Számos termelő, kereskedő nem ódzkodik attól, hogy termékeit kétnyelvű felirattal ellátva nyerje meg a vásárlókat
Fotó: Gazda Árpád
Míg kilenc évvel ezelőtt egy hírhedt fogyasztóvédelmi vezető bírsággal érte el, hogy egy székelyudvarhelyi hentes levegye az árúi címkéiről a „székely ízek” feliratot, mára marketingfogássá vált a Romániában gyártott élelmiszerek magyar nyelvű címkézése. A fogással román érdekeltségű cégek is élnek. Ez azzal is összefügghet, hogy magyarul címkézett élelmiszer általában magasabb áron kel el az üzletekben. A Krónika által megkeresett élelmiszergyártók közös tapasztalata: érdemes magyarul is feliratozni.
2024. január 22., 19:042024. január 22., 19:04
2024. január 23., 00:252024. január 23., 00:25
Évekkel ezelőtt a Kaufland áruházlánc egyik kolozsvári üzletének a polcain fedeztük fel a Bomilact Madaras kft. által gyártott Madarasi székely sajtot, mely azóta is a családunk egyik kedvence. A figyelmünket az keltette fel, hogy a sajtot magyar nyelven feliratozták, ám az oldalára is ragasztottak egy bélyeg nagyságú öntapadós cédulát, amelyik román nyelven is rögzíti a törvény által megkövetelt információkat.
A rácsodálkozásunk hátterében ott volt a 2015-ös tapasztalatunk, amikor arról írtunk, hogy Mircea Deacon, a fogyasztóvédelem Kovászna megyei hivatalának hírhedten magyarellenes vezetője a „székely ízek” címkébe kötött bele. Fellépésével akkor elérte, hogy a termékeket gyártó székelyudvarhelyi hentes levegye a címkéiről a székelyföldi ízvilágra utaló feliratot. Az azóta is hivatalban lévő főfogyasztóvédő a telefonon feltett kérdésünkre azt válaszolta: „ön, gondolom, kóstolt már székelyt, és tudja, hogy milyen a székely íz”.
Székely ízek. A madarasi székely sajt a magyar címkéjével is kitűnik a nagyáruházak bőséges kínálatából
Fotó: Gazda Árpád
Aztán 2021 októberében tüzetesebben is átnéztük az áruházak polcait, immár kimondottan a magyar feliratú címkéket keresvén. A számtalan magyarországi és egy-két székelyföldi termék mellett ekkor vettük észre, hogy bukaresti román cégek is feliratoznak magyarul. A piros-fehér-zöld szalagos csomagolással és a címke előlapján nagyobb magyar, és kisebb román felirattal forgalmazott „csárdás” szalámicsaládot az ország egyik legnagyobb hentesáru-forgalmazója, a bukaresti székhelyű Cris-Tim készíti.
Később fedeztük fel a Mega Image üzletláncban kiemelt szerepet kapó „székely falat” márkanevű termékeket. A gyergyószentmiklósi Authentic Meat kft. által gyártott termékeken ugyan sem magyar vagy székely zászló, sem pedig magyar felirat nincs, a márkanév és a nagy bajuszú, kalapos székely bácsit idéző logó mindenképpen a székely identitásra utal. Ugyan a nagyáruházak polcain nem találkoztunk a Benedek termékekkel, ezek is a székelyföldi eredettel és kétnyelvű felirattal kívánják megnyerni a vásárlót. Úgy tűnik, valamennyien sikerrel járnak.
Visszatáncolnak a csárdás gyártói
A Profi üzletlánc egyik kolozsvári üzletében világosan kitűnik, a csárdás szalámi a legdrágább a maga kategóriájában. A magyar minőséget meg kell fizetni – vonjuk le a következtetést. Amint a csárdás szalámik címkéjéről leolvasható, a termékcsaládot a Cris-Tim cégcsoportnak a Prahova megyei Filipeștii de Pădure településen működő gyára forgalmazza.
A piros-fehér-zöld szalagos csomagolással, magyar és román felirattal forgalmazott „csárdás” szalámicsaládot a bukaresti székhelyű Cris-Tim készíti
Fotó: Gazda Árpád
Noha nem magyar környezetben készül csárdás szalámi, a csomagolása bármelyik magyarországi terméknek is a büszkesége lehetne. A magyar motívumok helyes magyarsággal megírt szövegekkel találkoznak rajta. A termékcsaládot a magyar ízvilág hordozójaként mutatja be honlapján a Cris-Tim. A leírás szerint a hagyományos magyar ízvilágot a termékek magas hústartalmával, minőségi fűszerek, főleg paprika használatával, és nátrium monoglutamát adalékanyag nélkül érik el.
