Kajakozók a Szamoson Kolozsvár egyik külnegyedében a Someș Delivery egyik korábbi kiadásán
Fotó: Vlad Cupșa/Somes Delivery
Természetes zöldövezeteket is kérnek a kiépített partszakaszok mellé a Kis-Szamos partján a kolozsváriak – derül ki egy felmérésből. A Someș Delivery projekt keretében végzett kutatás a folyó egész metropoliszövezetre kiterjedő szakaszát vizsgálta.
2022. június 03., 08:052022. június 03., 08:05
Több olyan védett zöldövezetet is létre kellene hozni a Kis-Szamos Szászfenestől Apahidáig terjedő szakaszán, melyek nincsenek kiépítve, és a folyó természetes állapotát idézik – fogalmazták meg igényként a kolozsváriak egy felmérés szerint. A kincses város lakói körében végzett közvélemény-kutatást ökológusok, biológusok állították össze, egyik készítője Hartel Tibor biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója.
A Someș Delivery projektben részt vevő civil szervezetek az Actual de Cluj által idézett közleményükben rámutatnak, hogy a kérdőívre 750 kolozsvári lakos válaszolt, köztük olyanok, akik más településekről származnak.
A kolozsváriak azt kérik, hogy ennek érdekében a folyó mentén hozzanak létre védett övezeteket, amelyeket nem lehet beépíteni. A városlakók szívesen látnának természetes élőhelyeket a városi északi részén, az egykori ipari övezetben, mely még nincs kiépítve, de a megkérdezettek szerint Szászfenesen és Apahidán is létre kellene hozni hasonlókat.
Ezért azt kérik, hogy Kolozsvár készülő általános városrendezési tervében (PUG) vegyék figyelembe ezt az igényt, és ne engedélyezzenek ingatlanbefektetéseket a Szamos-parton, de a megyeszékhelyhez hasonlóan a szászfenesi és apahidai önkormányzat is figyeljen az óhajra, ugyanis az elmúlt években a Kolozsvár alvóvárosának számító két szomszédos községben is egyre több az ingatlanberuházás.
A felmérésből az is kiderül, hogy a kolozsváriak a természetes élőhelyek mellett kiépített partszakaszokra is vágynak, azt szeretnék, ha a Szamos-parton rendezett, illetve érintetlen részek is lennének. „A felmérésünk azt mutatja, hogy a Szamoshoz kilátogatók a rendezett és a természetes, vad tájakat egyaránt preferálják a folyó mentén” – idézte a közlemény Hartel Tibort.
Fotó: Jakab Mónika
A szakember szerint a védett övezetek kialakítása a védett fajok szempontjából is fontos, melyek itt nagyobb biztonságban lennének, így ezek a területek egyfajta menedékként is működhetnének a nagyvárosi emberek és állatok számára. Rámutatott, az lenne a követendő, hogy minél hamarabb be tudnák azonosítani ezeket a területeket, fajokat.
Adrian Dohotaru civil aktivista, a fenntartható társadalomért egyesület (SOS) elnöke arra mutatott rá, hogy a felmérés szerint a kolozsváriak előnyben részesítik a Szamos természetbarát módon rendezett szakaszait, mint a természet rovására kialakított szabad-
idős övezeteket.
A kérdőívre adott válaszokat egyébként szombaton mutatják be részleteiben a Someș Delivery újabb kiadásán, melyet rendhagyó módon idén Apahidán tartanak.
Lesz helyi termékek vására, kajaktúra a Szamoson, műhelybeszélgetés a folyó jövőjéről, illetve közös piknikezés is. A gyerekeknek is számos programmal készülnek, többek között a hulladék újrahasznosításáról tanulhatnak játékos módon, de a folyóbeli élőlényeket is megismerhetik egy vezetett túra keretében.
Fotó: Jakab Mónika
Rendszeres rendezvényükkel a folyó új arcát mutatják meg, a partot ilyenkor pihenésre, lazulásra alkalmas ülőalkalmatosságokkal, fából ácsolt pontonhidakkal, kilátókkal, mólókkal rendezik be, hogy a városlakók rájöjjenek: a Szamos-part tökéletesen alkalmas a kikapcsolódásra.
A tervek szerint halad, így októberre befejeződik a kolozsvári Szamos-part helyreállításának első szakasza. Jelenleg a part Dónát negyed felőli oldalán, illetve a régi sportcsarnok előtt zakatolnak a munkagépek.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!