A szakemberek azt remélik, hamarosan érvénybe lép az új adopciós törvény, amely megoldja a jelenlegi gondokat. Az örökbefogadók szerint a nehézkes procedúra ellenére is megéri adoptálni. „Nincs nagyobb boldogság, mint amikor a fiam azt mondja: ha választhatott volna, engem akart volna édesapának” – mesélte lapunknak az egyik nevelőapa.
Az örökbefogadási procedúra annyira nehézkes, hogy még azokat is elriasztja, akik szívesen adoptálnának – jelentette ki a Krónikának Schmidt Loránd, a Maros megyei szociális és gyermekjogi igazgatóság vezetője, aki szerint ezért az országos hatóság jelenleg a folyamat felgyorsításán dolgozik. Mint mondta, a megyében jelenleg 22 gyerek örökbefogadási procedúrája zajlik. Az ügyet a törvényszéken kell megnyitni, ezt követi a három hónapos próbaidő, amikor a gyerek és a nevelőszülők egymáshoz szoknak. „Mi felmérjük, hogy milyen volt ez az időszak, azután mondhatja ki a törvényszék az örökbeadást.
Ha nem jön közbe semmi, csak a hivatalos határidők betartása miatt 200 napig tart a procedúra. A család egy évre kapja meg az örökbefogadási jogot, de ebből az időből gyakran kifutunk, s akkor elölről kell kezdeni az ügyintézést” – mesélte az igazgató. Hozzátette, a szociális ankét igen bonyolult, a gyerek családjában a negyedfokú rokonságig mindenkinek egyet kell értenie az örökbeadással.
Schmidt Loránd szerint általában kiskorú gyerekeket kérnek örökbe, hiszen csecsemőkorban nem annyira traumatizáló a folyamat. „Egyedülállók is örökbe fogadhatnak gyereket, és tudtommal eddig a törvény nem mondta ki azt, hogy az azonos nemű párok ezt nem tehetik meg. Az új adopciós törvény ezt meg fogja tiltani” – számolt be az igazgató, aki szerint az új jogszabály várhatóan még idén elkészül. Az igazgató szerint az örökbefogadási folyamat visszafordíthatatlan.
„Egy éve kaptam egy kérést, egy család a tíz éve örökbe fogadott gyerektől szeretett volna megszabadulni. Ez nem lehetséges. Örökbefogadáskor figyelmeztetjük a nevelőszülőket, hogy ez visszafordíthatatlan folyamat” – mesélte a szakember, aki szerint nagyon körültekintően kell eljárniuk, hogy ilyen esetek ne forduljanak elő.
Maros megyében tavaly tizenkilenc, 1-16 év közötti gyerek esetében indították el az örökbefogadási eljárást. Érdekesség, hogy egyetlen magyar gyerek sincs közöttük: kilencen román nemzetiségűek, tízen a roma kisebbséghez tartoznak. Maros megyében több mint ezer gyereket gondoznak a védelmi rendszerben. A szakemberek szerint nem a szegénység az elsődleges oka annak, hogy a szülők magukra hagyják őket, inkább alacsony képzettségük, a szexuális felvilágosítás hiánya játszik szerepet ebben.
Szatmár megyében 2009-ben 14 kiskorút adoptáltak. „2006 óta évente átlagosan 15 kiskorút sikerül örökbe fogadó szülőknél elhelyezni. Ez kielégítőnek számít, ha figyelembe veszszük, hogy tavaly 16, idén négy csecsemőt hagytak sorsára a szülészeteken. Kilencven százalékuk roma származású” – közölte a Krónikával Sorin Pătcaş, a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság örökbefogadásokért felelős irodavezetője. Szerinte a legnagyobb gondot a biológiai szülők felkutatása okozza. „Sok esetben nem ismert a lakcímük, így nem idézhetők be a bíróságra, és nem írhatják alá a szükséges papírokat” – mondta Pătcaş.
A megyében jelenleg 12 adoptálni akaró család szerepel várólistán. „Ha a bürokratikus ügyintézés zökkenőmentes, és a befogadó családnak rendezettek a körülményei, egy év alatt elvihetik a gyereket. A törvény szigorú kritériumokat állít az örökbefogadók elé, így kevesen kaphatnak gyermeket” – fogalmazott az irodavezető, aki szerint sokkal több a kérelmező, mint az örökbefogadásra váró gyerek. Pătcaş tapasztalatai szerint a hozzájuk fordulók többsége 35 és 50 év közötti, gyermektelen, kitűnő anyagi hátérrel rendelkező felnőtt, akik az esetek 99 százalékában fehér bőrű gyereket szeretnének.
A törvény értelmében külföldi állampolgár csupán akkor fogadhat örökbe romániai gyereket, ha bizonyítani tudja, hogy másodfokú rokona. Erre még nem volt példa Szatmáron, ám 2008-ban két olyan eset is volt, amikor romániai lakcímmel rendelkező, huzamosabb ideje itt élő külföldiek adoptáltak. „Két éve egy amerikai állampolgárságú hölgy egy kislányt vett magához Szatmárról és egy kisfiút Nagyváradról. A mai napig az országban élnek” – részletezte a szakember. Szintén Szatmárról fogadott örökbe egy svájci házaspár is, akik később külföldre költöztek.
