Aki megakadályozta a Mátyás-szoborcsoport elköltöztetését: életút-beszélgetés Guttmann Szabolcs műépítésszel

Guttmann Szabolcs bukaresti egyetemi évei alatt is tudatosan készült a műemlékvédelemre •  Fotó: Kiss Gábor

Guttmann Szabolcs bukaresti egyetemi évei alatt is tudatosan készült a műemlékvédelemre

Fotó: Kiss Gábor

Guttmann Szabolcs Erdély egyik legismertebb magyar műépítésze. Már akkor értékmegőrzésben és műemlék-felújításban gondolkodott, amikor a Ceaușescu-rendszer talajgyalui településeket, városrészeket tüntettek el a föld színéről. Nagyszeben volt főépítészének nevéhez fűződik a dél-erdélyi szász település történelmi belvárosának felújítása. Neki köszönhető, hogy Kolozsvár főterén nem mozdították el eredeti helyéről Mátyás király emlékművét. A jeles szakemberrel folytatott beszélgetés során egy gazdag életút állomásait vettük számba.

Makkay József

2023. november 05., 09:062023. november 05., 09:06

2023. november 07., 11:092023. november 07., 11:09

– Mikor döntötte el, hogy építész lesz?

– Gyerekként is a kreatív építészet érdekelt. Hatodikos elemista voltam, amikor elkezdtem modellezni. Ma már a visszapillantó tükörből állíthatom, hogy egy generációt inspirálhat, ha körülötte dübörög a városépítés. A hetvenes években a Szamos-parton és a Fellegvár tetején épült Kolozsvár két új szállodája. Emlékszem, beslisszoltam a munkatelepre, hogy léptekkel mérjem le, mekkora a szoba vagy a folyosó hossza.

– A szülei által épített Szamos-parti villába született. Még emlékszik arra, hogyan épült a ház?

– Én úgymond már beleszületettem a luxusba. Háromgyerekes iskolaigazgató édesapám és zenész édesanyám addig albérletben laktak egy szoba-konyhában. Olyan családok kaptak telket az államtól, akik magukra vállalták az építkezés költségeit. A kiutalt Szamos-parti telekre emeletes házat lehetett építeni, emiatt egy örök szomszéddal kellett együtt élni. Mivel nálunk kisgyerekek voltak, a földszinten levő lakrész lett a miénk.

– Zenész szülei miként barátkoztak meg a gondolattal, hogy negyedik, legkisebb gyerekük a zongora helyett inkább az építőtelep felé kacsingat?

– Ennek külön története van. Jó anyám veszélyes terhességgel hordott ki, és miután szerencsésen túléltük mindketten, megfogadta, hogy a saját metódusai szerint nevel, emiatt a családban pozitív diszkriminációt élveztem. Másik három testvérem makarenkói apai magatartás mellett nevelkedett.

Idézet
Csendesebb gyerek lévén, talán jobban illeszkedtem édesanyám demokratikus nevelési módszerébe.

A zeneoktatás – a napi rendszeres gyakorlás – azonban mindannyiunk számára kötelező volt. Hiába mondtam hatodikos koromban, hogy engem inkább az építészet érdekel, mert nyolcadik osztályig el kellett végezzem a zeneiskolát zongora szakon. Kilencediktől mehettem át a mai Báthory-líceum elődjébe, matematika-fizika szakra.

– Milyen miliő fogadta a kolozsvári magyar középiskolában?

– Teljesen más volt, mint a zeneiskola. Addig minden évzárót románul hallgattam, ott viszont mindenki magyarul beszélt. Olyan érzés volt ez, mintha Magyarországon tanulnék. Igaz, a ,,kis magyar világ” hamarosan megszakadt: 1980-ban mi voltunk az utolsó érettségiző évfolyam, utánunk nagyon rossz periódus következett a rendszerváltásig. Kérdően néztek ránk, amikor az osztályból négyen Bukarestbe készültünk műépítészeti szakra. A Ceaușescu-rendszer a műépítész-képzést Kolozsváron, Jászvásáron és Temesváron is beszüntette, Bukarest maradt az egyetlen lehetőség.

Idézet
Tizenhatan felvételiztünk egy helyre, viszont mind a négyen bejutottunk az osztályból. Sokan nem is akarták elhinni...

– Kolozsvári magyar fiatalként mit jelentett román közösségre váltani?

– A sikeres felvétel után a katonaságban és az első két egyetemi év alatt vért izzadtam, de nagyon jó nyelvleckének bizonyult. Hatodéves koráig kikupálta magát az ember. Nagy különbség volt Kolozsváron vagy Bukarestben magyarnak lenni. A román fővárosban pozitív diszkriminációt élveztünk, sőt miután végeztem, ott akartak tartani az egyetemen. A legjobb tanáraink erdélyi származásúak voltak.

