Péró Tamás, az Arad megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele. A tavalyi helyhatósági választások nyomán megalakult új megyei közgyűlés ugyanis Péró Tamást választotta egyik alelnökévé decemberben, így 16 év szünet után lett ismét RMDSZ-es vezető a megyei tanácsban. A valamivel több mint 25 ezres Arad megyei magyarságnak két képviselője van a 33 tagú közgyűlésben, Péró Tamás már a harmadik mandátumát tölti a testületben, de az alelnöki tisztség révén a magyarságnak nagyobb befolyása lett a döntéshozatalban. A jövő héten elfogadásra kerülő költségvetésről, a magyarlakta települések támogatásáról és a megyei alelnöki tisztségnek a magyar közösség szempontjából vett előnyeiről nyilatkozott a Krónikának Péró Tamás.
2025. március 13., 19:102025. március 13., 19:10
– Alelnökként sikerült-e azokat a tételeket belefoglalni a költségvetés tervezetébe, amelyeket a vidéki magyar közösségi vezetők, RMDSZ-es polgármesterek prioritásként fogalmaztak meg?
– Több mint 16 év után volt alkalmunk arra, hogy az RMDSZ beleszólhasson a megye költségvetésének összeállításába. Az előző két mandátumban jómagam Bölöni Györggyel, volt kollégámmal próbáltuk önkormányzati képviselőkként kiharcolni a magyar közösség számára fontos beruházások, kulturális események költségvetési finanszírozását. Ez több-kevesebb sikerrel járt, de most előnyösebb helyzetből tárgyalhatunk.
Összességében a megyei költségvetés alacsonyabb, mint az előző esztendei,
Olyan helyi beruházásokról beszélek, amelyeket a megyei önkormányzat részben vagy teljes egészében támogat. Minden közigazgatási egység vezetősége tudja, hogy mennyire számíthat. Ezenkívül jóváhagyta a testület a megyei és községi rangú utak karbantartására és fejlesztésére szánt keretet. Ez a két forrás az, ami érinti a helyi közösségeket is.
A megyeháza
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az összes politikai szervezet, amelynek képviselői a megyei tanácsot alkotják, egyetértett abban, hogy a megyeszékhely kivételével valamennyi Arad megyei közigazgatási egység támogatásban részesüljön, függetlenül attól, hogy milyen politikai színezetű a vezetése – ilyesmire hosszú idő óta nem volt példa.
Ami az RMDSZ-es polgármesterek, illetve önkormányzatok támogatását illeti, száz-százezer lej fórral indultak, mert az országos költségvetésből kaptak ekkora összeget a működési költségek fedezésére.
Arad megyének a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 410 143 állandó lakosa van, akik közül 27 731-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 6,98 százaléka. A magyarok többsége vidéken él, a megyeszékhelyen, Aradon 10 071 magyart tartanak nyilván.
– A magyar polgármesterek mihez kérték az ön segítségét, miket szerettek volna elérni, ami eddig elérhetetlennek tűnt számukra?
– Főleg helyi infrastrukturális beruházásokkal, illetve azok folytatásának a szándékával kerestek meg. Az RMDSZ-es polgármesterek a megyei tanács által előirányzott pénzből nem kaptak kevesebbet vagy többet, mint mások. Egységesen 460 ezer lej támogatás jutott, és az volt a fő szempont, hogy ebből az összegből lehetőleg az önrészt biztosítsák a különböző pályázatokhoz, például az Anghel Saligny fejlesztési program keretében, vagy az Európai Unióhoz benyújtott projektekben. Tehát arra próbáltuk ösztönözni őket, hogy éljenek a pályázás lehetőségével. De voltak olyan esetek, hogy helyi beruházásokra hagytuk jóvá ezt az összeget, mert úgy döntöttek, hogy az fontosabb.
Egyébként a következő időszakban feltérképezzük a magyarlakta települések körüli úthálózatot, és javaslatot fogunk tenni, hogy az elkövetkezendő három évben, tehát a mandátum végéig, melyek azok a munkálatok, amelyeket el kell végezni ezeken az útszakaszokon.
„Politikai hovatartozástól függetlenül minden önkormányzat kapott támogatást a megyei tanácstól”
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
– Miben lehet ön a legnagyobb hasznára a magyart közösségnek, illetve a 16 év alatt, amíg nem volt RMDSZ-es alelnök a megyei tanácsban, mi jelentette a legnagyobb hátrányt?
– Politikai egyeztetések nyomán osztják el a költségeket, tehát ebből a tisztségből sem tudok annál többet tenni, mint amiről a politikai egyezség szól. Viszont, ami nagyon fontos, és ami eddig hiányzott, a mindennapi és közvetlen kapcsolat a megyei tanács vezetőségével.
