Király András (állva), a Szabadság-szobor Egyesület elnöke a bemutatón
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze a város magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján. Ez felkeltette a román értelmiségiek figyelmét is, és az egymás történelmének, illetve történelemszemléletének jobb megismerésének szándékával kezdeményezték a könyvek román nyelvű fordítását.
2024. május 21., 19:532024. május 21., 19:53
2024. május 22., 07:302024. május 22., 07:30
Az Arad halad című első kötet román változatát tavaly nyáron mutatták be, pünkösdhétfőn pedig a második, az Arad, a név marad! című könyv román kiadását is kézbe vehették az olvasók. Ez a rész a két világháború közötti időszakban ismerteti Arad gazdasági, társadalmi és kulturális életének változásait, a kisebbségi létbe szorult magyarság önszerveződési törekvéseit.
„Hiába írják meg a magyar kollégák a történelmet magyarul, ha a románok nem értik. Legfeljebb azok, akik beszélik a magyar nyelvet” – indokolta a kezdeményezést az alprefektus. Felidézte, hogy korábban román–magyar történészkonferenciát is tartottak Aradon, az ott elhangzott előadásokat pedig közös kötetbe is szerkesztették. Ebbe a sorba illeszkedik a Szabadság-szobor Egyesület monográfiasorozatának a lefordítása – mondta, hozzátéve, hogy igyekeztek olyan nyelvezetet használni, ami nemcsak a szakma, hanem az átlagolvasó számára is könnyen emészthető.
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az alprefektus elismerte, hogy a magyar közösség számára fájdalmas időszakot dolgoz fel a könyv, amely románul a Numele rămâne Arad! címet kapta. „Az aradi magyarság történelméről beszélni, rögtön a románok nagy egyesülését követően – nehéz dolog. Traumák, családok szétzilálása, az új állammal szemben elutasító vagy kevésbé elutasító magatartás jellemezte ezt a korszakot. Úgyhogy ez a munka segít az ő helyükbe képzelnünk magunkat, ami nem könnyű” – fogalmazott Doru Sinaci.
Továbbá a fordítók közül hárman is (Román Gábor, Gabriel Constantinescu és Molnar-Sólya Emília, míg Wittman Anikó hiányzott). Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke úgy vélte: az utóbbi időben „enyhül a levegő” a román és magyar történelemszemlélet körül, az pedig pozitívum, hogy a románok kezdeményezték a helytörténeti kiadványok lefordítását. „Ha előszeretettel hangoztatjuk, hogy Arad multikulturális város, akkor el kell fogadni a tényt, hogy ebben a magyar kultúrának vezető szerepe volt. Szükség van ezekre a román nyelvű fordításokra, mert így talán többség jobban megérti a kisebbség fájdalmát” – értékelt kérésünkre Király András.
Doru Sinaci (állva) kezdeményezte a fordítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Bognár Levente RMDSZ-es képviselőtestületi tag, korábbi aradi alpolgármester is ezen a véleményen volt, s felidézte, hogy míg a végrehajtásban töltött be pozíciót, több magyar helytörténeti kiadvány román fordítása jelent. „Az volt az elvem, hogy ne csak magunkat tájékoztassuk, hanem a többséggel is ismertessük meg a történelmünket, mert a románok nem tudják, hogy az aradi magyarok mi mindennel járultak hozzá a város mai arculatához. Amikor Salacz Gyula szobrát felállítottuk, sokan kérdezték, hogy ki is volt ő. Nem tudták, hogy a városépítő polgármesternek, aki 26 évig állt Arad élén, állítottunk szobrot. Ez adta a végső lökést, hogy a románokkal is megismertessük a történelmünket” – magyarázta.
„Nem utolsó sorban szembesülhetnek azzal, hogy míg az Osztrák-Magyar Monarchia idején ők voltak kisebbségben, úgymond elnyomás alatt, az első világháború után ők hogyan viszonyultak a kisebbségekhez” – fogalmazott. Szerinte a románok körében is „reneszánszát éli” az Osztrák-Magyar Monarchia, sokan nosztalgiával gondolnak vissza arra az időszakra, amikor a város gazdasági, ipari és kulturális fejlődése felfelé ívelt.
Megtelt a terem érdeklődőkkel
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Arad, a név marad! című monográfia román nyelvű változata digitalizált formában megtalálható a megyei könyvtár honlapján, mert a téka vezetőségének szándéka, hogy szabadon hozzáférhető, a történészek által forrásmunkaként használható legyen. A Szabadság-szobor Egyesület által kiadott harmadik és negyedik kötet címe: A remény útvesztőjében (a kommunizmus időszakát taglalja), illetve Járható utakon (ez az 1989-es rendszerváltás után aradi magyarságtörténettel foglalkozik). Elhangzott, hogy ezek fordítását is tervezik, sőt Román Gábor már elkészítette az első kötet angol nyelvű változatát is.
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
szóljon hozzá!