2011. november 17., 07:322011. november 17., 07:32
„Nagybányán a város polgárai diktálják a prioritásokat” – jelentette ki tegnap Cherecheş, hozzátéve, úgy véli, a testületet a civil szervezetek befolyásolták a döntés meghozatalában, amelyek a romákat képviselik ugyan, de vajmi keveset tudnak ezek problémáiról. „Nem fogom lebontani a kerítést, és az sem áll módomban, hogy kifizessem a bírságot. Ez a kéthavi fizetésem. Valószínűleg kérni fogom, hogy részletekben fizethessek” – nyilatkozta ironikusan az Agerpres hírügynökségnek az elöljáró, hozzátéve, akár bankkölcsönt is hajlandó felvenni, hogy törleszthesse a bírságot.
„A roma közösségek lakhatási körülményeiért a román kormányt kellene megbírságolni, amely évek óta nem utalta ki az erre a célra ígért pénzt” – jelentette ki az elöljáró. Hozzátette, senki nem tudja megakadályozni abban, hogy rendet teremtsen Nagybányán, és megtiszteltetésnek veszi, ha a CNCD minden egyes alkalommal megbírságolja, amikor a helyi önkormányzatnak sikerül orvosolnia a közösség valamelyik gondját.
Mint ismeretes, a nagybányai önkormányzat idén júniusban építette fel az 1,80 méter magas betonfalat a máramarosi megyeszékhely egyik forgalmas útszakasza mellett található, romák lakta két tömbház elé. A polgármester a balesetveszéllyel indokolta a fal megépítését, amelyet számos roma civil szervezet diszkriminatívnak minősített. A többnyire bukaresti székhelyű emberjogi szervezetek szegregációval vádolták az elöljárót, a Romani Criss pedig egy hete bejelentette, hogy a CNCD-nél tesz panaszt ellene és a bíróság elé viszi az ügyet.
A Horea utcában lakó cigányok azonban furcsamód nem ellenezték az intézkedést, sőt – mint arról lapunk munkatársa júliusban a helyszínen meggyőződhetett – egyenesen örültek neki. „Szó sincs diszkriminációról. Mi akarjuk ezt a kerítést. Minden itt lakóval megbeszéltük már ezt a dolgot. Egy anyának elég nehéz egyszerre hét gyermekre odafigyelni, sokszor megtörténik, hogy kiszaladnak az utcára, aztán bajuk esik. Itt ezt a kerítést elsősorban a gyerekek miatt építik, hogy ne szaladjanak ki az utcára, és ne haljanak meg” – mesélte lapunknak a fal építésekor Iuriţ Nitz Carol, a telepen lévő egyik roma vezető. Gyulai Alin, aki negyedbeli vezetőként mutatkozott be, szintén üdvözölte a kezdeményezést.
„Már régen kellett volna egy ilyen kerítés. A gyerekek sokszor kővel, sárral dobták az itt elhaladó járműveket. Valóban, a sofőröknek is igazuk van, a gyermekeink nem mindig ártatlanok. De most, hogy meglesz a kerítés, és a térséget is bekamerázzák, már nem fognak kiszaladni az úttestre. Mindenképpen nagyon jó ötlet” – bizonygatta a vezető. Az újságírók jöttére odasereglett tömegben egyébként éppen autóbalesetben megsérült gyerekek is voltak. A garzonlakásokból álló két tömbházban, melyek közül az egyik felújított, a másik leépült, egyébként több mint 200 család él, ez akár 600–700 személyt is jelent, árulta el az egyik roma vezető, ugyanis nemritka a tízgyermekes família.
Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke azonban úgy véli, a nagybányai önkormányzat nem oldotta meg a roma lakosság helyzetét azzal, hogy falat emelt a romák és a nem romák által lakott tömbházak közé. A CNCD-elnök az MTI-nek leszögezte: a polgármester felelőtlenül cselekszik, amikor a helyi lakosság akaratára hivatkozik. Kétségtelen ugyan, hogy Románia lakossága helyi szinten is komoly romaellenes érzelmeket táplál – mondta –, de amikor alkotmányossági és emberi jogi kérdésekről van szó, egy polgármesternek sokszor a helyi közösséggel is szembe kell mennie. Egy ilyen fal nem megoldás sem a helyi romák, sem a többségi lakosság számára, szögezte le Asztalos Csaba, rámutatva, hogy a romák a fal felépítése után is ugyanolyan nehéz szociális helyzetben, a szemét között élnek, mint azelőtt.
„A magatartás kérdése azonban nem etnikai kérdés, ha valaki nem tartja be a közrendet, ha lop vagy rongál, azt nem azért teszi, mert roma” – hangsúlyozta a tisztségviselő az elöljáró indoklása kapcsán, miszerint a falra azért volt szükség, mert a roma gyerekek kővel dobálták az elhaladó gépkocsikat. „Valóban egyszerűbb falat építeni, a szemetet pedig eldugni a város szeme elől, mint venni a fáradságot, és magukkal az emberekkel foglalkozni” – vonta le a következtetést Asztalos, aki szerint a fal léte nem javította a nagybányai többségi lakosság biztonságérzetét.
