Szemben a brassópojánival, a borszéki bobpálya üzemel
Fotó: Remény Síközpont Facebook-oldala
Bár tavaly őszre ígérték az átadást, még neki sem fogtak a brassópojánai nyári bobpálya megépítésének. Sőt újra kell tervezni a téli-nyári szánkó projektjét, ugyanis számos probléma felmerült a brassópojánai nyári bobpálya finanszírozásával, illetve az útvonalával kapcsolatban.
2025. március 23., 17:152025. március 23., 17:15
2025. március 23., 18:352025. március 23., 18:35
George Scripcaru, Brassó polgármestere szerint egyrészt az a baj, hogy amikor meg akarta változtatni az eredetileg bankhitelből megvalósítandó brassópojánai nyári bobpálya bürokratikus besorolását – amelyet a beruházások listájára tett volna át –, kiderült, hogy nem lehet engedélyezni a projektet.
Újra kell gondolnunk a helyszínt, ahogyan eredetileg tervezték. Amikor megkérdeztem, hogy miért helyezték át, azt mondták, hogy meg akarták tisztítani a Fenyő sípályát övező részt egy másik terv számára, amely nem a síelést szolgálja” – idézte a Brassói Rádió Scripcarut, aki négy év „kihagyás” után tért vissza tavaly a polgármesteri székbe.
Mindez olyan körülmények között történik, hogy már a tavalyi év elején megkötötték a kivitelezési szerződést a sínes brassópojánai téli-nyári bobpálya megépítésére, és a nyertesnek 12 hónap alatt meg kellett volna építenie a létesítményt, sőt a korábbi városvezetés abban reménykedett, hogy már tavaly ősszel átadják a pályát.
Parkolópályán a brassópojánai nyári bobpálya terve (képünk illusztráció)
Fotó: Pinti Attila
Amint arról beszámoltunk, a népszerű síközpontba tervezett „téli-nyári szánkó” projektjét már 2012-ben bejelentették, de hosszú évekig csak szándék mutatkozott, a kivitelezés elmaradt. Viszont 2023-ban kiírták a licitet, tavaly februárban pedig aláírták a több mint 20 millió lejes kivitelezési szerződést.
A hatvan bobot felszerelték volna digitális érzékelővel, ami figyelmezteti a használókat, ha „járgányaikkal” veszélyesen megközelítenék egymást lecsúszás közben. Néhány magaslati pont, hat híd és öt spirál tehette volna izgalmasabbá a bobozást. A brassói önkormányzat 2025-ös helyi költségvetésében a nyári szánkóra 450 ezer lej van előirányozva.
Miután a turisztikai irodák megkongatták a vészharangot, hogy Erdélyben meg vannak számlálva a hegyvidéki idegenforgalom időjárásfüggő szolgáltatásainak napjai, Brassó megyében sínes bobpályák építésével próbálják „orvosolni” a téli hóhiányt.
Az Erzsébet-tábor lényege, hogy érezzük az összetartozást mi, magyarok szerte a Kárpát hazában – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter Erdélyből érkezett Erzsébet-táboros gyermekeknek, akiket az Országházban köszöntött pénteken.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt.
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön.
Zivataros lesz az időjárás pénteken szinte az egész országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Fehér megyei Kudzsiron működő fegyvergyárban történt tűzesetet nem a vállalat alkalmazottai, hanem egy szomszéd jelentette a 112-es segélyhívó számon, és a segélyhívó diszpécserei azt hitték, hogy tréfáról van szó – árulta el a gazdasági miniszter.
szóljon hozzá!