Tizennégy nap után második teszt nélkül is gyógyultnak nyilvánítják őket, visszatérhetnek a rendes életükhöz, viszont még tíz napig kötelezően maszkot kell viselniük. Az otthonukban elszigetelt fertőzötteket csak akkor vetik alá radiológiai vagy vérvizsgálatoknak, ha az állapotuk súlyosbodik. A rendelet arra is kitér, hogy 14 nap után úgy térhetnek vissza a munkahelyükre, hogy nem kell felmutatniuk járványtani jóváhagyást vagy negatív koronavírustesztet.

A minisztérium ugyanakkor azt is szabályozta, miként szűrik a sürgősségre bekerülő betegeket, akiknél fennáll a koronavírus-fertőzés gyanúja. Hogy elkerüljék a zsúfoltságot,

Pozitív gyorsteszt esetén azonnal elkülönítik a beteget. Negatív gyorsteszt esetén az a beteg, aki a tünetei alapján kórházi ellátásra szorul, egy „átmeneti zónában” marad, viszont ha az állapota nem indokolja a kórházi ellátást, hazamehet, és lakhelyi elkülönítésben várhatja meg a PCR-teszt eredményét. A tünetmenteseknek a gyorstesztet sem javasolják. Akinél enyhe, de koronavírusra utaló tünetek jelentkeznek, köteles értesíteni a háziorvosát, aki szintén köteles nyilvántartásba venni, felmérni telefonos konzultáció által az állapotát, majd az adatokat továbbítani a közegészségügyi igazgatóságnak.

A rendeletben ugyanakkor azt is szabályozzák, hogy milyen körülmények között kell és lehet kórházba utalni és onnan hazaengedni egy koronavírus-fertőzöttet, ám a lényeg az, hogy ha vállalja a lakhelyi elkülönítést, senkit nem tartanak akarata ellenére a kórházban. Az egészségügyi minisztérium azután dolgozta ki ezt a szabályzatot, hogy megjelent a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a tünetmentes és enyhe lefolyású koronavírus-fertőzöttek otthoni kezelését. Erre a háziorvosok külön szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, és minden monitorozott esetre 105 lej térítést kapnak.

Már most „zsonglőrködni” kell
az ágyszámokkal

Már jelenleg is folyamatos kötéltánc zajlik a kórházakban, naponta „zsonglőrködnek” az ágyszámokkal, hogy a koronavírus-fertőzötteket is kezeljék, és közben a nem fertőzöttek ellátása se csorbuljon – mondta el lapunknak András-Nagy Róbert. Felidézte, hogy

Ezt már nem engedhetjük meg magunknak, hiszen az esetszám folyamatosan növekszik, másrészt a nem fertőzötteket is el kell látni – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi igazgató.

Egyetért az új szabályzattal, hiszen a háziorvosok követik a betegek állapotát, és ha úgy látják, bármikor beküldhetik a sürgősségre tüdőröntgenre vagy kivizsgálásra. „Ilyen esetben elvégezzük a vizsgálatokat, esetleg módosítjuk a kezelési sémát, és ha nem indokolt a kórházi kezelés, a beteg újra hazamehet” – részletezte a menedzser. Szerinte

A koronavírus a tüdőt támadja – gyorsítja a gyógyulást, ha a beteg kimegy az erkélyre, ha pedig kertes házban lakik, sétálhat az udvaron.

– részletezte az igazgató.

Hangsúlyozta, a kórházak nem kapnak több pénzt, ha több a bennfekvő koronavírus-fertőzött, tehát az orvos csak abban az esetben javasolja a kórházi kezelést, ha azt valóban indokoltnak látja. „A járvány kimenetele nem a kórházakban dől el. Egyszerűbb viselni a maszkot, betartani az óvintézkedéseket még akkor is, ha azok kellemetlenek: ne jussunk el oda, hogy az orvosnak kell eldöntenie, melyik betegnek jut lélegeztetőgép” – mondta András-Nagy Róbert, aki ezt a forgatókönyvet sem tartja kizártnak, ha az esetszámok ilyen ütemben növekednek. Riasztó jelnek tartja, hogy a fejlett egészségügyi hálózattal rendelkező Svájcban fontolóra vették: életbe léptetik a legdrasztikusabb forgatókönyvet, miszerint a 85 év feletti betegeket és a 75 év feletti krónikus betegeket már nem utalják be az intenzív terápiára.