Fotó: Szucher Ervin
„Erre az állomásra már ötven éve ráférne egy nagyobb tatarozás” – mondja a marosvásárhelyi vasútállomáson az egyik, peronon sétáló, neve elhallgatását kérő vasutas. A középkorú alkalmazott az egyetlen, aki valamit is hajlandó újságíróval közölni, miután az irodán rendszeresen azzal utasítják vissza a sajtó képviselőit, hogy „csak a brassói főnökök nyilatkozhatnak”. A Cenk alatti városban azonban csupán annyit tudnak, hogy kormányrendelet értelmében a közeljövőben 16 állomást korszerűsítenek.
A vásárhelyi nagyállomásra különösképpen ráfér az átalakítás. Aki ide érkezik, vagy innen indul, időutazásban is részesül. A megszürkült, koszos, bűzös épületekben az 50-es évek állapotai uralkodnak, azzal a különbséggel, hogy mára, különösképpen ilyenkor, télidőben egyre több hajléktalan húzódik meg a folyosókon vagy az egyetlen váróteremben. Tíz évvel ezelőtt kettő volt, azóta az első osztályút felszámolták. A megmaradt helyiség csak a kinti hideg előli meghúzódásra szolgál, aki a vonat indulásáig olvasni vagy rejtvényezni szeretne, annak elemlámpát is kell hoznia. „Akkor cserélhetünk villanyégőt, amikor a brassói főnökök megengedik” – vonja meg a vállát a vasutas.
A peronok most is ugyanolyan alacsonyak, mint hajdanán, csak az idő tette gödrösebbé őket. A jegypénztáraknál napjainkban is csak románul tudó, unott hölgyek szolgálnak ki, és a hangosbemondóból áradó hang is ugyanolyan érthetetlenül recseg-ropog, mint hajdanán. Az állomás környékén is mintha megállt volna az idő: düledező, koszos bódékban mérik az italt, amilyeneket a város többi részén rég lebontattak. Rendőrségi adatok szerint az állomás környékén történik a legtöbb bűneset.
Dorin Florea polgármesternek évek óta szándékában áll a bódék felszámolása, a parkolók átrajzolása és az egész Állomás téri gépkocsiforgalom átrendezése. Az elöljáró szándéka azonban a Román Vasúti Társaság (CFR) brassói vezetőségének ellenállásába ütközik. „A vasúti társaság mintha állam lenne az államban. Ráadásul nemcsak az állomás dolgaiba nincs beleszólásunk, de az előtte lévő hatalmas teret, amely rondítja a városképet, sem alakíthatjuk át úgy, ahogy mi akarjuk” – panaszolta a polgármester, hozzátéve: ő is meggondolja, bocsásson ki építkezési engedélyt a korszerűsítésre, vagy sem.
Aurel Trif városházi szóvivő szerint azonban a vasúti társaság képviselői eddig csak szóban közölték szándékaikat. „Az önkormányzat tudomásul vette, hogy építkezni szeretnének, de mi is elmondtuk a CFR vezetőinek, hogy az általános városrendészeti tervnek megfelelően előbb-utóbb el szeretnénk költöztetni az állomást a Maros túlsó partjára” – mondta el a Krónika kérdésére Trif. Ezt a szándékot még a ’89 előtti városvezetés is kinyilatkozta, a jelenleginek pedig vesszőparipájává vált. Legutóbbi sajtóértekezletén Florea már a Marosvásárhelyt érintő vasútvonal felszámolását is megpedzte, mondván, hogy már szinte senki nem használja. A város ugyanis a Székelykocsárd és Déda közötti, nem villamosított mellékvonal közepén fekszik, és naponta mindöszsze 21, többnyire félig üresen zötyögő személyvonat gördül ki az állomásról. A tanácsosok többsége azonban nemigen támogatja az állomás elköltöztetését, a vasút felszámolásáról pedig hallani sem akarnak.
Sepsiszentgyörgyön elsősorban a vasúti felszerelést, a vágányokat, a sorompókat, a váltókat, a peronokat újítják fel, de a tervben az épületek korszerűsítése is benne foglaltatik – közölte a Krónika kérdésére Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser. Mint mondta, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat már három évvel ezelőtt vállalta, hogy rendezi és felújítja a vasútállomás előtti teret, és teljesítette ígéretét: a tér felújítását az elmúlt év végére befejezték. A járdáról a szedett-vetett butiksort egy erre a célra kiképzett, korlátokkal ellátott szigetre költöztették, körforgalmat alakítottak ki, és új aszfaltréteget öntöttek.
A sepsiszentgyörgyi vasútállomás épületét 1891-ben adták át, de az ingatlant évek óta elhanyagolja a román vasúttársaság. Öt évvel ezelőtt a brassói területi központ még az információs irodát is megszüntette. Czimbalmos Kozma Csaba szerint korszerű szolgáltatások biztosítására alkalmas állomásépületre van szükség, a váróteremtől az illemhelyekig és a bérelhető kereskedelmi felületig mindent fel kell újítani.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.
Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).