Mezei János úgy véli, a versenyhelyzet által nyer az erdélyi magyar közösség
Fotó: Rab Zoltán
Versenyhelyzetet teremtettünk, ebből pedig a közösség kerül ki nyertesen – jelentette ki a szeptember 27-ei helyhatósági választások közeledtével a Krónikának adott interjúban Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke közölte, legalább 500 tanácsosi mandátumot kívánnak megszerezni vasárnap, a pártszövetség szerinte feltörekvő tendenciát testesít meg, új lehetőséget hozhat az erdélyi települések szintjén.
2020. szeptember 23., 08:002020. szeptember 23., 08:00
2020. szeptember 26., 13:342020. szeptember 26., 13:34
– A Magyar Polgári Párt a legtöbb helyen az Erdélyi Magyar Néppárttal közösen indít jelölteket a vasárnapi helyhatósági választásokon. Hogyan látja az Erdélyi Magyar Szövetség esélyeit? Mérlegelték-e külön a lehetőségeket ott, ahol az alakulat színeiben önállóan méretkeznek meg?
– A januári egyezségünk alapján tulajdonképpen az EMSZ indul egész Erdély területén. Néhány településen csak azért döntöttünk úgy, hogy az MPP vagy az EMNP színeiben indítunk jelöltet, mert a bejutási küszöböt ilyen jogi formában könnyebben tudjuk teljesíteni, mint a pártszövetség esetében megemelt 7 százalékosat. Ezért nem beszélünk külön az EMNP vagy az MPP esélyeiről, eredményeiről: a szövetségben mindenki egyöntetűen dolgozik, egy szervezetként tevékenykedik. Úgy tapasztaltuk, hogy a szövetség felhajtóerővel bír, hiszen összefogással nagyobb erővel tudtunk mozgósítani, több emberhez jutottunk el. A listáinkra több jelöltet tudtunk állítani, de a szavazópolgárokhoz is közelebb kerültünk. Hatékonyabban tudunk információkat gyűjteni, és továbbítani is a választásokkal, a terveinkkel kapcsolatosan.
– Hány jelölttel méretkezik meg az EMSZ Erdély-szerte?
– Több mint kétezer jelölttel indulunk a helyhatósági választáson 162 településen. Ugyanakkor 96 polgármesterjelöltet állítottunk. Ez már nagy eredmény és lehetőség mindannyiunk számára.
– Van-e kitűzött céljuk a megszerzendő mandátumok tekintetében?
– Elsősorban azt szeretnénk megvalósítani, amit 2016-ban az előző helyhatósági választásokon az MPP és az EMNP önállóan elért, ezúttal összesítve. Jelenleg a két alakulatnak külön-külön több mint 210 tanácsosa van, tehát ha ezeket összeadjuk, most ötszáz tanácsosi mandátumra számítunk. A 2016-os eredményeket mindenképpen hoznunk kell. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy most nagyobb az ellenszél, mint négy évvel ezelőtt, nagyobb a támadás ellenünk. Most minden erőnkre és tudásunkra szükség van, ám az összefogás adta felhajtóerőben reménykedünk.
– Említette, hogy nagyobb az ellenszél. Ez miben nyilvánul meg?
– Gazdasági szempontból a fókusz túlságosan az RMDSZ-re terelődött az elmúlt években. A magyar kormány Erdélybe bejövő támogatásait többnyire az RMDSZ révén érvényesítették. Az RMDSZ pedig ráállt erre a hullámra, a gazdasági projektek biztosította előnyt magának hajtja be, gazdasági szempontból sok embert mozgatnak. Az egyszerű emberek, a vállalkozók emiatt is félnek megnyilvánulni ellenük. A másik vetülete, hogy az RMDSZ-nek hosszú távú tapasztalata van a kampányok terén, közben sok minden megváltozott. Ilyen körülmények között az összefogásra mindenképpen szükség volt, azt a jobboldaliságot, amit mi képviselünk és követünk, még jobban, még erőteljesebben kell hogy megfogalmazzuk, és ezt meg is tudjuk tenni.
– Mi az oka annak, hogy az RMDSZ-szel nem sikerült egyezségre jutni, összefogni?
– Az RMDSZ kihasználja a több mint 30 éves múltját, hogy beépült az emberek gondolkodásába, az erdélyi magyar politikába. A tehetetlenségi erőre alapoz, amit a kilencvenes években az erdélyi magyar politikában egyedüli szereplőként megszerzett. Ebben bíznak, ugyanakkor mellérendelik a gazdasági erőt. A Bukarestből kapott támogatási rendszeren keresztül is rengeteg embert foglalkoztatnak és mozgatnak közvetlenül vagy közvetve. Erre támaszkodva az RMDSZ elbízta magát. Ezért próbáltunk mi az összefogással, új magyar egységet megteremtve komolyságot és hitelességet felmutatni az erdélyi magyar politikában, hogy az RMDSZ-ből kiábrándultak is találjanak maguknak teret és lehetőséget. A jelöltek és a szavazópolgárok egyaránt. Ne kényszerüljünk arra, hogy a 2020-as választásokon magyar emberek, akik önkormányzati mandátumra, polgármesteri tisztségre pályáznak, a román pártokban keressenek helyet. Ez sajnos már felütötte a fejét. Ennek ellenében kell megteremteni az alternatívát, hogy a két magyar szervezetben – az EMSZ-ben vagy az RMDSZ-ben – minden erdélyi magyar ember megtalálja a hosszú távú elképzelését.
