HIRDETÉS
Semjén Zsolt felidézte: Nagyvárad sokat tett 1848–49-ben a magyar szabadságért, amiért a kései utódok köszönettel tartoznak a városnak. Úgy vélte: a forradalom csoda volt. Elbukott, de mégis győzött. Kijelentette: az európai parlamenti választások előtt
A KDNP-s politikus úgy vélte: „ma is veszélyben a haza, de nem csupán a mi hazánk, ma is veszélyben a szabadság, de nem csupán a mi szabadságunk, ma is veszélyben a jövő, de nem csupán a mi jövőnk”. De míg 1848-49-ben pontosan azonosítható volt az ellenség, manapság csak a hatása érezhető az élet minden területén: a politikában, a gazdaságban, a társadalomban, a szokásokban, a magánéletben és lassan már a fejekben is.
– fogalmazott Semjén Zsolt.
A nagyváradi ünnepségen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke felidézte: a bihari március 15-ét az teszi különlegessé, hogy a térségnek olyan hősei vannak, akik jelentősen alakították a forradalom menetét. A forradalmi követelések 12 pontját Irinyi József, a bihari Albis szülötte fogalmazta meg, testvérét, Irinyi Jánost, a gyufa feltalálóját Kossuth az ágyúöntés és a puskaporgyártás felügyeletével bízta meg.
A politikus kijelentette:
amikor az erdélyi magyarok a méltóságot kérik számon, nem akarják elvenni mások méltóságát. Amikor a nemzeti és közösségi szimbólumaikat használják, nem akarnak semmit elvenni a román barátaiktól. Csupán önvédelemből válaszolnak a nemzeti szimbólumok elleni támadásokra és a gyűlöletbeszédre.
Kelemen Hunor kijelentette: a kisebbségi lét olyan, mint a folyók árterületén, az áradásoknak kitéve élni. „Egyik nap még békésnek látszanak a viszonyok, a másik nap viszont hirtelen pusztító indulatok törnek fel, szinte minden érzékelhető átmenet nélkül” – fogalmazott.
Úgy vélte, csak állandó építkezéssel lehet elérni, hogy az erdélyi magyarság élet- és versenyképes közösség maradhasson a pragmatikus transzilvanizmus jegyében. A nagyváradi ünnepség több ezer résztvevője a Szacsvay-szobortól fáklyás felvonulásra indult a Petőfi-szoborig.
