Felsorolják, milyen esetben intézkedhet az állatvédelmi hatóság: sérült vagy megkínzott, állatviadalokban részt vevő, más állatok idomítására használt, magas vagy túl alacsony hőmérsékletnek kitett, közterületen, felügyelet nélkül hagyott állatok esetében. Az állatvédelmi rendőr jegyzőkönyvben rögzíti a tapasztaltakat, a szemtanúk nyilatkozatait, felhasználhat fényképeket, videófelvételeket, a közösségi oldalakon közölt bizonyítékokat, az állatorvos végzettségű rendőr látleletet készít az állatról. Hangsúlyozzák, hogy a védelem a vadállatokra is vonatkozik. A tulajdonosok törvényes kötelessége az állat megfelelő ellátása, felügyelete, tilos az erőszak, a kegyetlenség az állatokkal való bánásmód során.

A bírságtól nem fordul
jobbra az állatok sorsa

A jelenlegi helyzethez képest a legnagyobb előrelépés az, hogy az állatvédelmi rendőrség tagjai házkutatási parancs nélkül behatolhatnak magánterületre, és kimenthetik a bizonyítottan rossz állapotban levő vagy megkínzott állatokat – mondta el a Krónika megkeresésére Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője. Hozzátette, eddig ez volt a legnagyobb akadály a hatékony állatvédelemben.

– részletezte a főállatorvos. Rámutatott, ha megbüntetik a rossz bánásmódért, az állatkínzásért a gazdát, sok esetben nincs lehetősége a bírságot kifizetni, és ezzel az állat sorsa nem fordul jobbra. Kutyamenhelyek vannak ugyan, de azok is telítettek, nagy állatok befogadására alkalmas menhely pedig nincs elég. Az öreg, gyógyíthatatlan, veszélyes állatokat elaltatják.

A szekér megkerülte a lovat

Előrelépésnek tartja az állatvédelmi rendőrség megalakítását Forró Béla, a Kézdivásárhelyen kutyamenhelyet működtető Benji Állatvédő Egyesület alelnöke, ám ő is az infrastruktúrát hiányolja.

Lapunknak elmondta, nagyon jó, hogy a rendőrök közbeléphetnek, ha az állat veszélyben van, de mi történik a kimentett jószágokkal?

„A szekér megkerülte a lovakat. Első lépésben megyei vagy regionális menhelyeket kellett volna létrehozni, biztosítani a forrásokat ezek működtetésére, beszerezni az állatok szállítására alkalmas járműveket, majd megalakítani az állatvédelmi rendőrséget. Így félő, hogy a megkínzott állat a kínzójánál marad” – mutatott rá az állatvédő.

Forró Béla felidézte, a Kovászna Megyei Tanáccsal már három éve egyeztettek egy, nagy állatok befogadására alkalmas menhely létrehozásáról, az önkormányzat anyagi forrást is biztosított volna, ám rengeteg jogi akadály merült fel. Többek között az, hogy a törvényesen szerzett javakat nem lehet elkobozni, tehát nem vehették volna el a gazdától az állatot, másrészt a beazonosítatlan állatokat a törvény értelmében el kell altatni. „Az nem megoldás, ha az állatvédelem végkimenetele a vágóhíd, a megkínzott állatot végül elpusztítjuk” – szögezte le az egyesület alelnöke.

Az állatvédelmi rendőrség abban is segíthet, hogy az állatokat ne csapják ki a tulajdonosok felügyelet nélkül közterületre. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tulajdonosok a közigazgatási bíróságon fellebbezhetnek a hatósági intézkedés ellen, így perekre is fel kell készülni.

Felkészületlen az ország

A sepsiszentgyörgyi kutyamenhely nem alkalmas nagyobb állatok befogadására – szögezte le lapunknak Tóth-Birtan Csaba alpolgármester. Felidézte, korábban volt lehetőségük az utcákon kóborló lovak, tehenek befogására. Ha azokat a tulajdonos nem váltotta ki, két lehetőség adódott: ha az állatnak volt fülszáma, értékesítették, ellenkező esetben elaltatták.

„Néhány napig tudunk tartani haszonállatot, de menhely nincs, tehát hosszú távú elszállásolásra nincs lehetőség. Forrásokat kell biztosítani, és legalább regionális szinten menhelyeket létesíteni, jelenleg a nagyobb testű állatok befogadására nemcsak Sepsiszentgyörgyön, hanem országos szinten sincsenek felkészülve” – hangsúlyozta az alpolgármester. Rámutatott, az állattartás a módos emberek kiváltsága, hiszen megfelelő körülmények között kell tartani a jószágokat. Tóth-Birtan Csaba abban bízik, az állatvédő rendőrség időben tetten éri és megtorolja az állatkínzást.