Ha valahol elakad valami, például kátyúzás, aszfaltozás vagy egy hatástanulmány előkészítése, másként tárgyalnak egy alelnökkel vagy egy önkormányzati képviselővel. Korábban első lépésként az elnökkel kellett megbeszélni, ha szükség volt valamire, ő megtárgyalta az apparátussal, és vagy lett belőle valami, vagy nem. Más a jelenlegi felállás, mert még ha a hatásköreimet nem is léphetem túl, de több rálátásom van a működésre, mint korábban. Azonban ne felejtsük el, minden döntést megelőz egy politikai konszenzus, egy alku, csak így érhetünk el bármit is.
– Egyfajta hátszelet jelent az, hogy az RMDSZ ismét tagja a kormánynak?
– Természetesen! Elismerik az RMDSZ-es miniszterek, államtitkárok munkáját, és nem csak RMDSZ-es polgármesterek keresnek fel különböző problémákkal, hogy legyek kapocs valamelyik minisztérium és közöttük, így segítve a megoldást a gondjaikra.
– Az infrastruktúra fejlesztése mellett kulturális rendezvényekre, egyházi támogatásokra is sikerült keretet elkülöníteni, aminek haszonélvezője a magyar közösség?
– Több mint 500 ezer lejről beszélhetünk, ami a tervezetben szerepel, és amiből kimondottan magyar kulturális eseményeket, rendezvényeket támogathatunk.
a magyar napoktól kezdve a legkisebb településen tartandó bálra, attól függően, hogy a helyieknek mire volt igényük.
Nem csak RMDSZ-es polgármesterek kopogtatnak be az ajtaján
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Emellett a civil szervezeteknek lehetőségük lesz nyílt pályázaton is támogatást szerezniük a rendezvényeik, programjaik megvalósításához, különböző kategóriákban összesen négymillió lejes keretösszeggel fog a közeljövőben pályázatot hirdetni a megyei kulturális központ.
A költségvetés tervezetében 1,2 millió lejt irányoztunk elő egyházi támogatásra, konkrétan egyházi tulajdonú ingatlanok felújítására. Tavaly ebből 120-150 ezer lejt kaptak a történelmi magyar egyházak. Nagyjából ugyanennyit oszthatunk szét közöttük idén is. Kérek minden plébánost, lelkipásztor, gyülekezetet, hogy ha van felújításra szoruló ingatlanuk, keressenek minket, hogy segíthessünk a dokumentáció elkészítésében és benyújtásában.
Megyeszerte 9 község és 68 város több mint 173 projektje kapott támogatást iskolaépületek felújítására, víz- és csatornahálózat, kerékpárutak építésére, földgáz bevezetésére stb. A magyarlakta települések közül:
Péró Tamást, az RMDSZ Arad megyei szervezetének ügyvezető elnökét választották meg a megyei önkormányzat egyik alelnökének a közgyűlés péntek kora délutáni ülésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár tavaly őszre ígérték az átadást, még neki sem fogtak a brassópojánai nyári bobpálya megépítésének. Sőt újra kell tervezni a téli-nyári szánkó projektjét, ugyanis számos probléma felmerült.
Székelykeresztúron tartotta tisztújító Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A párt élére két évre megválasztott Zakariás Zoltán beszédében úgy fogalmazott: ,,Szerepünk adott. Szükség van ránk, s csak rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk".
Marosvásárhelyen és a Fehér megyei Bisztrán kishaszonjárművet ittas állapotban vezető sofőrt vettek őrizetbe a rendőrök. Mindkét gépkocsivezető jelentős anyagi kárt okozott a karambolozással.
A vagonok tetején készült szelfi nem kap lájkokat, hanem elveszi az életed! – ezzel a szlogennel indít kampányt fiatalok körében a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság.
Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) jelentése szerint az ilyenkor szokásosnál melegebb időjárás várható, de esőzésekre is kell számítani az elkövetkező időszakban.
Illegálisan tartott, nem halálos fegyvereket és orvhalászatra szolgáló felszerelést foglaltak le a rendőrök egy marosludasi férfi lakásán, 24 órára őrizetbe vették.
Le kellett állnia egy utasszállító vonatnak Székelykocsárd közelében a bozóttűz miatt - közölte szombaton a Fehér megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Székelykeresztúron tartotta március 22-én, szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A tisztújító küldöttgyűlés újraválasztotta Zakariás Zoltánt a párt elnökévé.
A gyulafehérvári fogdába került egy 37 éves férfi, aki szóváltásba keveredve pofonokkal akarta megerősíteni álláspontját, két áldozata feljelentést tett.
Egy Temes megyei volt drogdíler, aki 3 év és 4 hónapos börtönbüntetését tölti, arról beszélt, hogy a kábítószer rabja volt öt évig és gyerekek, kiskorúak vásároltak tőle drogot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!