Menhelyhiány akadályozza a hatékony állatvédelmet

Kutyamenhelyek léteznek ugyan, de azok is telítettek, nagy állatoknak való menedék viszont nincs elég •  Fotó: Pinti Attila

Kutyamenhelyek léteznek ugyan, de azok is telítettek, nagy állatoknak való menedék viszont nincs elég

Fotó: Pinti Attila

Az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat. Gond viszont, hogy az országban csak néhány olyan menhely működik, ahol a nagy testű állatokat – lovakat, teheneket – képesek befogadni, sőt a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint jogharmonizáció sincs, az intézkedések nyomán perekre lehet számítani.

Bíró Blanka

2021. január 16., 09:542021. január 16., 09:54

Tizenhatszoros túljelentkezés mutatkozik az állatvédelmi rendőrség meghirdette állásokra, az írásbeli vizsgát január 23-án rendezik. A román rendőrség közleményben pontosította, hogy mi lesz az alárendeltségébe tartozó állatvédelmi rendőrség hatásköre. Közlik, hogy a 2020/175-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében

a bántalmazott, sérült, megkínzott állatokat 45 napra menhelyre költöztetik.

Felsorolják, milyen esetben intézkedhet az állatvédelmi hatóság: sérült vagy megkínzott, állatviadalokban részt vevő, más állatok idomítására használt, magas vagy túl alacsony hőmérsékletnek kitett, közterületen, felügyelet nélkül hagyott állatok esetében. Az állatvédelmi rendőr jegyzőkönyvben rögzíti a tapasztaltakat, a szemtanúk nyilatkozatait, felhasználhat fényképeket, videófelvételeket, a közösségi oldalakon közölt bizonyítékokat, az állatorvos végzettségű rendőr látleletet készít az állatról. Hangsúlyozzák, hogy a védelem a vadállatokra is vonatkozik. A tulajdonosok törvényes kötelessége az állat megfelelő ellátása, felügyelete, tilos az erőszak, a kegyetlenség az állatokkal való bánásmód során.

A bírságtól nem fordul
jobbra az állatok sorsa

A jelenlegi helyzethez képest a legnagyobb előrelépés az, hogy az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat – mondta el a Krónika megkeresésére Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátette, eddig ez volt a legnagyobb akadály a hatékony állatvédelemben.

Idézet
Ha jelentették az állatkínzást, vagy hogy elhanyagolt állatok vannak egy portán, kértük a rendőrség segítségét, de ők is csak a kapuig jöttek, nem mehettek be a magánterületre. Ilyenkor a szomszédok segítségét kértük, próbáltuk felvenni a kapcsolatot a gazdákkal. Jelenleg is van ilyen esetünk”

– részletezte a főállatorvos. Rámutatott, ha megbüntetik a rossz bánásmódért, az állatkínzásért a gazdát, sok esetben nincs lehetősége a bírságot kifizetni, és ezzel az állat sorsa nem fordul jobbra. Kutyamenhelyek vannak ugyan, de azok is telítettek, nagy állatok befogadására alkalmas menhely pedig nincs elég. Az öreg, gyógyíthatatlan, veszélyes állatokat elaltatják.

A szekér megkerülte a lovat

Előrelépésnek tartja az állatvédelmi rendőrség megalakítását Forró Béla, a Kézdivásárhelyen kutyamenhelyet működtető Benji Állatvédő Egyesület alelnöke, ám ő is az infrastruktúrát hiányolja.

Lapunknak elmondta, nagyon jó, hogy a rendőrök közbeléphetnek, ha az állat veszélyben van, de mi történik a kimentett jószágokkal?

Kutyamenhelyek vannak, de a nagyobb állatok befogadására alkalmas telep mindössze néhány van az egész országban.

„A szekér megkerülte a lovakat. Első lépésben megyei vagy regionális menhelyeket kellett volna létrehozni, biztosítani a forrásokat ezek működtetésére, beszerezni az állatok szállítására alkalmas járműveket, majd megalakítani az állatvédelmi rendőrséget. Így félő, hogy a megkínzott állat a kínzójánál marad” – mutatott rá az állatvédő.