A cég marketingosztályának címzett levélben azt kérdeztük: mikor és milyen megfontolásból kezdték gyártani a termékcsaládot, a cégcsoport termékskálájának hány százalékát teszik ki a csárdás szalámik, és mennyire keresettek ezek a piacon? Arra is rákérdeztünk, hogy az ország mely régióiban forgalmazzák a piros-fehér-zöld szalagos terméket, és származott-e kellemetlenségük a magyar nyelvű címkézésből. A cég telefonközpontjában egy Lucia asszonyt (minden bizonnyal Lucia Bobuleț) jelölnek meg illetékesként a sajtós kommunikációban. Meg is adják a mobilszámát. A hívásainkra azonban senki nem válaszol. SMS-es megkeresésünkre üzenetben érkezik a válasz, hogy megkapták a kérdéseinket, és hamarosan válaszolnak rájuk. Tíz nap azonban kevésnek bizonyult a kérdéseink megválaszolására, a további telefonhívásaink, SMS-üzeneteink válasz nélkül maradtak.
Magyar címkés sajtot csak Erdélyben és Magyarországon
Örömmel válaszol viszont a Krónika kérdéseire Bogács Loránd, a madarasi székely sajtot gyártó Bomilact Madaras kft. vezetője. Megjegyzi, évekkel ezelőtt őt is megkereste egy hölgy, és arra biztatta, hogy forgalmazza a „csárdás” márkanévvel a termékeit. Akkor az volt az elképzelés, hogy több gyártó többféle élelmiszerét forgalmazzák ezen a néven. Ő azonban nem fogadta el az ajánlatot, és megmaradt a saját márkáinál.
Fotó: Gazda Árpád
Bogács Loránd elmondja: az általa vezetett tejfeldolgozó kezdetben a helyi piacon értékesítette a termékeit, és a helyi igényeknek megfelelően magyarul címkéztek, de törekedtek arra, hogy a törvények által megkövetelt román nyelvű tájékoztatás is rákerüljön a címkékre. Később azonban a magyarországi Tesco, majd az Auchan áruházaiba, illetve a romániai Kaufland áruházláncba is bekerültek a sajtjaik. A székelyföldi vállalkozó megjegyezte, a Kaufland üzletkötője kérésének tettek eleget azzal, hogy az eredetileg Magyarországra szánt, és ennek megfelelően címkézett termékeket Romániában is kezdték forgalmazni. A korong alakú, magyarul feliratozott sajtok oldalára kis méretű román nyelvű tájékoztató címkét is ragasztottak. Megjegyezte, ezzel elsősorban az erdélyi magyar vásárlókat kívánták megszólítani, hogy „érezzék ők is, odafigyelünk rájuk”.
Kérdésünkre, hogy magyar vagy román címkés sajtból adnak el többet, Bogács Loránd elmondja: lényegesen több fogy a román címkés termékeikből, de ehhez az is hozzájárul, hogy csak a Kaufland erdélyi üzleteit ellátó tordai lerakatba visznek magyar feliratos sajtot is. A Kárpátokon túli üzleteket ellátó ploiești-i lerakatba csak román címkés sajtok kerülnek. Elmondta, Erdély magyarok által is lakott vidékei nem vehetik fel a versenyt Románia egészével. Ráadásul a határ menti régió üzleteiben már a magyarországi termékek viszik a prímet. Úgy vélte azonban, hogy a magyar címkével sikerült megszólítani egy olyan vásárlói réteget, amely aligha csapott volna le a Bomilact termékekre a magyar felirat nélkül.
Fotó: Gazda Árpád
„Az ellenőrök úgy járnak hozzánk, mintha a mi alkalmazottjaink lennének, lassan munkakönyvet nyithatnánk nekik” – jegyzi meg tréfásan Bogács Loránd. Hozzáteszi, volt rá példa, hogy belekötöttek a feliratozásba. Egy évvel ezelőtt a fogyasztóvédelmi hivatal illetékesei a füstölt sajtjuk füstölési technológiájára vonatkozó leírás román fordítása miatt vonták kérdőre őket, de végül belátták, hogy minden felirat megfelel a törvényeknek. Így bírságot sem szabtak már ki. A Bomilact egyébként nem tartozik a nagy termelők közé. Napi több mint két tonna sajtot gyártanak, és a termékek 23-24 százalékára kerül magyar felirat. Az azonban a Kaufland áruház sajtos polcainál kiderül, hogy a Madarasi székely sajt a legdrágábbak közé tartozik a kínálatból.
Székely falatok egész Romániában
Azt sem akárki engedheti meg magának, hogy a „székely falat” márkajelzésű termékeket vásárolja. A székely falatok meglehetősen nagy felületet foglalnak el a kolozsvári Mega Image áruházakban, és a termékskála is széles. A tepertőtől a disznófősajtig, a szalámitól és kolbásztól a sonkákig és párizsiig megannyi termékről mosolyog vissza a bajszos kalapos székely bácsi sziluettje. Még máramarosi rolád is szerepel a kínálatban. A termékek jellemzője, hogy nagyon kis adagokba csomagolták ezeket.
Fotó: Gazda Árpád
A márka története – a honlapja szerint – a gyergyószentmiklósi Benedek család húsfeldolgozó üzeméig vezethető vissza. Mint kiderül, a család 2012-ben indította el a vágóhídnál a második gyergyószentmiklósi húsüzemét, ahol az első „székely falatok” készültek. Mostanra 145 szakképzett munkás napi 5-6 tonna adalékmentes hentesárut termel, és a termékek az Auchan, Lidl, Carrefour, Kaufland, Mega Image áruházláncokban is jelen vannak, de Magyarországon, Angliában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban is megvásárolhatók.