A törvény szerint az örökbe fogadott gyerekekkel és szüleivel a gyermekvédelmi igazgatóság szociális munkása és pszichológusa évente kétszer elbeszélget, és jelentést készít a gyerek állapotáról. „A megfigyelés két évig tart, és abban az esetben, ha a gyerek külföldre kerül, az örökbefogadóknak azonnal értesíteniük kell bennünket. A beszélgetéseket ezt követően az illető ország szakemberei bonyolítják le, akik minket is tájékoztatnak a fejleményekről” – részletezte az eljárást Pătcaş.
A bonyolult procedúra miatt Kovászna megyében nagyon kevés az örökbe adható gyerek. 1200 kiskorú van állami gondozásban, de csak kettőről mondtak le végleg a szülők, így csak nekik van esélyük arra, hogy egy szerető családban nőjenek fel. Jelenleg hét család alkalmasságát vizsgálják. „A jelenlegi törvény elsősorban a biológiai szülő érdekeit védi, ha a szülő a bíróság előtt nem mond le jogairól, a gyereket nem lehet örökbe adni” – hívta fel a figyelmet Kovács István, a háromszéki örökbe fogadó szülőket tömörítő Pro Adopt Egyesület elnöke is.
Mint mondta, az örökbefogadást szabályozó törvény jó példája annak, hogy az európai uniós jogszabályt nem lehet a hazai realitásra alkalmazni. A nyugati országokban általában ideiglenes állapot, ha a szülő nem gondoskodik gyerekéről, gyakran kábítószer, alkohol vagy egyéb káros szenvedélye miatt. Romániában viszont általában az elhagyott gyerekkel soha többet nem törődnek a biológiai szülei, azonban nem is mondanak le róla, s ezáltal megfosztják attól a lehetőségtől, hogy családban nevelkedhessen.
Az érintettek abban bíznak, hogy érvénybe lép az örökbefogadást szabályozó új törvénytervezet. Eszerint ha egy szülő egy évig nem látogatja a gyerekét, azt jelenti, hogy lemondott róla, és be lehet indítani az örökbefogadási eljárást. Vass Mária, a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint a megyében az elmúlt években látványosan csökkent a kórházban hagyott csecsemők száma: míg 2005-ben még 122 újszülöttet „felejtettek” itt, tavaly csak 47-et, és több mint húszat utólag visszafogadott a család. Az igazgató szerint ösztönzően hat a szülőkre, hogy az állam két évig fizeti a havi 200 lej gyereknevelési támogatást. Mint mondta, ha a gyerek kétéves koráig családban nevelkedik, utána ritkábban kerül állami gondozásba.
Az örökbefogadással szemben még mindig sok az előítélet, holott nem szégyen, hanem büszkeség, ha két felnőtt családot biztosít egy elhagyott kisgyereknek, mondta Kovács István, aki maga is két gyereket adoptált. A sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész szerint az általa vezetett egyesületnek olyan tagja is van, aki a három vérszerinti gyermeke mellé fogadott örökbe másik kettőt. A megyében 1998 óta 132 gyereket adoptáltak, és a nevelőszülők többsége csatlakozott az egyesülethez, nem titkolják sem a környezetük, sem a gyerek előtt, hogy örökbe fogadták. Kovács kifejtette, több év után sem bánják döntésüket, teljes értékű életet élnek, a gyermeket pedig sajátjukként szeretik.
Egy édesapa elmondta, évekkel korábban el sem tudta volna képzelni, hogy nem a saját vér szerinti csemetéjét neveli. Amikor több év után sem lehetett gyerekük, nehéz volt meghozni az adoptálásra vonatkozó döntést. Évek múltával ezt élete legjobb lépésének tartja. „Nincs nagyobb boldogság, mint amikor a fiam azt mondja: ha választhatott volna, engem akart volna édesapának” – mondta a férfi.
Kitüntetést kapott Cătălin Cherecheș, Nagybánya korrupció miatt elítélt, külföldre szökött, ott elfogott, így jelenleg börtönbüntetését töltő volt polgármestere a román ortodox egyháztól.
Tűz ütött ki szombaton a kolozsvári megyei kórház pszichiátriai osztályának egyik kórtermében.
Románia egyik legnagyobb, szintetikus kábítószerek illegális előállítására szolgáló laboratóriumát fedezte fel a rendőrség és az ügyészség egy Brassó megyei raktárban.
Csökken a Kis-Küküllőbe és a Marosba a parajdi bánya elárasztása nyomán jutott só mennyisége – közölte szombaton a román vízügyi hatóság (ANAR).
Az oktatási minisztérium döntésével hoznák létre újra a marosvásárhelyi katolikus iskolát, amire az új tanügyi törvény egyik cikkelye nyújt lehetőséget – nyilatkozta az MTI-nek pénteken Marosvásárhelyen Tamási Zsolt volt igazgató.
Rovarok és más gerinctelenek tetemeinek százai hevernek a parajdi bányaszerencsétlenség utáni magas sótartalom által érintett patakszakaszokon. Gyakorlatilag a teljes makroszkópikus vízi gerinctelen fauna elpusztult az erőteljesen érintett vízfolyásokban.
A román–magyar határon átnyúló együttműködéseket támogató európai uniós programból 2,5 millió eurós finanszírozást nyert az Arad megyei Borosjenő és a Békés vármegyei Tarhos önkormányzatainak közös pályázata.
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.