Aztán 2021 októberében tüzetesebben is átnéztük az áruházak polcait, immár kimondottan a magyar feliratú címkéket keresvén. A számtalan magyarországi és egy-két székelyföldi termék mellett ekkor vettük észre, hogy bukaresti román cégek is feliratoznak magyarul. A piros-fehér-zöld szalagos csomagolással és a címke előlapján nagyobb magyar, és kisebb román felirattal forgalmazott „csárdás” szalámicsaládot az ország egyik legnagyobb hentesáru-forgalmazója, a bukaresti székhelyű Cris-Tim készíti.

Noha nem magyar környezetben készül csárdás szalámi, a csomagolása bármelyik magyarországi terméknek is a büszkesége lehetne. A magyar motívumok helyes magyarsággal megírt szövegekkel találkoznak rajta. A termékcsaládot a magyar ízvilág hordozójaként mutatja be honlapján a Cris-Tim. A leírás szerint a hagyományos magyar ízvilágot a termékek magas hústartalmával, minőségi fűszerek, főleg paprika használatával, és nátrium monoglutamát adalékanyag nélkül érik el.

A cég marketingosztályának címzett levélben azt kérdeztük: mikor és milyen megfontolásból kezdték gyártani a termékcsaládot, a cégcsoport termékskálájának hány százalékát teszik ki a csárdás szalámik, és mennyire keresettek ezek a piacon? Arra is rákérdeztünk, hogy az ország mely régióiban forgalmazzák a piros-fehér-zöld szalagos terméket, és származott-e kellemetlenségük a magyar nyelvű címkézésből. A cég telefonközpontjában egy Lucia asszonyt (minden bizonnyal Lucia Bobuleț) jelölnek meg illetékesként a sajtós kommunikációban. Meg is adják a mobilszámát. A hívásainkra azonban senki nem válaszol. SMS-es megkeresésünkre üzenetben érkezik a válasz, hogy megkapták a kérdéseinket, és hamarosan válaszolnak rájuk. Tíz nap azonban kevésnek bizonyult a kérdéseink megválaszolására, a további telefonhívásaink, SMS-üzeneteink válasz nélkül maradtak.

Magyar címkés sajtot csak Erdélyben és Magyarországon

Örömmel válaszol viszont a Krónika kérdéseire Bogács Loránd, a madarasi székely sajtot gyártó Bomilact Madaras kft. vezetője. Megjegyzi, évekkel ezelőtt őt is megkereste egy hölgy, és arra biztatta, hogy forgalmazza a „csárdás” márkanévvel a termékeit. Akkor az volt az elképzelés, hogy több gyártó többféle élelmiszerét forgalmazzák ezen a néven. Ő azonban nem fogadta el az ajánlatot, és megmaradt a saját márkáinál.

Bogács Loránd elmondja: az általa vezetett tejfeldolgozó kezdetben a helyi piacon értékesítette a termékeit, és a helyi igényeknek megfelelően magyarul címkéztek, de törekedtek arra, hogy a törvények által megkövetelt román nyelvű tájékoztatás is rákerüljön a címkékre. Később azonban a magyarországi Tesco, majd az Auchan áruházaiba, illetve a romániai Kaufland áruházláncba is bekerültek a sajtjaik. A székelyföldi vállalkozó megjegyezte, a Kaufland üzletkötője kérésének tettek eleget azzal, hogy az eredetileg Magyarországra szánt, és ennek megfelelően címkézett termékeket Romániában is kezdték forgalmazni. A korong alakú, magyarul feliratozott sajtok oldalára kis méretű román nyelvű tájékoztató címkét is ragasztottak. Megjegyezte, ezzel elsősorban az erdélyi magyar vásárlókat kívánták megszólítani, hogy „érezzék ők is, odafigyelünk rájuk”.

„Az ellenőrök úgy járnak hozzánk, mintha a mi alkalmazottjaink lennének, lassan munkakönyvet nyithatnánk nekik” – jegyzi meg tréfásan Bogács Loránd. Hozzáteszi, volt rá példa, hogy belekötöttek a feliratozásba. Egy évvel ezelőtt a fogyasztóvédelmi hivatal illetékesei a füstölt sajtjuk füstölési technológiájára vonatkozó leírás román fordítása miatt vonták kérdőre őket, de végül belátták, hogy minden felirat megfelel a törvényeknek. Így bírságot sem szabtak már ki. A Bomilact egyébként nem tartozik a nagy termelők közé. Napi több mint két tonna sajtot gyártanak, és a termékek 23-24 százalékára kerül magyar felirat. Az azonban a Kaufland áruház sajtos polcainál kiderül, hogy a Madarasi székely sajt a legdrágábbak közé tartozik a kínálatból.

