Fotó: Wikipédia
Nagyszalontán keresztül csatlakozhat rá a majdan Aradot Nagyváraddal összekötő gyorsforgalmi a magyarországi M44-es útra, ehhez pedig új határátkelő létesítésére is szükség lesz.
2022. január 06., 15:052022. január 06., 15:05
2022. január 06., 17:302022. január 06., 17:30
Iustin Cionca, az Arad megyei önkormányzat elnöke csütörtökön számolt be arról, hogy egyeztetést folytatott az infrastrukturális beruházás kapcsán Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Önkormányzat elnökével. A megbeszélésen elhangzott, hogy a magyar fél érdekelt az Arad és a Bihar megyei tanács által tervezett gyorsforgalminak a magyarországi autópálya-hálózattal történő összekötésében, az M44-es gyorsforgalmit pedig a Nagyszalonta-Méhkerék határátkelőn, majd Kötegyánon, Sarkadon és Békéscsabán keresztül csatlakoztatnák a partiumi útszakaszhoz.
Az aradi tanácselnök elmondta, Békés megyei kollégája arról tájékoztatta, hogy előzetes döntéselőkészítő tanulmány készül az M44-es gyorsforgalmi út sarkadi térség irányába történő meghosszabbításáról és a tervezett partiumi gyorsforgalmi úttal történő összeköttetéséről, ezt a kistérségi mestertervet pedig majd eljuttatják az Arad és Bihar megyei illetékeseknek. Cionca szerint ez új román-magyar határátkelő létesítését is feltételezi.
„Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út megteremti a lehetőséget a fejlődésre, és ezt a budapesti hatóságok is nagyon hamar felismerték. Amennyiben sikerül rácsatlakoztatni ezt az útszakaszt a magyarországi gyorsforgalmi- és autópálya-hálózatra, már nem csak helyi, hanem eurorégiós jelentőséggel bírna az Aradot Nagyváraddal összekötő leendő létesítmény” – idézte Iustin Cioncát az Arad megyei közgyűlés közleménye.
Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök (középen) Békés megyei kollégájával, Zalai Mihállyal (jobbra) egyeztet
Fotó: Arad Megye Tanácsa
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke egyébként már tavaly novemberben egyeztetett a jelenleg Békéscsabáig érő M44-es gyorsforgalmi meghosszabbításáról a Partium irányába a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Közút Zrt. illetékeseivel. A jelenleg közel 90 kilométeren autózható M44-es egyébként Kecskemétet köti össze Békéscsabával.
Ezt megelőzően az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) műszaki-gazdasági szakbizottsága műszaki, pénzügyi, környezetvédelmi és szociális szempontból is megvizsgálta a négy útvonaltervezetet. A létesítmény a nagyváradi körgyűrű és a leendő észak-erdélyi autópálya közötti csomópontból indul majd, Nagyvárad felől haladva az első Bihar megyei csomópont a megyeszékhelytől mintegy nyolc kilométerre lesz a megyei úttal való kereszteződésétől, amely a Nagyürögd (Nojorid) községben lévő Mácsapusztára (Livada de Bihor) vezet.
A következő csomópont a leendő gyorsforgalmi út és a 19. számú országút kereszteződésénél lesz Cséffa és Gyapjú térségében. A harmadik közúti csomópontot Nagyszalonta közelébe tervezik lesz, a várost Tenkével és Belényessel összekötő út kereszteződésénél, a negyedik csomópontot pedig Bihar és Arad megye határánál, Keményfok (Avram Iancu) és Nagyzerind település közelében alakítják ki. A gyorsforgalmi 119 kilométer hosszú lesz, menetirányonkét két sávval, a tervek szerint 75 felüljárót és hidat építenek majd a folyóvizek felett, illetve az útkereszteződések esetében. Nyolc új közúti csomópont kialakítását tervezik, négyet Bihar, négyet pedig Arad megye területén. Az útvonalon használható legnagyobb sebességet 140 km/órában határozták meg. A beruházás megvalósításának becsült értéke 1,38 milliárd euró.
Ilie Bolojan bihari tanácselnök korábban úgy nyilatkozott, a tervek szerint 2022 tavaszára elkészülhet a hatástanulmány, ily módon 2023 elején szerződést köthetnek a kivitelezővel a munkálatok megkezdésére. A terveket készítő cég szerint a kivitelezés határideje 36 hónap, így 2025 végére a Nagyvárad-Arad gyorsforgalmi út egyes szakaszain már közlekedni lehetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!