleve román tannyelvű iskolába szeretnék beíratni gyereküket, nem lehet meggyőzni arról, hogy ne tegyék – mondta el lapunknak Pető Csilla Bihar megyei parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja.

Mint mondja, nemcsak Biharban, más megyékben is két-három éve stagnál a magyar gyerekek létszáma, egyre jellemzőbbek azonban az átcsoportosítások. A szülők egyre kevésbé szeretik a vegyes iskolákat, szívesebben választják a csak magyar tannyelvű osztályokat működtető tanintézeteket, már ahol van ilyen.

Úgy látják ugyanis, hogy tagozatos iskolákban rosszabb helyzetben vannak a magyar osztályok, mint a román tannyelvűek: sok helyütt olyan oktatók tanítanak, akik más iskolákban is dolgoznak, így nehézkesebben végzik teendőiket.

„Arra is van példa, hogy az olyan iskolákban, ahol túl kevés az osztályterem, és egyes osztályok kénytelenek délután megtartani az óráikat, mindig a magyar gyerekek részesülnek a rendhagyó órarendben, ami igen kényelmetlen a számukra” – sorolta Pető Csilla. Olyan is történt már, hogy egy kéttagozatos iskolából néhány magyar osztályt emiatt beolvasztottak egy másik iskolába. A szórványmegyékben a legrosszabb a helyzet, itt sokszor elkerülhetetlen a vegyes osztályok működtetése, hiszen csak így jön össze a minimális létszám.

Megszűnt az „oktatási turizmus”

Bihar megyében a kilencvenes évek végén az is jellemző volt, hogy a szülők a közeli magyarországi városok iskoláiba járatták gyerekeiket. Pető Csilla szerint ez a trend mára teljesen megszűnt, azonban még mindig fennáll a vegyes házasságokból születő gyerekek problémája, akik az esetek túlnyomó többségében román iskolába fognak járni.

A partiumi megyében évek óta szinte változatlan a magyar osztályok és diákok létszáma. Idén összesen 313 elemi és 277 általános iskolai osztály indul magyar tannyelven, ebből 75 első és 65 ötödik. Magyar nyelven tegnap 1380 elsős kezdte meg tanulmányait a térségben.

Szatmár megyében is egyre ritkább, hogy valaki külföldön folytassa tanulmányait, csak azok választanak külföldi iskolát, akik családostól kivándorolnak – tudtuk meg Kónya László főtanfelügyelő-helyettestől, aki elismerte, hogy még nem készült felmérés arról, hány gyerek tanul külföldön.

A megyében egyelőre nem tudni, hány diák kezdte magyar nyelven az új tanévet, ugyanis az iskolaigazgatóknak 20-áig kell beküldeniük a tanulólétszámra vonatkozó jelentéseket. „Míg nem összesítettük ezeket a listákat, nem tudjuk, hány tanulónk van ebben a tanévben. Egyelőre annyit látni, hogy kevesebb a kilencedikes, mivel tavaly kevesebb volt a nyolcadikos” – fogalmazott Kónya. Hozzátette, „kárpótlásul” az előző évhez képest valamivel több lesz az első osztályos.

Magyar első osztály a Wesselényiben

Magyar nyelvű első osztály indult tegnap a zilahi Wesselényi Református Kollégiumban, így esély van arra, hogy javul a magyar elemi oktatás helyzete a városban – tudtuk meg Márkus László Szilágy megyei tanfelügyelőtől.

Elmondta, kis, eldugott településeken előfordult, hogy az alacsony diáklétszám miatt be kellett zárni iskolákat, de arra is volt példa, hogy két, tavasszal bezárt iskolát sikerült újraindítaniuk.

A tanfelügyelő hozzáfűzte, kollégái valamennyi településen arra panaszkodnak, hogy csökken a gyerekek létszáma. Zilahon összesen 60 magyar elemista van, és megyeszerte is folyamatos a létszámapadás.

„Évről évre kevesebb a gyerek. Azt nem mondhatni, hogy a fiataljaink elmennének, de a válság hatására csökkent a gyerekvállalási kedv” – mutatott rá a térség demográfiai gondjaira Márkus László. A tanfelügyelő elmondta: az, hogy nem csökkent látványosan a magyar iskolák száma többek között annak is köszönhető, hogy a magyar többségű településen a romák is magyar nyelvű iskolába íratják gyerekeiket. A romáknál nagyobb a népszaporulat, ez segít fenntartani a magyar iskolák létszámegyensúlyát, tette hozzá Márkus László.

Kevesebb osztály nagyobb létszámmal

Kovászna megyében a tavalyhoz képest nem változtak érdemben a beiskolázási számok. Keresztély Irma főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: 38 800 tanuló kezdte az új tanévet, 2376 elsőst írattak be. Ez a szám stagnálást jelent, az általános beiskolázási adatok tavalyhoz képest nem változtak, hangsúlyozta a főtanfelügyelő. Mint mondta, a helyzet vidékenként változik, Barót és Bodzaforduló környékén nőtt a diákok száma, míg Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen kevesebb gyerek iratkozott be, azonban a változás mindkét esetben jelentéktelen mértékű.

Hargita megyében sem történt változás tavalyhoz képest, csupán kevesebb osztályt jegyeztek be idén – közölte lapunkkal Ferencz S. Alpár főtanfelügyelő. „Ha az osztályok számát nézzük, csökkenés mutatkozik, ez azonban a minisztériumi rendeletnek tulajdonítható” – magyarázta Ferencz, hozzátéve, hogy az első és ötödik osztályok emelt létszámmal indultak a 2010–2011-es tanévben, egy-egy osztályban 25–30 gyerek is van. A főtanfelügyelő szerint Hargita megyében is számottevő azon fiatalok száma, akik a 8. osztály elvégzése után abbahagyják tanulmányaikat, de igyekeznek megtartani diákjaikat.