Székely falatok egész Romániában

Azt sem akárki engedheti meg magának, hogy a „székely falat” márkajelzésű termékeket vásárolja. A székely falatok meglehetősen nagy felületet foglalnak el a kolozsvári Mega Image áruházakban, és a termékskála is széles. A tepertőtől a disznófősajtig, a szalámitól és kolbásztól a sonkákig és párizsiig megannyi termékről mosolyog vissza a bajszos kalapos székely bácsi sziluettje. Még máramarosi rolád is szerepel a kínálatban. A termékek jellemzője, hogy nagyon kis adagokba csomagolták ezeket.

A honlapon megadott telefonszámokon, mailcímen azonban napokig nem válaszol senki. Végül kitartó próbálkozásaink után a könyvelőségről hívnak vissza, közölvén, hogy a cég dél-romániai tulajdonosával, a buzăui Alin Zamfirával, vagy a kereskedelmi igazgatóval, a brassói Nicoleta Ilașsal kellene beszélnünk. Ők adhatnak ugyanis tájékoztatást a cég filozófiájáról. A telefonhívásunkra válaszoló Nicoleta Ilaș elmondja: már abban az időben a cég kötelékében dolgozott, amikor a húsüzem még a Benedek család tulajdonában állt.

A gyergyói hentes család tagjai 2021-ben váltak meg a húsüzemtől, ekkor már a cég kínálatában szerepelt a székely falat termékcsalád. A márkanevet és a recepteket az új befektetők is megtartották, de kis mértékben szélesíteni is próbálták a termékpalettát. „Így került be például kísérleti jelleggel a székely falatok közé a máramarosi rolád, ami szintén hagyományos, de máramarosi ízvilágot képvisel” – tájékoztat Nicoleta Ilaș.

A kereskedelmi igazgató arról tájékoztat, hogy nemcsak a magyar vásárlókat szólítják meg a márkával. Valamennyi termékük egész Romániában és külföldön is ezen a néven kerül az áruházak polcára. Úgy véli, nem annyira a címke, hanem a termékek minősége vonzza a vásárlókat. „Keresettek a piacon a Székelyföldön gyártott termékek. Talán azért, mert a székelyföldiek következetesek, értenek ahhoz, amit csinálnak. És ez talán nemcsak a mi termékeinkre érvényes. Akár egy szörpre, egy szappanra is igaz. Nagyobb felelősségtudattal készítik ezeket” – magyarázza Nicoleta Ilaș.

Kérdésünkre a cégvezető elmondja, még a Benedek család tulajdonában volt a cég, amikor azzal is próbálkoztak, hogy a „bunătăți din secuime” (székelyföldi finomságok) román nyelvű márkanéven forgalmazzák a termékeket. Egy bizonyos térségben kivonták a székely falat márkanevet, és a román jelszó alatt próbálták értékesíteni 3-6 hónapon át az árut. A kísérlet azonban azt mutatta, hogy ki kell tartani a „székely falat” mellett.

A magyar felirat Bukarestben is a minőséget jelenti

Nicoleta Ilaș tapasztalatát a másik gyergyószentmiklósi húsüzem, az Artimpex kft. társtulajdonosa és vezetője, Kovács Zoltán is megerősíti. A 450 személyt foglalkoztató és naponta átlagosan 22 tonna hústerméket előállító üzemet szintén a Benedek család indította. Az üzem jelenlegi tulajdonosai használják a Benedek márkanevet is. Ugyan lényegesen nagyobb a termelésük, mint a gyergyói versenytársuknak, Kovács Zoltán elismeri, a székely falatot gyártó cég ügyesebbnek bizonyult abban, hogy termékeit a nagy áruházláncokba is eljuttassa.

Kovács Zoltán a Krónikának elmondja, valamennyi árujukat románul és magyarul is feliratozzák. A Kárpátokon túli üzletekbe is kétnyelvű címkével kerül a Benedek hentesáru. „Ha látják a magyar feliratot egy terméken, Bukarestben is utána nyúlnak, mert az nekik minőséget jelent” – fogalmazott Kovács Zoltán. A cégvezető elmondta, két alkalommal fordult elő, hogy román nacionalisták kitámadták a céget, mert bizonyos termékeken a magyar felirat szerepelt felül, és csak alatta a román. Más hátrányuk nem származott a kétnyelvű feliratozásból. A modell sikerességét a méréseik is alátámasztják. Mint mondta: 2600 üzleti partnerüknek szállítanak Benedek hentesárut. Kérte már a cég partnereit, hogy tegyenek fel bizonyos kérdéseket a vásárlóiknak a termékeink kapcsán. Mintegy 15-20 ezer válasz alapján állapították meg, hogy a vásárlók 70 százaléka a székelyföldi és a hagyományos termékeket keresi. Így hát a kínálatukkal tulajdonképpen a piachoz igazodtak.