– Vannak-e olyan helyszínek, ahol az EMSZ győzni akar és tud?
– Természetesen vannak ilyen helyszíneink, többek között Székelykeresztúr vagy Csíkmadaras, ahol nagy erőkkel és lelkes csapattal indulunk. De azt is fontosnak tartjuk, hogy azokon a településeken, ahol a jelenleg tisztségben levő polgármesterek nem teljesítettek megfelelően, alternatívaként jelentkezzünk, és változást idézzünk elő. Ahol azt láttuk, hogy jól működött a település vezetése, akár az RMDSZ-es polgármester irányítása alatt, ott a támogatásunkról biztosítottuk.
Például a szórványban, ahol a bejutási küszöb miatt vált kérdésessé a magyar jelenlét, nekünk kellett visszalépnünk, és lehetőséget biztosítanunk arra, hogy ne oszoljon meg a magyar szavazat. Tehát ahol azt láttuk, hogy éles a helyzet, és veszélybe kerülhet a magyarság képviselete, vagy ahol eddig is jól működtek a települések, nem indítottunk jelöltet. Ilyen helyzetek vannak Szatmár és Maros megyében, és Marosvásárhelyen is felsorakoztunk a független magyar jelölt mögé, mert fontosnak tartjuk a győzelmét.
Fotó: Gergely Imre
– Ezeken a helyszíneken, például a frontvárosnak számító Marosvásárhelyen, milyen kampánystratégiája van az EMSZ-nek?
– Azt kell megérteni és megértetni, hogy az erdélyi magyar politikában a több párt jelenléte nem a szétszakadást, hanem a szavazatok maximalizálását kell hogy eredményezze. Vannak olyan választópolgárok, akik semmilyen körülmények között nem szavaznának az RMDSZ-re, de biztos olyanok is vannak, akik az EMSZ-re nem ütnék soha rá a pecsétet. Olyanok is vannak, akik távol maradtak eddig a választásokon. Abban bízunk, sikerül a kilencvenes években jellemző magas részvételi arányt elérni. Azóta magas volt az elvándorlás, de nemcsak magyar részről, így arányaiban most is tudnánk az akkori eredményeket hozni, ha minden magyar ember részt venne a választásokon. Ezért meg kell értenie minden politikai szereplőnek, akár az RMDSZ, akár az EMSZ színeiben tevékenykedik, hogy nem ellenfelei, ellenségei vagyunk egymásnak, hanem vetélytársai. A versennyel a magyar közösség nyer, hiszen a legjobb közösségi vezető kerülhet tisztségbe. A választás lehetősége adott, a szavazópolgárok dönthetnek az egyik vagy a másik jelölt mellett. Versenyhelyzetet teremtettünk, ebből a közösség kerül ki győztesen.
– A választások után mit tudnak hozzátenni az erdélyi magyar közélethez? Mitől lesz jobb az adott erdélyi magyar közösségeknek, ha az EMSZ szerez mandátumokat?
– Minél erősebb az ellenzék, annál hatékonyabb a munka, annál nagyobb az odafigyelés. Ehhez az is szükséges, hogy kreatív és konstruktív legyen az ellenzék.
Ez is bizonyítja, hogy jó az út, helyes az irány, ezt szeretnénk kiterjeszteni, tovább vinni minél több településre.
Ha több helyen tudunk megkapaszkodni, több mandátumot nyerünk el, az garancia a fellendülésre, hiszen mi az új szellemet, az újfajta gondolkodást, az újszerű csapatmunkát testesítjük meg. A fejlesztéseken, a beruházásokon túl szeretnénk a nemzeti identitás, a magyarság kérdéseit hangsúlyozottabban kezelni. Az olyan településeken, ahol ütköznek az érdekek, határozottan és előrelátóan megvédeni, ami a miénk. Másrészt a román többséget is meg kell győzni arról, hogy mi nem az ellenségeik vagyunk, hanem partnereik az erdélyi politikában. A településeink fejlesztésével Romániát fejlesztjük, és hozzájárulunk az ország célkitűzéseinek megvalósításához.
– Ön az EMSZ színeiben megpályázza a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségét. Hogyan látja a saját esélyeit?
– Hargita megyében nem áll fenn annak a veszélye, hogy nem magyar lesz a megyei tanács elnöke, ezért kiélezett verseny van az EMSZ és az RMDSZ között. Én látok egy feltörekvő energiát, lehetőséget. Az induláskor még nem tapasztaltam ilyen mértékű támogatottságot, de ahogy a kampány során járom a településeket, azt látom, egyre többen értenek, követnek, figyelnek és csatlakoznak hozzánk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!