Nagyszeben. A dél-erdélyi város központját a Nagypiac tér uralja. Mai arculata a  magyar főépítész idején alakult ki •  Fotó: Patrimoniu.sibiu.ro Galéria

Nagyszeben. A dél-erdélyi város központját a Nagypiac tér uralja. Mai arculata a magyar főépítész idején alakult ki

Fotó: Patrimoniu.sibiu.ro

– Az országban dübörgött a szocialista építészet. Mekkora fantáziát látott abban, hogy kommunista típusú tömbházakat tervez?

– Mai napig hálával gondolok egykori tanáraimra, akik hihetetlen profizmussal igyekeztek megmutatni a műépítészet minden arcát. Ha viszont kinéztünk az ablakon,

Idézet
azt láttuk, hogy a nemzeti színházat a Megéneklünk, Románia kultúrpropaganda központi székházává építik át Nicolae Ceaușescu személyes utasításai alapján.

Nyilván nem ezzel akartam foglalkozni, ezért az egyetemen tapintatosan érdeklődtem a műemlékvédelem felől. Szerencsémre Sanda Voiculescu professzor asszony is tanított, aki a műemlékvédelmi igazgatóság 1977-es felszámolása után került az építészettörténeti és restaurátori tanszékre. Őt kerestem meg, hogy a témában államvizsgázhatok-e. Elutasíthatott volna, de mégis nyitottsággal állt hozzá az elképzelésemhez.

– Mi adta az ihletet az akkoriban nem túl népszerű témához?

– Negyedéves koromban már családos ember voltam, a feleségemet Feketehalomra helyezték vegyészmérnökként. Akkor találkoztam először a szász vidékkel, és elgondolkoztam, milyen sorsra jutnak az erődtemplomok olyan környezetben, ahol festékgyár dübörög és tömbháznegyed épül.

Idézet
Sokat foglalkoztatott, hogy miért nem beszélgetünk az épített örökségről és annak urbanisztikájáról.

Ötödév végén a tanárnőm rám bízta, hogy nézzek szét, melyik településen találok megfelelő adatbázist.

A szakember a kolozsvári Szent Mihály-templom felújításában is részt vett •  Fotó: Facebook/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár Galéria

A szakember a kolozsvári Szent Mihály-templom felújításában is részt vett

Fotó: Facebook/Szent Mihály Római Katolikus Plébánia - Kolozsvár

– Hogyan esett a választás Kolozsvárra?

– Feketehalomban nem találtam adatbázist. Kolozsváron a nyolcvanas években a Külmagyar utcából a Belmagyar utca fele haladva felépítették a Victoria szállodát, és az építkezés a teljes városszigeten folytatódott volna.

Idézet
Ahol ma a szépen felújított Vallásszabadság Háza áll, a Bolyai utcáig lebontották volna az egész részt.

Megtaláltam a bontási dokumentációt, amiből egy rehabilitációs tervet készíthettem. Nem volt ez veszélytelen döntés, de a tanárnőm abban bízott, hogy nem lesz hullámverése.

– Miként lehetett kijátszani a városrombolási tervet, amikor a kommunista rendszer nem rehabilitálni, hanem eltüntetni akarta az épített örökséget?

– A diplomadolgozatom számára konkrét rehabilitációs funkciót kellett kitalálni arra a területre, amit le akartak bontani. Kapóra jött, hogy a hetvenes években Nyugat-Európában lábra kapott az ,,idősek otthona a belvárosban” nevű projekt. A tanárnőmmel azt feltételeztük, hogy a téma nálunk is feldolgozható. Városszigeten belül sétálóutcát akartunk kialakítani, ahova kimerészkedhet az idős ember, és elmehet például a környék valamelyik templomába. Abszolút hihető helyszín volt négy házterv számára. Nem monoblokkos szocialista tömbként képzeltük el, hanem jóval családiasabban, udvarterekkel kiépítve.

– Mennyire volt elégedett első rehabilitációs tervével?

– A hatodévem érdekesen alakult. Állítom, hogy újra elvégeztem az öt év egyetemet. A tanárnőm úgy vezette az államvizsga dolgozatomat, hogy bepótoltatta mindazt, amit öt év alatt nem sajátíthattam el a témában. Karmesterként irányított, négy építészhez és művészettörténészhez jártam Bukarestben. A dolgozatomat utolsóként mutattam be, így előtte segítettem a kollégáknak, hogy mindenki számára kidolgozzunk legalább 11 négyzetméternyi rajzot. Akkoriban nem volt számítógép és más nyomtatási eszköz, mindent kézzel kellett elvégezni.

