Nagyszeben értékes épített öröksége újabb műemléket foglal magában, a szebeni közfürdőt – közölte Astrid Fodor, az erdélyi város polgármestere. A polgármesteri hivatal több mint 20 millió lejt költött az ingatlan felújítására, mely az építészeti remekmű restaurálását, de a belső terek és berendezések korszerűsítését is magában foglalta. A közfürdőt – mely a müncheni Müller-fürdő mása – egyébként ma úgy reklámozzák, mint „Románia első spáját”.
2023. július 13., 18:352023. július 13., 18:35
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Nagyszeben értékes épített öröksége újabb műemléket foglal magában, a szebeni közfürdőt – közölte Astrid Fodor, az erdélyi város polgármestere. A polgármesteri hivatal több mint 20 millió lejt költött az ingatlan felújítására, mely az építészeti remekmű restaurálását, de a belső terek és berendezések korszerűsítését is magában foglalta. A közfürdőt – mely a müncheni Müller-fürdő mása – egyébként ma úgy reklámozzák, mint „Románia első spáját”.
2023. július 13., 18:352023. július 13., 18:35
Astrid Fodor polgármester beszámolója szerint Raluca Turcan művelődési miniszter rendelete alapján a műemlékvédelmi A kategória B csoportjába sorolták be a szebeni közfürdő 1904-ben átadott épületét. „A polgármesteri hivatal több mint 20 millió lejt költött az ingatlan felújítására, mely az építészeti remekmű restaurálását, de a belső terek és berendezések korszerűsítését is magában foglalta. A műemlékké nyilvánítás bizonyítja az épület értékét, illetve az elvégzett munka kiváló minőségét” – nyilatkozta Astrid Fodor.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
A hivatal tájékoztatása szerint a szebeni közfürdő ezentúl védve van minden olyan beavatkozástól, mely kárt tenne építészeti jellegzetességeiben.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Nagyszeben korábbi főépítésze a díjazás után a Szabadság napilapnak elmondta, egy 1904-es, eklektizáló, szecessziós stíluselemekkel rendelkező középületről van szó. A műépítész – aki akkor még sajnálatát fejezte ki, hogy az ingatlan nem műemlék – kifejtette, tekintve, hogy közfürdő volt, ez azt is jelentette, hogy a rászorulók oda mehettek fürdeni, és le is lakták az infrastruktúrát. Mivel mai napig közfürdőként működik az intézmény, az építészek hibrid megoldást alkalmaztak: a pincében külön lejáratot, tusolót létesítettek a szociális esetek számára, akik ott tisztálkodhatnak, és aztán ha óhajtják, felmehetnek a fürdőrészre is. A pincében gyerekjátszót, kávézót is kialakítottak.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
A fürdő épületét a 20. század elején, Karl Hocheder tervezte, és egy belső udvar mélyén áll. A főépület bazilikális alaprajzot és keresztmetszetet idéző, háromosztatú belső térrel rendelkezik, amelynek központi, meghatározó eleme a nagymedence, a két keskenyebb, oldalsó térrészben egy-egy pihenőövezettel. A teret négyszögű pillérekre támaszkodó félköríves árkádok tagolják, az árkádok fölött karzat húzódik – számolt be a Szabadság.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
A manapság sokat használt „spa” kifejezést egyesek a „sanus per aquam”, azaz a víz által nyert egészség latin nyelvű meghatározásból eredeztetik, de valószínűleg a Belgiumban található fürdőváros, Spa nevéből ered.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Általában gyógyfürdők szinonimájaként használják, de szakemberek szerint meg kell különböztetni a balneoterápiától, mely kialakult betegségek esetében használatos. A spa inkább az egészségmegőrzéshez, megelőzéshez kapcsolódó kezeléseket jelenti. Sűrűn összemossák a szintén felkapott wellness kifejezéssel, mely mögött eredetileg egy életmódprogram, a testi-lelki-szellemi egyensúlyra, jóllétre törekvés áll.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
A nagyszebeni közfürdőben több szinten törekednek hasonló élmények biztosítására. A földszinten medence, száraz és nedves szauna, sószoba, meleg és hideg vizű kádak, öltözők váróterem található. Az első emelet a gyógykezelések színtere, ahol számos masszázsterápiával élhetnek a fürdőzők. A felújítás során korszerűsítették a konditermet is, a fürdőben úszást is tanítanak, a létesítményben jógaórákat is tartanak.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Egy háromórás, szaunázásra is feljogosító felnőtt belépő 50 lejbe kerül, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 30 lej. Időpontot online lehet foglalni a fürdő honlapján, ahol bérleteket is lehet kötni, illetve ajándékkártyákat is vásárolni lehet.
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Fotó: Nagyszeben polgármesteri hivatala
Év eleje óta 123 vadtámadást jelentettek a Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél (APM), az estek túlnyomó többségében medve támadt a háziállatokra vagy emberekre.
Jobb pályán mottóval szervezi meg július 23. és 28. között a Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, ismert nevén Tusványost – közölték a szervezők.
Egy bátor és áldozatkész szatmárnémeti fiatalember a Szamosba ugorva mentette meg egy húsz éves lány életét, aki a gyors sodrású folyóba esett. Erdélyi David pillanatig sem habozva ugrott ki autójából, amikor látta, hogy valaki veszélyben van.
Már nem sokáig kell bosszankodniuk azoknak a sofőröknek, akik Kolozsvár és Nagyvárad között közlekedve kénytelenek átautózni Élesden, hamarosan elkészül ugyanis a partiumi kisváros várva várt körgyűrűje.
Brutálisan megtámadott a medve két, feltehetően ukrajnai férfit a Transzfogarasi úton – számolt be a digi24.ro hírportál.
Narancssárga, vagyis másodfokú kánikulariasztás érvényes csütörtökön az ország területének mintegy felére, a hőmérsékleti csúcsértékek helyenként elérhetik a 39 Celsius-fokot. A következő napokra vörös riasztást adtak ki.
A tavalyi 53-ról 50-re csökkent azoknak a romániai oktatási intézményeknek a száma, amelyekben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije – a listán több székelyföldi és partiumi középiskolát is találunk.
Idén több mint 2200 bejelentés érkezett a 112-es egységes segélyhívószámra medvék jelenlétéről vagy medvetámadásokról.
Az angol hatóság által körözött munkagépre bukkantak a magyar rendőrök egy Romániába tartó kamion rakterében, a sofőr ellen eljárás indult.
Több mint 300 útépítő és csaknem 200 munkagép dolgozik az észak-erdélyi autópályát a DN1-es főúttal Tordatúr közelében összekötő Kolozs megyei gyorsforgalmi úton, mely 45 százalékban készült el – tájékoztatott a regionális útügyi szakhatóság (DRPD).
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)