Fotó: A szerző felvétele
A 2006-ban elkezdett munkálatokat 2008. január elsejére be kellett volna fejeznie a magyarországi társaságnak, a négycsillagosnak szánt gyógyüdülõ építõtelepe azonban úgy fest, mintha el sem kezdték volna a munkálatokat. Csak egy jókora, üresen tátongó gödör, imitt-amott egy-egy ágaskodó betonvasdarab jelzi, hogy ott valamikor építkezésbe fogtak. György László, a Muntero Invest romániai megbízottja az építkezés hat hónappal ezelõtti leállása, illetve a stagnálás legfõbb okaként a befektetõváltást nevezte meg. „A január 23-i tárgyaláson már a magyarországi beruházó jogi képviselõje is jelen lesz\" – jelezte bizakodva. A régen vendégszeretõnek ismert Hargita megyei üdülõváros ma leginkább kísértetvároshoz hasonlít, egykori patináját romos állapotban is szép villái õrzik, de utcán sétáló vendéget alig látni. Legfennebb egy-egy közeli településrõl érkezõ idegen áll meg autójával valamelyik borszéki ásványvízkút mellett, és miután teletölti palackjait, sietõsen továbbmegy. A nemrég épült új villák még a szilveszteri mulatságok nyomait õrzik, de vendéget igazából csak a nyári idényre várnak. Az esetleges nyári vendégek sem idõznek azonban hosszasan, hiszen a gyógyturizmus csõdbe ment, az utolsó balneológusorvost nyugdíjazták, és rég elköltözött a városból. Az egykori gyógykezelõ központ „gyógyíthatatlanul\" meggombásodott, vakon tátongó ablakait himbálja a szél. A járóbeteg-kezelõ emeletes épülete is hasonlóképpen fest, az eltérés talán csak annyi, hogy a kõbõl készült épületet nem veszélyezteti a gomba – annál inkább a gazdátlanság. A borszékiek tehetetlenül szemlélik az enyészet munkálkodását, 2000 óta gyakorlatilag semmi érdemi elõrelépés nem történt az ügyben. Megtört reménysugár A remény elsõ sugara akkor csillant fel, amikor magyarországi befektetõ érkezett a településre azzal az elképzeléssel, hogy zöldmezõs beruházással új szállás- és kezelõkapacitást hoz létre, megteremtve ezzel a város rehabilitációjához szükséges alapokat. Az elsõsorban üdülési részvények értékesítésében érdekelt Muntero Invest Kft. nagyszabású terveket vázolt fel. A négylépcsõs fejlesztési projekt elsõ lépése a 86 szobás, 172 férõhelyes gyógyüdülõ felépítésére irányult, a tervek évi 8600 vendéggel számoltak. Az elképzelések között szerepelt a régi kezelõközpont helyreállítása is, a gyógyítókapacitás növelése, az omladozó villák rehabilitálása, újabb szálláshelyek létesítése. Az elsõ szakasz a gyógyüdülõ felépítését célozta, amelybe résztulajdonosként az önkormányzat is betársult a Nagymezõ nevû dûlõben lévõ terület felajánlásával. Azon a helyen tátong ma a jelenleg korcsolyapályaként funkcionáló gödör. Véges a türelem Farkas Aladár tanár, helyi tanácsos szerint a magyarországi vállalkozónak nem jöttek be a számításai az üdülési csekkek értékesítésével kapcsolatban, pénz hiányában pedig kénytelen volt abbahagyni a munkálatokat. „Tudomásom szerint ötezer üdülési csekket bocsátottak ki egy még nem létezõ létesítményre, amibõl mindössze százat tudtak értékesíteni\" – mondta Farkas. György László, a Muntero Invest romániai megbízottja cáfolta üdülési csekkekrõl szóló értesüléseinket. Szerinte az építkezés a cég magánügye, és mivel folyamatban van a hosszú távú bérleti szerzõdés megkötése, érdemben csak a dokumentum aláírása után nyilatkozhat az építkezés jövõjérõl. Farkas viszont lapunkat arról is tájékoztatta, hogy a terület 45 évre szóló bérbeadásáról korábban már önkormányzati testületi döntés született, ám a Muntero Invest jogásza formai okokra hivatkozva elutasította a szerzõdéstervezetet. „A hosszú távú bérleti szerzõdést szerdán kötjük meg, az építkezés pedig pénzhiány miatt nem haladt a megfelelõ ütemben. Arról nincs tudomásom, hogy a tervezetet visszautasítottuk volna\" – reagált erre György. Az önkormányzat mindenesetre az építkezési engedély visszavonását és a munkálatok újrapályáztatását tervezi. „A befektetõ képviselõjével gyakran találkozunk, ami biztató, de az építkezéssel semmi sem történik. Természetesen állunk elébe még egy tárgyalásnak, de ha nem kapunk biztosítékokat, kénytelenek leszünk új befektetõ után nézni\" – foglalta össze álláspontját a Krónikának Valentin Vaida, Borszék polgármestere. „Borszéknek életbevágó szüksége van egy gyógyüdülõre, mert az üdülõváros fénykorában sem szórakozni jöttek ide az emberek, hanem elsõsorban gyógyulni\" – erõsítette meg Farkas Aladár is.
Fennállásának tízéves évfordulóját ünnepelte a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája. A vendégek betekinthettek a szakosztályok működésébe, a templomi ünnepség pedig számba vette az elmúlt tíz esztendő történéseit.
Folytatódnak a munkálatok a Korond-pataknál a parajdi sóbányát veszélyeztető vízszivárgás csökkentése érdekében – közölte csütörtökön Facebook-oldalán a Román Vízügyi Igazgatóság.
Három autó ütközött össze csütörtök délitán a dél-erdélyi (A1-es) autópálya Nagylak és Arad közötti szakaszán, a tömegbalesetben 11 személy megsérült.
Románia nem erősíti az egyenlők Unióját, ha a George Simion megválasztása nyomán saját jogállamisága rombolásába kezd, és ha itthon nem tesz lényegi közjogi lépéseket a magyar közösség jogegyenlősége érdekében – szerepel az EMNT választási felhívásában.
Középkorú és idősebb nőkkel vette fel a kapcsolatot közösségi oldalakon az a nigériai származású, Kolozsváron élő 29 éves férfi, aki a ,,kapcsolatépítés” során jelentős összegeket csalt ki áldozataitól.
Medvét észleltek Kolozsvártól alig több mint 10 kilométerre, Ajton, illetve a magyar többségű Györgyfalva határában. A pánikkeltést álhírek is fokozták, miszerint már háziállatokat is elpusztított a nagyvad.
„Ma Mircea Mălannal a közlekedési minisztériumban jártam, ahol Sorin Grindeanu miniszter jelenlétében tanúja voltam a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi út Nagyvárad–Nagyszalonta-szakaszára vonatkozó szerződés aláírásának” – újságolta csütörtökön Florin Birta.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége felhívást intézett szerdán este a pedagógusokhoz az államfőválasztás kapcsán, Márton Áron püspök gondolatát idézve.
Ünnepélyes keretek között megnyitották szerda este a temesvári Szent György-székesegyházban a Millenium Csanadiense 1030–2030 című vándorkiállítást, mely az egyházmegye 1030–1552 közötti 500 évét ismerteti dokumentumok és régészeti leletek bemutatásával.
Nemi erőszak és tisztség szexuális visszaélésre történő felhasználásának gyanúja miatt őrizetbe vette a rendőrség a Beszterce-Naszód megyei mentőszolgálat orvosigazgatóját.