Fotó: Boda L. Gergely
Az aggasztó demográfiai mutatókkal is alátámasztott diáklétszám-csökkenés ellenére sem szándékozik újjáalakítani a magyar tagozatot a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem. A rektori tisztségért harcba szálló profeszszorok inkább az angol, francia, olasz és spanyol nyelvű oktatás beindítását tervezik.
2016. január 28., 13:152016. január 28., 13:15
A magát a régiót legjobban lefedő felsőoktatási intézményeként meghatározó egyetemen a közeljövőben szó sem lehet a magyar nyelvű oktatás visszavezetéséről – fejtette ki lapunknak a rektori tisztségért versengő Călin Enăchescu és Daniel Ştefan.
Ugyan a két jelölt nem veti el teljesen a magyar csoportok létrehozását, azonban jelenleg két okból is megvalósíthatatlannak tartják: egyrészt az egyetem nem rendelkezik elegendő oktatóval, másrészt képtelen felvenni a harcot a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. „A Sapientia marosvásárhelyi karán szinte minden olyan szak működik, amit mi létre tudnánk hozni. Ráadásul nagyon nehéz egy olyan egyetemmel felvenni a versenyt, amelyet a magyar állam finanszíroz” – érvelt a második rektori mandátumára pályázó Enăchescu.
Fiatalabb kihívója, Daniel Ştefan a magyar nyelvű oktatás akkreditációjában látja a legfőbb nehézséget. Ennek dacára a két tanár angol, francia, olasz és spanyol nyelvű csoportok beindítását tervezi. Kérdésünkre, hogy szerintük a térségben valóban több fiatal beszéli ezt a négy világnyelvet, mint a magyart, a jelenlegi intézményvezető pontosítani kívánt, mondván, hogy ajánlatukkal kimondottan a külföldi diákokat céloznák meg. Erre azért is mutatkozik igény, mivel a hazai demográfiai mutatók szerint vészesen csökken a középiskolások, azaz a potenciális egyetemi hallgatók száma. „Éppen ezért ki kell mennünk a nemzetközi porondra. Az ötvenhat esztendős múlt kötelez” – vélekedett Călin Enăchescu.
A múlt másról szól
Az ötvenhat éves múlt, amelyre a rektor hivatkozik, azonban éppen arról szól, hogy a mai egyetem jogelődjét, a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolát 1961-ben létrehozó, a Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsa Oktatási-Művelődésügyi Osztályának közleménye szerint az intézményt magyar és román tagozattal kell működtetni. Kezdetben két fakultást létesítettek: román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, valamint fizika, kémia és ipari ismeretek néven. A főiskola hároméves képzést nyújtott, és az általános iskola felső tagozatán oktató pedagógusokat képzett.
Idővel a Ceauşescu-rendszer felszámolta a marosvásárhelyi pedagógusképzést, és 1981-ben almérnöki főiskolává alakította az intézményt. A teljes elrománosítási folyamat az 1990-es évek elején indult be, amikor politikai okokból több értékes magyar oktatót is eltávolítottak vezetői beosztásából. Az etnikai tisztogatás volt az egyik szikrája annak a lángnak, amely begyújtotta a Sapientia létrehozásának tervét. Ennek későbbi alapítója, Hollanda Dénes professzor is kénytelen volt búcsút venni a mérnöki egyetemtől, ahol azelőtt négyszer is dékánnak választották.
Trianon előtti épületek
Az 1996-tól a Petru Maior Marosvásárhelyen született görög katolikus pap, író és történész, az Erdélyi Iskola meghatározó alakja nevét viselő egyetem lényegében két, múlt század eleji szecessziós épületben székel. A Radó Sándor által tervezett és a magyar állam pénzén, egymás szomszédságában felhúzott impozáns épületek eredetileg is oktatási célt szolgáltak. A Bernády-tériben a Polgári Fiúiskola, a másikban a Széchenyi István Felső Kereskedelmi Iskola működött.
Az impériumváltás után, 1921-ben az Apafi Mihály (Nicolae Iorga) utcai ingatlanba a Magyar Leánylíceum került át. Rá egy évre a román leánylíceumnak is helyet szorítottak, és 1925-ben a magyar osztályokat felszámolták. A második világháború alatt visszatért a magyar nyelvű oktatás, de Észak-Erdély újbóli Romániához való csatolása után 1961-ig, a főiskola létesítéséig, fokozatosan kikopott az intézményből. Később az épület dísztermét ékesítő festett ablak is odalett, amely az egykori iskola névadóját, Széchenyi Istvánt ábrázolta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt napon át száz Szilágy megyei rendőr elsősorban a gyalogosokat ellenőrizte, hogy mennyire tartják be a közlekedésrendészeti szabályokat. Az április 22–27. között falun és városon megtartott megyei szintű razzia a megelőzésre helyezte a hangsúlyt.
Összeomlott szerdán Erdély egyik legrégebbi fedeles hídja, a 156 éves Urmánczy-híd a Hargita megyei Maroshévízen – tudatta Czirják Károly helytörténész, a helyi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke.
A Fehér megyei Tövisen avatták fel kedden Románia legnagyobb napelemparkját. Az összesen 55 millió eurós napelempark-beruházás – ebből 15 millió euró vissza nem térítendő támogatás – az országos helyreállítási terv (PNRR) részét képezi.
A május elsejei hosszú hétvégén általában jó idő lesz, a sokéves átlagnál helyenként jóval magasabb hőmérsékletekkel, de a hegyekben és dombvidéken elszórtan átmeneti légköri instabilitás is előfordulhat.
Egy második világháborús repülőbombát találtak szerdán reggel az aradi Neuman Ferenc Aréna közelében, egy építkezésen.
Lelkiismeret szerinti voksolást javasol szimpatizánsainak a román elnökválasztás május 4-én, vasárnap tartandó első fordulóján az egyik kisebbik erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Erő (MPE).
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Szerdától folytatódhat az oktatás a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban – közölte kedd este a Szeben megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) döntését az intézmény sajtószóvivője.
Több mint 60 tűzoltó dolgozik a szászrégeni raktárépületnél kiütött tűz eloltásán.
Egy vízzel teli régi csatornába esett és meghalt két gyermek kedd délután a Kolozs megyei Bánffyhunyadon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!