Cáfolta lapunknak a kolozsvári polgármesteri hivatal a Musai-Muszáj akciócsoport értesülését, miszerint a városháza legyártotta a többnyelvű helységnévtáblákat. Az önkormányzat álláspontja szerint továbbra sem teljesülnek a törvényi feltételek a táblák kihelyezéséhez.
2016. szeptember 08., 12:272016. szeptember 08., 12:27
2016. szeptember 08., 15:472016. szeptember 08., 15:47
A többnyelvűségért síkra szálló Musai-Muszáj Facebook-oldalán közölt bejegyzése szerint „belső információkból\" arról értesültek, hogy az Európa Kulturális Fővárosa pályázat zsűrijének látogatása kapcsán a polgármesteri hivatal legyártotta a bejárathoz kerülő, Cluj-Napoca/Kolozsvár/Klausenburg feliratú táblákat. „Hisszük, ha látjuk, de történelmi pillanat elé nézhetünk!\" – állapította meg a civil kezdeményező csoport, amelynek szervezésében tavaly több százan kérvényezték a kolozsvári városházán a többnyelvű helységnévtáblákat.
Oana Buzatu, a kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivője csütörtökön cáfolta a Krónikának, hogy megrendelték vagy legyártatták volna a többnyelvű helységnévtáblákat. „A polgármesteri hivatalnak és a helyi tanácsnak nem változott az álláspontja, és továbbra is fenntartják, hogy Kolozsvár magyar nemzetiségű lakosságának számaránya nem teszi lehetővé a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezését a helyi közigazgatási törvény alapján\" – jelentette ki lapunknak a városházi illetékes.
Oana Buzatu emlékeztetett, hogy az önkormányzat „a város multikulturális jellegének kihangsúlyozása\" érdekében városkapukat készül állítani Kolozsvár bejáratainál, ezeken pedig a román mellett magyarul és németül is felírják a város nevét. A szóvivő azonban nem rendelkezett érdemi információval arról, hogy jelenleg milyen szakaszban van ennek a projektnek a megvalósítása. Noha a hivatal által 2014-ben a városkapuk látványtervére kiírt pályázat keretében már 2015 márciusában győztes hirdettek – Alexandru Nicolae Fleşeriu építészeti irodáját –, a létesítmények annak ellenére nem kerültek ki a helyükre, hogy Emil Boc polgármester korábban megígérte, ez 2015 végéig megtörténik.
A Musai-Muszáj nemrég nyílt levélben fordult Emil Bochoz, arra kérve az elöljárót, ne sodorja veszélybe az Európa kulturális fővárosa cím elnyerését azzal, hogy továbbra is megtagadja a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését Kolozsvár határánál. Az akciócsoport felhívta a polgármester figyelmét, hogy a kulturális fővárosi cím elnyeréséért versenyben maradt négy romániai város közül Temesváron már évekkel ezelőtt kitették a többnyelvű helységnévtáblákat, Nagybánya pedig egy hónapja döntött erről, noha a legnagyobb kisebbségi csoportjuk is eltörpül a kolozsvári magyarság létszámához képest. A Musai-Muszáj arra kérte Bocot, vállalja fel a táblák ügyét, rendelje el kihelyezésüket még a zsűri hamarosan esedékes látogatása előtt, egyszer és mindenkorra lezárva a kolozsváriak számára ezt a problémát.
Mint a városházi szóvivő lapunknak adott nyilatkozatából is kitűnik, az Emil Boc vezette önkormányzat folyamatosan arra hivatkozva utasítja el a kétnyelvű táblák kihelyezését, hogy a kincses város magyarságának számaránya nem éri el a 2001/215-ös számú közigazgatási törvényben rögzített húsz százalékos küszöböt (a magyarok létszáma 16 százalékos). Mások – köztük a Musai-Muszáj, valamint a városházával pereskedő Minority Rights Egyesület – viszont azzal érvelnek, hogy a közigazgatási törvény értelmében a jogszabály hatályba lépésekor érvényes népszámlálási adatok alapján kell megvizsgálni, hogy egy kisebbség helyi aránya meghaladja-e az anyanyelvhasználatra feljogosító fontos húszszázalékos küszöbértéket. Márpedig az 1992-es cenzus idején a kolozsvári magyarság aránya 23 százalékos volt, tehát meghaladta a küszöböt.
Ugyanakkor a közigazgatási törvény egyik utólagos módosítása kimondja azt is, hogy abban az esetben is ki kell helyezni a kétnyelvű táblákat, ha a kisebbség számaránya a jogszabály hatályba lépését követően húsz százalék alá csökkent. Arról nem beszélve, hogy ugyanez a törvény semmilyen esetben nem tiltja, hogy egy nemzeti kisebbségi nyelvén is kiírják a település nevét, függetlenül az adott kisebbség lélekszámától.
Két újabb gigaszállítmány tart a napokban a marosnémeti hőerőműhöz. Az egyik gigaszállítmány a tengerpart, a másik a nyugati országhatár, Nagylak felől közelíti meg a dél-erdélyi települést.
Saját költségükön újítottak fel egy Szeben megyei kisvasút-vonalszakaszt az Asociația Prietenii Mocăniței (Kisvasút-barátok Egyesülete) civil szervezet tagjai.
Március 15-éhez közeledve Székelyföld-szerte készülnek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett rendezvényekkel.
2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele, ugyanis Péró Tamás személyében magyar alelnöke van a közgyűlésnek.
Nagyvárad idén sem szakít azzal a hagyománnyal, hogy külön ünnepel a magyarság március 15-én, az RMDSZ három napos ünnepségsorozattal készül, a magát nemzeti-polgári oldalnak nevező oldal pedig egynapos programkavalkáddal várja a megemlékezőket.
Életét vesztette egy idős férfi csütörtökön délután Vrancea megyében, agyonütötte egy tövestül kicsavart fa. Számos erdélyi megyében riasztást bocsátottak ki az orkán erejű szél miatt.
Szerszámgépeket és jelentős mennyiségű árut lopott öt zalatnai férfi egy helyi gyártelepről: a 195 ezer lej kárt okozó bűncselekmény négy gyanúsítottját őrizetbe vette a rendőrség.
Szatmár, Máramaros és Szilágy megyében is ünnepel a magyarság március 15-én, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 177. évfordulóján.
Csütörtökön a kormány leváltotta tisztségéből Tóth Csabát, Arad megye RMDSZ-es prefektusát. Az új kormánymegbízott Mihai Pașca ügyvéd, igazságügyi államtitkár, akit a PNL javasolt a funkcióba. Tóth Csaba alprefektus lesz.
Hosszas halogatás után győztest hirdettek az Óvári–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út kivitelezésére kiírt liciten: a szatmári megyeszékhelyt a magyar határral összekötő autóutat egy román vállalkozás építheti meg.
szóljon hozzá!