A CNCD a nagybányai elöljárón kívül kedden a kolozsvári polgármesteri hivatalt is megbírságolta nyolcezer lejjel, amiért tavaly decemberben a pataréti szeméttelep szomszédságába, konténerekbe költöztette a romák egy csoportját. A diszkriminációellenes tanács a közösség helyzetének rendezésére is felszólította az önkormányzatot. Asztalos az MTI-nek elmondta, a költöztetéssel csak fokozódott a kolozsvári roma csoport hátrányos helyzete, hiszen a közelben környezetszennyező forrás található, az első üzlet és buszmegálló több kilométernyire van tőlük, és messze az iskola is.
László Attila alpolgármester lapunknak elmondta, csak a sajtóból értesült a tanács döntéséről, a városházára még nem érkezett meg a határozat. „Előbb ismernünk kell a tartalmát, csak utána dönthetünk arról, hogy megfellebbezzük-e, vagy mit lépünk. Tudnunk kellene, hogy mi a panasz oka” – nyilatkozta a Krónikának az elöljáró, aki szerint a pataréti konténerekben van víz, villanyáram, és a közszállítás is megoldott, így nem érti, mit kifogásol a CNCD. A testület döntése egyébként nem lepte meg a városvezetést, az alpolgármester szerint a CNCD csapata nemrég a városházán tájékozódott az ügyben, tudták, hogy vizsgálat folyik. A romák elköltöztetése a Coastei utcából egy krízishelyzetnek megoldása volt, a döntés meghozatalakor az esetleges következményeket is számba vették, hangsúlyozta László Attila. Kérdésünkre elmondta, eddig még nem tárgyaltak arról, milyen más megoldást kínálhatnának a pataréti romáknak a jelenlegi lakóhelyért cserébe.
A kolozsvári romák egy csoportjának a Patarétre való költöztetése ellen több romajogi civil szervezet is szót emelt, felhívva a figyelmet a fertőzésveszélyre, amit a hulladéktelep közelsége jelent. Az Amare Phrala Egyesület az önkormányzat szociális és egészségügyi igazgatóságához fordul, de számos szolidaritási tüntetést is szerveztek. A költöztetést több ízben is kifogásoló Civil Szervezetek Munkacsoportja (gLOC) tegnap közleményben üdvözölte a CNCD döntését. Ebben emlékeztetnek, hogy a több civil szervezet képviselőiből álló csoport a 70 roma család elköltöztetése miatt alakult meg, a pataréti romák és többségi lakosok képviselőin kívül hazai és külföldi egyetemi tanárok, művészek is kapcsolódtak hozzájuk. Ezek petíciókkal, tüntetésekkel, konferenciákkal hívták fel a figyelmet a pataréti romák helyzetére, akik szerintük embertelen körülmények között élnek. Ennek hatására különböző projektekkel javíthatnak a helyzetükön, hangsúlyozzák a gLOC képviselői.
Asztalos Csaba szerint Romániában a romák a leghátrányosabb helyzetű népcsoportok listájának első négy helyezettjei között vannak. A cigányok diszkriminációja képezte az Európai Parlament tegnap délutáni plenáris ülésének témáját is. Az EU-tagállamoknak ugyanis év végéig ki kell dolgozniuk a stratégiát a romák integrációjára.
A romániai romák oktatásával foglalkozó riportot mutatott be kedden a France24 francia tévécsatorna. A stáb a Ialomiţa megyei Bărbuleşti faluban forgatott, és két kislány, a 9 éves Alina, illetve a 12 éves Nina sorsával példázza az oktatás fontosságát. Alina Franciaországban élő anyjuknak próbál levelet írni, majd néhány próbálkozás után felkiált: „Már nem tudok írni! A nyári vakáció előtt tudtam, de elfelejtettem!” Anyjuk azért hagyta el őket, mert azt hitte, hogy Párizs utcáin koldulva jobb megélhetést tud biztosítani számukra, apjuk meghalt autóbalesetben, a lányokat nagyanyjuk neveli, aki elpanaszolja a tévéseknek, hogy nincs mit enniük, és ruháztatni sem tudja őket. A riportban Ion Cuţitaru korábbi polgármester is megszólal, aki a szomszéd faluban végzi középiskolai tanulmányait, azt remélve, példája ragadós lesz a roma fiatalok körében. A riport szerint a 90-es évek elején Romániában százezer roma gyerek járt iskolába, de az elmúlt húsz évben ez a szám megháromszorozódott. A filmet az Évezred fejlesztési célkitűzései projekt keretében mutatták be, melyet 2000-ben fogadott el az ENSZ a szegénység visszaszorítására. |
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.
Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot.
Látványos fináléval zárult vasárnap este a 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál.
Állandó meghívott tagként képviseli a magyarságot Brassó önkormányzatában Toró Tamás, miután a Cenk alatti városban két egymást követő önkormányzati ciklusban sem sikerült magyar képviselőt bejuttatni a tanácsba.