Csak pár hónapon át öntözhettek az ópálosi szivattyúállomásnak köszönhetően
Fotó: Facebook/ANIF
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amelynek segítségével több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert az illetékesek szerint a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott, mielőtt célba ért volna. Jelenleg a meder vízzárásán dolgoznak, és az ígéret szerint néhány héten belül használható lesz az öntözőcsatorna – csak kérdés, lesz-e elég gazdálkodó, aki beruház a locsolásba.
2025. június 27., 15:232025. június 27., 15:23
A felújított szivattyúállomást 2019 őszén avatták fel az Aradtól 24 kilométerre keletre fekvő Ópáloson (Păuliș), azonban csak néhányszor üzemeltették, 2020 nyarától a gazdálkodók már nem öntözhettek vele – az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) Arad megyei igazgatósága szerint ugyanis kiderült, hogy a Marosból a csatornába átemelt víz teljesen elszivárgott, mielőtt elért volna a mezőgazdasági területekre.
Ópáloson az 1960-as években helyezték üzembe egy szivattyúállomást, ami az 1990-es évek elejéig működött. A termelőszövetkezetek feloszlatása, a termőföldek visszaszolgáltatása, a szakhatóságok átszervezése és hanyagsága, vagyis a gazdátlanság következtében elavult rendszert végül kivonták a forgalomból. A felújítására közel három évtizeddel később került sor,
Körülbelül 4000 hektárnyi területet lehetett volna öntözni Arad környékén az ópálosi szivattyúállomásnak köszönhetően, azonban az átadást követően csak néhány alkalommal működött, egészen 2020 nyaráig. Az ANIF aradi illetékesei az Agerpres hírügynökségnek elmondták, hogy az elmúlt öt évben azért nem indították be a pumpaházat, mert kiderült, hogy
– a csatornát ugyanis nem látták el vízzáró réteggel (más kérdés, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekben sem volt vízzáró réteg a meder alján).
Száraz a zsilip és az öntözőcsatorna, amelyben nem víz folyik, hanem benőtték a fák, cserjék
Fotó: Facebook/ANIF
Jelenleg betonozzák a csatornát, a munkálatok néhány héten belül befejeződnek – ígérték az illetékesek, akik szerint „a térségre jellemző rendkívül homokos talaj miatt” illan el a csatornába szivattyúzott víz. „Ettől a nyártól kezdve biztosítani tudjuk az öntözővizet azoknak a gazdáknak, akiknek szükségük van rá” – tette hozzá Alexandru Pantea aradi ANIF-igazgató.
Három évvel ezelőtt egyébként már egy kétkilométeres szakaszon elvégezték a vízzáró réteg kialakítását, jelenleg 1,8 kilométert betonozásán dolgoznak. Az ANIF vezetője szerint az így kialakított, körülbelül négy kilométer hosszú betonozott szakasz elegendő lesz ahhoz, hogy a víz eljusson a gazdákhoz.
Ahhoz viszont, hogy a szivattyúállomás teljes kapacitását kihasználják, több gazdának kellene beruháznia olyan öntöző-berendezésekbe, amelyek lehetővé teszik a víz kinyerését a csatornából, illetve a locsolást.
Az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szerint a megye 350 ezer hektárnyi mezőgazdasági területéből jelenleg mindössze:
Az elmúlt évek aszályai világítottak rá, milyen fontos lenne a termőföldek rendszeres öntözésre. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, Arad megyében megkezdték az aratást, de a gabonatermés éppen a kevés csapadék miatt elmarad a várttól, a tavalyi mennyiség felét-háromnegyedét takaríthatják csak be.
– világított rá Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke. Szerinte a májusi esők nem pótolták a rendkívül száraz telet, júniusban pedig mostanáig nem volt eső, pénteken is csak futó zápor sepert végig Arad környékén.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
„Két, öt vagy tíz milliméter eső nem használ semmit, legalább 30-40 milliméter kellene. A régi csatornarendszerek el vannak hanyagolva, benőtték a fák, nincsenek kitakarítva, így fel se tudják tölteni vízzel. Az érem másik oldala, hogy
Ezek a locsolórendszerek egyszerre nagyobb területet le tudnak fedni, de nagyon költséges a működtetésük, akár gázolajjal, akár árammal történik, és nem biztos, hogy az összes öntözés meg fog térülni. Olyan növényt öntöznek általában, ami nagyobb profitot hoz, például a vetőmag-kukorica, a borsó vagy a csemegekukorica” – mondta a Krónikának Nagy Zsolt.
Eközben az aradi gazdálkodók irigykedve nézhetnek a magyarországi szomszédokra, ahol szervezett körülmények között folyamatos az öntözés, ráadásul részben „aradi vízzel”. A román sajtó időről időre szenzációként tálalja, hogy Aradról „exportált vízzel” locsolják a magyar termőterületeket, de a Mezőhegyesi Ménesbirtok vezetői évekkel ezelőtt elmondták e cikk szerzőjének, hogy az öntözővíz 80 százalékát Apátfalvánál nyerik ki, az úgynevezett „aradi víz” csak 20 százalékot tesz ki, és néha veszik igénybe nemzetközi együttműködés alapján.
A Marosból nyernék ki az öntözővizet
Fotó: Facebook/ANIF
Aradról már a 19. század második felében átvezették a Maros vizét az 50 km-re lévő Mezőhegyesre: a Száraz-ér nevű természetes csatornán Battonyáig, onnan a mesterséges Élővíz-csatornán Mezőhegyesig. Az akkori műszaki feltételek mellett ez volt a legjobb megoldás a mezőhegyesi cukorgyár ellátására.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
szóljon hozzá!