Nem kapják vissza a kastélykert javát a zsibói Wesselényi-család leszármazottai

Az Erdély legnagyobb barokk kastélyaként számon tartott ingatlan egykori gyönyörű kertjében jelenleg egy biológiai kutatóállomás és egy botanikus kert is működik, azokat a területeket pedig hiába követelte a család a román államtól, nem jártak sikerrel. Az épület pedig pontosan a kastélykertből kialakított botanikus kert közepén áll.

Alapfokon a kolozsvári törvényszék tagadta meg ebbéli jogukat, most pedig a bukaresti bíróság megerősítette a kincses városiak döntését. Cosmin Sicora, a botanikus kertet is működtető biológiai kutatóállomás igazgatója elmondta, a kolozsvári törvényszék azért tagadta meg a teljes körű restitúciót, mivel a kastélykertben közintézmény működik, a törvény előírásai szerint pedig az ilyen területeket, illetve a rajtuk levő ingatlanokat nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Sicora ugyanakkor úgy tudja, hogy a Wesselényi örökösök csak akkor kapják meg a kastély tulajdonjogát, ha visszafizetik a román államnak azt a pénzösszeget, amelyet annak ellenértékeként kaptak 1995-ben.

Ezzel szemben a kutatóintézet igazgatója azt mondja, hogy a család nem kérte olyan területek visszaszolgáltatását, amelyeken egyebek mellett a Wesselényiek kriptája, illetve egykori istállójuk található. Éppen ezért Sicora azt tervezi, hogy a régi fényképek alapján az általa vezetett intézmény restaurálja a kriptát, s már egy magyarországi alapítvánnyal is felvették a kapcsolatot, akik segítenék munkájukat. A korábbi feljegyzések szerint egyébként 12 sírkő volt a kriptában, ezekből kettő maradt fenn, azokat is 1995-ben átszállították a zsibói református templomba. A szóbeszéd szerint a többit a helyi lakosok házaik alapjának kialakításához használták fel. A kommunizmus idején egyébként a kastélyban általános iskola, gimnázium és kollégium működött.