Nehéz helyzetben a Kolozs megyei üdülőtelepek, a törvények útvesztőjébe került a romániai turizmus a szakértő szerint

Népszerű attrakció a tordai sóbánya, ám a település esetében a szakember szerint nem egyértelmű a határ az üdülőtelep és a város között •  Fotó: Barabás Ákos

Népszerű attrakció a tordai sóbánya, ám a település esetében a szakember szerint nem egyértelmű a határ az üdülőtelep és a város között

Fotó: Barabás Ákos

Romániában a turizmusnak pinponglabda jellege van, vallja Talpas János, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának egykori oktatója, aki szerint az aktuális törvénykezés sok kérdést és problémát vet fel, nem áll a fejlődés szolgálatában. A szakembert a Kolozs megyei helyzetről, az abban rejlő lehetőségekről kérdeztük, és kiderült, sok probléma van az idegenforgalom terén, és nem kivétel Kolozsvár sem.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 02., 09:582024. július 02., 09:58

Talpas János nyugdíjba vonulása ellenére is aktívan foglalkozik a turizmussal kapcsolatos kérdésekkel. Nemrég egy konferencián beszélt arról, hogy az üdülőtelepek és turisztikai telepek mindig is dilemmát jelentettek a román állam számára, és a helyzetet az idén kiadott, 120-as törvény sem orvosolta. A szakember felidézte: az üdülőtelepek, illetve a turisztikai telepek helyzetét először 2008-ban igyekeztek tisztázni a 852-es törvénnyel, amelyet azután folyamatosan módosítgattak. Idén a több mint tizenötévvel ezelőtti jogszabály hiányoságainak orvoslására fogadták el a 120-as törvényt, mely Talpas szerint sok helyen zavaros, nem egyértelmű, valószínűleg azért, mert „túl sok törvényhozó kezén ment keresztül”, ám szakemberek annál kevésbé szóltak hozzá. Problematikus szerinte például az, hogy egy üdülőtelep vagy turisztikai telep hogyan viszonyul az adott községhez, van-e önálló önkormányzata vagy nincs.

„Mi történik akkor, ha a község megszűnik, például, ha Kolozsvárhoz csatolják Zsukot? Lesz egy üdülőtelepünk vagy egy turisztikai telepünk, amely tulajdonképpen nem fog létezni, csak névileg. Ilyen problémák adódtak az új törvényben, amelyeket jó lett volna kijavítani, vagy legalábbis odafigyelni arra, hogy ilyenek ne forduljanak elő” – magyarázta Talpas, hozzátéve, hogy

bár a törvény folyamatosan elkülönítve használja az üdülőtelep és a turisztikai telep megnevezést, tulajdonképpen nem definiálja és különbözteti meg tulajdonságok, sajátosságok által ezeket.

Elmagyarázta, hogy az üdülőtelepek attrakcióra voltak felépítve, míg turisztikai telepek hétvégi házak körül jöttek létre, és nagyon ritkán fejlődtek fel üdülőteleppé. Erre ellenpélda Kisbánya, amely az évtizedek alatt kinőtte magát.

„A másik probléma, ami adódott a törvénnyel kapcsolatosan, hogy különbségeket tesz üdülőtelepek és üdülőtelepek között, vagy turistatelepek és turistatelepek között. Azt mondja, hogy kötelező a csatornahálózat és a vízhálózat, de a hegyvidéken lehet ennek megfelelő megoldással helyettesíteni azt. Mi az, hogy megfelelő megoldás? Vagy van csatornahálózat, vagy nincs. Ha meg van csatornahálózat, tisztítóberendezés, ami tényleg megfelel a standardoknak, akkor meg miért kell ezt megkülönböztetni? Szóval ennek semmi értelme nincs” – magyarázta a szakember, aki szerint

Idézet
a turisztikai telepnek az a lényege, hogy a turizmus gazdasági bevétele minél magasabb legyen, nem pedig az, hogy legyen ott valami, és le tudjuk hívni a pénzt”.

Hozzátette: ilyen szempontból az európai finanszírozás, az országos helyreállítási terv (PNRR) még több bonyodalmat hozott, hiszen bizonyos alapokat kizárólag turizmusfejlesztésre lehet elkölteni.

korábban írtuk

Turizmus III. Károly király lábnyomában: a kulturális örökségre kell összpontosítani az idegenforgalmi szakember szerint
Turizmus III. Károly király lábnyomában: a kulturális örökségre kell összpontosítani az idegenforgalmi szakember szerint

A Székelyföldön a kulturálisörökség-turizmusra kellene összpontosítani, nem a tömegturizmusra, de sok még a tennivaló, amíg nem szinte kizárólag a magyarországi vendégek érkeznek a térségbe – vallja Horváth Alpár turisztikai szakember.

„De létezik nálunk egy jogszabályi környezet, amely azt mondja, hogy turizmusfejlesztést nem lehet eszközölni, csak hogyha üdülőtelep minősítéssel rendelkezik a hely. Így aztán létrehoztak üdülőtelepeket, megtöltötték ilyenekkel Kolozs megyét is, de sok értelme tulajdonképpen nem volt. Ki kellett volna találni egy más formát ezekre a fejlesztésekre” – ecsetelte, hozzátéve, hogy alapvetően kétfajta fejlesztés van, az egyik az attrakcióra alapoz, a másik a gazdaságra.

Szerinte Zsuk például épp az az eset, ahol megvolt az ötlet, lehívták a pénz, így üdülőtelep lehet, de hiányzik az attrakció.