Keresettek a piacon a Székelyföldön gyártott termékek
Fotó: Gazda Árpád
A honlapon megadott telefonszámokon, mailcímen azonban napokig nem válaszol senki. Végül kitartó próbálkozásaink után a könyvelőségről hívnak vissza, közölvén, hogy a cég dél-romániai tulajdonosával, a buzăui Alin Zamfirával, vagy a kereskedelmi igazgatóval, a brassói Nicoleta Ilașsal kellene beszélnünk. Ők adhatnak ugyanis tájékoztatást a cég filozófiájáról. A telefonhívásunkra válaszoló Nicoleta Ilaș elmondja: már abban az időben a cég kötelékében dolgozott, amikor a húsüzem még a Benedek család tulajdonában állt.
A gyergyói hentes család tagjai 2021-ben váltak meg a húsüzemtől, ekkor már a cég kínálatában szerepelt a székely falat termékcsalád. A márkanevet és a recepteket az új befektetők is megtartották, de kis mértékben szélesíteni is próbálták a termékpalettát. „Így került be például kísérleti jelleggel a székely falatok közé a máramarosi rolád, ami szintén hagyományos, de máramarosi ízvilágot képvisel” – tájékoztat Nicoleta Ilaș.
Fotó: Gazda Árpád
A kereskedelmi igazgató arról tájékoztat, hogy nemcsak a magyar vásárlókat szólítják meg a márkával. Valamennyi termékük egész Romániában és külföldön is ezen a néven kerül az áruházak polcára. Úgy véli, nem annyira a címke, hanem a termékek minősége vonzza a vásárlókat. „Keresettek a piacon a Székelyföldön gyártott termékek. Talán azért, mert a székelyföldiek következetesek, értenek ahhoz, amit csinálnak. És ez talán nemcsak a mi termékeinkre érvényes. Akár egy szörpre, egy szappanra is igaz. Nagyobb felelősségtudattal készítik ezeket” – magyarázza Nicoleta Ilaș.
Kérdésünkre a cégvezető elmondja, még a Benedek család tulajdonában volt a cég, amikor azzal is próbálkoztak, hogy a „bunătăți din secuime” (székelyföldi finomságok) román nyelvű márkanéven forgalmazzák a termékeket. Egy bizonyos térségben kivonták a székely falat márkanevet, és a román jelszó alatt próbálták értékesíteni 3-6 hónapon át az árut. A kísérlet azonban azt mutatta, hogy ki kell tartani a „székely falat” mellett.
A magyar felirat Bukarestben is a minőséget jelenti
Nicoleta Ilaș tapasztalatát a másik gyergyószentmiklósi húsüzem, az Artimpex kft. társtulajdonosa és vezetője, Kovács Zoltán is megerősíti. A 450 személyt foglalkoztató és naponta átlagosan 22 tonna hústerméket előállító üzemet szintén a Benedek család indította. Az üzem jelenlegi tulajdonosai használják a Benedek márkanevet is. Ugyan lényegesen nagyobb a termelésük, mint a gyergyói versenytársuknak, Kovács Zoltán elismeri, a székely falatot gyártó cég ügyesebbnek bizonyult abban, hogy termékeit a nagy áruházláncokba is eljuttassa.
Fotó: Gazda Árpád
Kovács Zoltán a Krónikának elmondja, valamennyi árujukat románul és magyarul is feliratozzák. A Kárpátokon túli üzletekbe is kétnyelvű címkével kerül a Benedek hentesáru. „Ha látják a magyar feliratot egy terméken, Bukarestben is utána nyúlnak, mert az nekik minőséget jelent” – fogalmazott Kovács Zoltán. A cégvezető elmondta, két alkalommal fordult elő, hogy román nacionalisták kitámadták a céget, mert bizonyos termékeken a magyar felirat szerepelt felül, és csak alatta a román. Más hátrányuk nem származott a kétnyelvű feliratozásból. A modell sikerességét a méréseik is alátámasztják. Mint mondta: 2600 üzleti partnerüknek szállítanak Benedek hentesárut. Kérte már a cég partnereit, hogy tegyenek fel bizonyos kérdéseket a vásárlóiknak a termékeink kapcsán. Mintegy 15-20 ezer válasz alapján állapították meg, hogy a vásárlók 70 százaléka a székelyföldi és a hagyományos termékeket keresi. Így hát a kínálatukkal tulajdonképpen a piachoz igazodtak.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Raluca Turcan román művelődési miniszter szerint megvan az anyagi fedezet a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és több jelentős romániai kulturális intézmény székhelyének felújításához.
Hetilappá alakul a Nagyváradon megjelenő Bihari Napló című napilap.
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
Két közlekedési baleset is történt csütörtökön késő este Arad megyében, nagyjából azonos időpontban – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!