Forró Béla felidézte, a Kovászna Megyei Tanáccsal már három éve egyeztettek egy, nagy állatok befogadására alkalmas menhely létrehozásáról, az önkormányzat anyagi forrást is biztosított volna, ám rengeteg jogi akadály merült fel. Többek között az, hogy a törvényesen szerzett javakat nem lehet elkobozni, tehát nem vehették volna el a gazdától az állatot, másrészt a beazonosítatlan állatokat a törvény értelmében el kell altatni. „Az nem megoldás, ha az állatvédelem végkimenetele a vágóhíd, a megkínzott állatot végül elpusztítjuk” – szögezte le az egyesület alelnöke.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Fegyvertény a megelőzés

A kézdivásárhelyi egyesületnek országosan egyedülálló együttműködési szerződése van a rendőrséggel, Forró Béla úgy látja, hogy ez a megelőzésben játszott szerepet. „Amikor a gazdák megtapasztalták, hogy az állatvédők összegyűjtik a bizonyítékokat az állatkínzásra, majd a rendőrséggel közösen lépnek fel, meggondolták, hogy bánnak a jószágaikkal. Kézdivásárhelyen és környékén egyre ritkább a kirívó állatkínzás” – részletezte az állatvédő. Mint kifejtette,

a kutyák ivartalanítására vonatkozó jogszabály betartatása is javítana a helyzeten, kevesebb kutya kerülne az utcára.

Az állatvédelmi rendőrség abban is segíthet, hogy az állatokat ne csapják ki a tulajdonosok felügyelet nélkül közterületre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonosok a közigazgatási bíróságon fellebbezhetnek a hatósági intézkedés ellen, így perekre is fel kell készülni.

Felkészületlen az ország

A sepsiszentgyörgyi kutyamenhely nem alkalmas nagyobb állatok befogadására – szögezte le lapunknak Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Felidézte, korábban volt lehetőségük az utcákon kóborló lovak, tehenek befogására. Ha azokat a tulajdonos nem váltotta ki, két lehetőség adódott: ha az állatnak volt fülszáma, értékesítették, ellenkező esetben elaltatták.

„Néhány napig tudunk tartani haszonállatot, de menhely nincs, tehát hosszú távú elszállásolásra nincs lehetőség. Forrásokat kell biztosítani, és legalább regionális szinten menhelyeket létesíteni, jelenleg a nagyobb testű állatok befogadására nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem országos szinten sincsenek felkészülve” – hangsúlyozta az alpolgármester. Rámutatott, az állattartás a módos emberek kiváltsága, hiszen megfelelő körülmények között kell tartani a jószágokat. Tóth-Birtan Csaba abban bízik, az állatvédő rendőrség időben tetten éri és megtorolja az állatkínzást.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus
2024. október 31., csütörtök

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen

Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.

Ötből egy adófizető tartozik az önkormányzatnak a Maros-parti megyeszékhelyen
2024. október 31., csütörtök

Lecsapott az európai „farkas” a csobánok erdélyi királyára

Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.

Lecsapott az európai „farkas” a csobánok erdélyi királyára
2024. október 31., csütörtök

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak (Első rész)

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak (Első rész)
2024. október 30., szerda

Kallós Zoltán, valamint prímások, népzenekutatók sírja előtt tisztelegnek muzsikával a Házsongárdban

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.

Kallós Zoltán, valamint prímások, népzenekutatók sírja előtt tisztelegnek muzsikával a Házsongárdban
2024. október 30., szerda

Egy hívás vagy SMS: tartós élelmiszerekkel segíthetünk a rászorulókon

Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.

Egy hívás vagy SMS: tartós élelmiszerekkel segíthetünk a rászorulókon
2024. október 30., szerda

Új külföldi célpontokra indít járatokat Kolozsvárról is a WizzAir a most kezdődő téli szezonban

Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.

Új külföldi célpontokra indít járatokat Kolozsvárról is a WizzAir a most kezdődő téli szezonban
2024. október 30., szerda

Második világháborús, működőképes tüzérségi bombát találtak Nagyvárad közelében

A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.

Második világháborús, működőképes tüzérségi bombát találtak Nagyvárad közelében