Menhelyhiány akadályozza a hatékony állatvédelmet

Kutyamenhelyek léteznek ugyan, de azok is telítettek, nagy állatoknak való menedék viszont nincs elég •  Fotó: Pinti Attila

Kutyamenhelyek léteznek ugyan, de azok is telítettek, nagy állatoknak való menedék viszont nincs elég

Fotó: Pinti Attila

Az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat. Gond viszont, hogy az országban csak néhány olyan menhely működik, ahol a nagy testű állatokat – lovakat, teheneket – képesek befogadni, sőt a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint jogharmonizáció sincs, az intézkedések nyomán perekre lehet számítani.

Bíró Blanka

2021. január 16., 09:542021. január 16., 09:54

Tizenhatszoros túljelentkezés mutatkozik az állatvédelmi rendőrség meghirdette állásokra, az írásbeli vizsgát január 23-án rendezik. A román rendőrség közleményben pontosította, hogy mi lesz az alárendeltségébe tartozó állatvédelmi rendőrség hatásköre. Közlik, hogy a 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében

a bántalmazott, sérült, megkínzott állatokat 45 napra menhelyre költöztetik.

Felsorolják, milyen esetben intézkedhet az állatvédelmi hatóság: sérült vagy megkínzott, állatviadalokban részt vevő, más állatok idomítására használt, magas vagy túl alacsony hőmérsékletnek kitett, közterületen, felügyelet nélkül hagyott állatok esetében. Az állatvédelmi rendőr jegyzőkönyvben rögzíti a tapasztaltakat, a szemtanúk nyilatkozatait, felhasználhat fényképeket, videófelvételeket, a közösségi oldalakon közölt bizonyítékokat, az állatorvos végzettségű rendőr látleletet készít az állatról. Hangsúlyozzák, hogy a védelem a vadállatokra is vonatkozik. A tulajdonosok törvényes kötelessége az állat megfelelő ellátása, felügyelete, tilos az erőszak, a kegyetlenség az állatokkal való bánásmód során.

A bírságtól nem fordul
jobbra az állatok sorsa

A jelenlegi helyzethez képest a legnagyobb előrelépés az, hogy az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat – mondta el a Krónika megkeresésére Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátette, eddig ez volt a legnagyobb akadály a hatékony állatvédelemben.

Idézet
Ha jelentették az állatkínzást, vagy hogy elhanyagolt állatok vannak egy portán, kértük a rendőrség segítségét, de ők is csak a kapuig jöttek, nem mehettek be a magánterületre. Ilyenkor a szomszédok segítségét kértük, próbáltuk felvenni a kapcsolatot a gazdákkal. Jelenleg is van ilyen esetünk”

– részletezte a főállatorvos. Rámutatott, ha megbüntetik a rossz bánásmódért, az állatkínzásért a gazdát, sok esetben nincs lehetősége a bírságot kifizetni, és ezzel az állat sorsa nem fordul jobbra. Kutyamenhelyek vannak ugyan, de azok is telítettek, nagy állatok befogadására alkalmas menhely pedig nincs elég. Az öreg, gyógyíthatatlan, veszélyes állatokat elaltatják.

A szekér megkerülte a lovat

Előrelépésnek tartja az állatvédelmi rendőrség megalakítását Forró Béla, a Kézdivásárhelyen kutyamenhelyet működtető Benji Állatvédő Egyesület alelnöke, ám ő is az infrastruktúrát hiányolja.

Lapunknak elmondta, nagyon jó, hogy a rendőrök közbeléphetnek, ha az állat veszélyben van, de mi történik a kimentett jószágokkal?

Kutyamenhelyek vannak, de a nagyobb állatok befogadására alkalmas telep mindössze néhány van az egész országban.

„A szekér megkerülte a lovakat. Első lépésben megyei vagy regionális menhelyeket kellett volna létrehozni, biztosítani a forrásokat ezek működtetésére, beszerezni az állatok szállítására alkalmas járműveket, majd megalakítani az állatvédelmi rendőrséget. Így félő, hogy a megkínzott állat a kínzójánál marad” – mutatott rá az állatvédő.

Forró Béla felidézte, a Kovászna Megyei Tanáccsal már három éve egyeztettek egy, nagy állatok befogadására alkalmas menhely létrehozásáról, az önkormányzat anyagi forrást is biztosított volna, ám rengeteg jogi akadály merült fel. Többek között az, hogy a törvényesen szerzett javakat nem lehet elkobozni, tehát nem vehették volna el a gazdától az állatot, másrészt a beazonosítatlan állatokat a törvény értelmében el kell altatni. „Az nem megoldás, ha az állatvédelem végkimenetele a vágóhíd, a megkínzott állatot végül elpusztítjuk” – szögezte le az egyesület alelnöke.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Fegyvertény a megelőzés

A kézdivásárhelyi egyesületnek országosan egyedülálló együttműködési szerződése van a rendőrséggel, Forró Béla úgy látja, hogy ez a megelőzésben játszott szerepet. „Amikor a gazdák megtapasztalták, hogy az állatvédők összegyűjtik a bizonyítékokat az állatkínzásra, majd a rendőrséggel közösen lépnek fel, meggondolták, hogy bánnak a jószágaikkal. Kézdivásárhelyen és környékén egyre ritkább a kirívó állatkínzás” – részletezte az állatvédő. Mint kifejtette,

a kutyák ivartalanítására vonatkozó jogszabály betartatása is javítana a helyzeten, kevesebb kutya kerülne az utcára.

Az állatvédelmi rendőrség abban is segíthet, hogy az állatokat ne csapják ki a tulajdonosok felügyelet nélkül közterületre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonosok a közigazgatási bíróságon fellebbezhetnek a hatósági intézkedés ellen, így perekre is fel kell készülni.

Felkészületlen az ország

A sepsiszentgyörgyi kutyamenhely nem alkalmas nagyobb állatok befogadására – szögezte le lapunknak Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Felidézte, korábban volt lehetőségük az utcákon kóborló lovak, tehenek befogására. Ha azokat a tulajdonos nem váltotta ki, két lehetőség adódott: ha az állatnak volt fülszáma, értékesítették, ellenkező esetben elaltatták.

„Néhány napig tudunk tartani haszonállatot, de menhely nincs, tehát hosszú távú elszállásolásra nincs lehetőség. Forrásokat kell biztosítani, és legalább regionális szinten menhelyeket létesíteni, jelenleg a nagyobb testű állatok befogadására nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem országos szinten sincsenek felkészülve” – hangsúlyozta az alpolgármester. Rámutatott, az állattartás a módos emberek kiváltsága, hiszen megfelelő körülmények között kell tartani a jószágokat. Tóth-Birtan Csaba abban bízik, az állatvédő rendőrség időben tetten éri és megtorolja az állatkínzást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek
2025. június 30., hétfő

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk
2025. június 30., hétfő

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét

A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét
2025. június 30., hétfő

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök

Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök
2025. június 30., hétfő

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián

Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián
2025. június 30., hétfő

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon

Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon
2025. június 30., hétfő

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg

Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg
2025. június 30., hétfő

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala

Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala
2025. június 30., hétfő

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron

Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron
2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”