Talpas János azt is elmondta, hogy 2009-ben megjelent a 109-es törvény alapján az Országos Turisztikai Fejlesztési Terv is, amely településekre vonatkozott, és attrakcióalapú volt, de ezt az újabb törvény elvetette. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a turizmus helye folyamatosan változott: hol egyik, hol másik minisztériumhoz tartozott, ügynökségként pedig már több mint másfél évtizede nem létezik.

Idézet
Tulajdonképpen 2008-tól elvesztette az ügynökségi erejét. A turizmus most olyan, mint egy vitorlás hajó a szélben, arra megy, amerre viszi a szél. Pedig oda kellene figyelni ezekre a dolgokra, hogy legalább a következő generáció úgy építse ezeket a törvényeket, hogy fedjék a realitást”

– hangsúlyozta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új törvénynek vannak pozitív vonatkozásai is, például szerepel benne az, hogy egy településnek ahhoz, hogy turisztikai település legyen, kell hogy legyen turisztikai stratégiája, sőt, ezt a területfejlesztési tervhez is kötik.

„A nagy probléma onnan kezdődik, hogy ha megnézed a különböző településeink honlapját, akár Kolozs megyében is, azzal dicsekszenek a polgármesterek, hogy majd lesz általános területfejlesztési tervük. Akkor, hogy lettek üdülőtelepek az adott települések, hogyha ahhoz kellett volna kötni a turisztikai stratégiát?” – tette fel a költői kérdést Talpas.

Arra is rámutatott, hogy például a szálláshelyek kérdése is problematikus, ugyanis bár a törvény előírja, hogy a telepeken a szálláshelyek legalább 30 százaléka háromcsillagos kell hogy legyen, de azt nem írja le, hogy milyen típusú szálláshely kell legyen.

Kolozs megyében a nem szálloda típusú szálláshelyek dominálnak, amelyek jót tesznek a falusi turizmusnak, ám ez egyúttal a fejlesztések háttérbe szorulását is jelenti.

„Nagyon jó lett volna, ha a stratégiával kezdjük, ha a megyei önkormányzat elkészíti a stratégiát, amely leszögezi, hogy legyen három-négy üdülőtelepünk, még vagy három turistatelepünk, és ez bőven elég lett volna Kolozs megyének, főleg úgy, hogy vannak turisztikai célpontjaink is, amelyek nincsenek minősítve, de szerintem a nyári forgalmuk meghaladja minősített társaik forgalmát (például Kolozs forgalma Székelyjóét)” – részletezte. Elmondta, hogy

Kolozs megyében a nagyobb települések helyzete sem tisztább, hiszen például Torda esetében nem egyértelmű a határ az üdülőtelep és a város között, sőt gyakran „el is feledkeznek” arról, hogy eltérően kellene kezelni a kettőt.

Kiemelte, hogy az étkeztetés szintén problematikus szegmens, mivel például Kolozs megyében (is) nagy hiányosságok tapasztalhatóak e téren.

korábban írtuk

Túlturizmus észlelhető Európa számos pontján, nálunk még csak fejlődőben az idegenforgalom
Túlturizmus észlelhető Európa számos pontján, nálunk még csak fejlődőben az idegenforgalom

Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez.

A szakember kitért ugyanakkor arra is, hogy míg néhány éve ahhoz, hogy egy település turisztikai vagy üdülőteleppé váljon, egy több száz oldalas iratcsomóra, indoklásra volt szükség, amióta viszont a pénzlehívási folyamat eszközévé vált ez a „titulus”, megszerzéséhez elég akár egyetlen oldalnyi indoklás is.

„Nagyon jó, hogy leegyszerűsödött a folyamat, viszont az az igazság, hogy nem nagyon tudjuk, hogyan tovább.

Idézet
Ha minden település turisztikai telep vagy üdülőtelep, akkor nem látjuk az értelmét annak, hogy ezt a fogalmat bevezették”

– szögezte le, hozzátéve, hogy amiről beszél, tulajdonképpen nem az egyes megyék gondja, hanem országos probléma. Meglátása szerint

a romániai turizmus nem használja ki a sajátos lehetőségeit, a mofettákat, a sós tavakat, mindazt, ami egyedi.

„Hiába jelent meg Romániának a turisztikai politikája, aminek épp most fog lejárni az utolsó része, nem hozott semmi előrehaladást. Ez annak is köszönhető, hogy – mint mondottam – Romániában a turizmusnak pingponglabda jellege van, odacsapják ahhoz a minisztériumhoz, ahova épp kedvük van” – hangsúlyozta. Talpas János szerint

Kolozs megyében Kisbánya indult meg jó úton, ám ott is hiába volt szálloda, a fejlesztések máshova csoportosultak át, a kezdeti lendület pedig alábbhagyott. Ugyancsak lett volna potenciál Fântânele telepen, ahol szálloda, ifjúsági szállás volt, ám ezeket hagyták veszni.

Az idegenforgalmi szakember szerint a felsoroltakon túl is sok probléma van a turizmus terén. Nem kivétel Kolozsvár sem: hiába magyarországi, magyar anyanyelvű az ide érkező turisták többsége, magyar idegenvezetést nem biztosít sem a megyei, sem a helyi önkormányzat. Sőt, nálunk bárki vezethet egy turistacsoportot, míg például az olaszországi Firenzében olyan szigorú törvények vannak, hogy börtön jár azért, ha idegen vezeti a turistákat.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég
2025. július 02., szerda

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését
2025. július 02., szerda

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik

Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után