Idézet
Amikor rám került a sor, 33 négyzetméter műszaki rajz állt össze. Legalább húszan segítettek, hogy sikeresen és időben be tudjam fejezni a szakdolgozatomat.

Elsajátítottam a csapatmunkát – ez volt az államvizsga dolgozatom legnagyobb hozadéka.

– Egyetem után Bukarestből jó eséllyel vissza lehetett kerülni Erdélybe. Hogyan esett a választás Szeben megyére?

– Nem kerülhettem erdélyi nagyvárosba, vagy megyeszékhelyre, Kolozsvár szóba sem jöhetett, mert zárt város volt. Ugyanakkor nagy hiány volt műépítészekből: a korábbi évfolyamokon 250-en végeztek, mi csak 75-en. A tervezőintézetek mellett a helyek tíz százalékát kivitelezésbe hirdették meg, amit nem értettünk, de végül jól választottam, amikor egyik kollégámmal Medgyesre, illetve Nagydisznódra kerültünk. Ez tulajdonképpen

Idézet
csel volt a nagyszebeni tervezőintézetek részéről, ahonnan akkoriban sok szakember kitelepedett Németországba, így nagy szükség volt képzett munkaerőre.

Amikor Medgyesre jelentkeztem, átirányítottak Nagyszebenbe, hogy ott is van munkatelepük… Végül 1987-ben egy olyan tervezőirodába kerültem, amelyik Nagyszeben történelmi belvárosával foglalkozott.

Mátyás király szobra Kolozsvár főterén. A román városvezezetés elköltöztette volna régi helyéből Galéria

Mátyás király szobra Kolozsvár főterén. A román városvezezetés elköltöztette volna régi helyéből

– Hogyan élte meg a Ceaușescu-rendszer utolsó két esztendejét?

– Nagyon sokat dolgoztunk. Új üzlethálózatot rendelt a városháza a sétálóutcára, ezért az utcát és a környékét alaposan fel kellett mérni, pincétől padlásig mindent bejártunk. A felmérési, dokumentálódási munka a teljes felsőváros kétharmadát és az alsóváros műemlékeit is érintette.

– Akkoriban érkezett Szeben megyei pártitkárnak a ,,trónörökös” Nicu Ceaușescu. Mennyiben befolyásolta ez a munkájukat?

– Amint Nagyszebenbe jött, szembetalálta magát a helyi lokálpatrióták zúgolódásával, akik nem akarták, hogy a Thália színház műemlék épületét lebontsák. Tervezőintézetünk már előkészítette a bontási tervet, a helyébe új moziépületet rendeltek.

Idézet
Nicolae Ceaușescu Bukarestből már korábban rábólintott az épület bontására, a fia mégis leállította a munkálatokat. Egy féloldalas utasítást küldött, hogy építsük újra a régi színházat.

A főnökeim nem értették, hogy mit is akar, ezért rám bízták, foglalkozzam én az üggyel, mert fiatal vagyok, és nincs sok munkám. Ami számomra nagy kihívás volt, mert egy 1540-ben épült ágyútoronyból az 1780-as években átépített színházi épületet kellett volna restaurálni, újjáépíteni. Az épület korábban teljesen leégett, így eleve egy átépített változatról volt szó. Nehéz volt kiderítenem, mit tekintsünk kiindulási pontnak. Végül összeállt a kép, de a rendszerváltással a színház ügye is átcsúszott 1990-re. A főnökeim arra biztattak, folytassam a munkát, mert ha lesz pénz, újjáépül a színház is.

A kolozsvári Vallászabadság Háza is Guttmann Szabolcs műépítész irányításával újult meg •  Fotó: MTI/Kiss Gábor Galéria

A kolozsvári Vallászabadság Háza is Guttmann Szabolcs műépítész irányításával újult meg

Fotó: MTI/Kiss Gábor

– Az épületet végül 2004-ben avatták fel, amikor már Nagyszeben főépítésze volt...

– Hosszú évekig nem volt rá pénz. Klaus Iohannis polgármestersége alatt sikerült végül elkezdeni a munkálatokat. Akkor már a város főépítészeként kellett vezetnem a munkatelepet, a terveim alapján vezényeltem le a rekonstrukciót.

– Hogyan lett Nagyszeben főépítésze?

– A kilencvenes években Nagyszebenben maradtam a tervezőintézetnél, később azonban saját irodát alapított mindenki, mert csak ezzel lehetett talpon maradni. Az intézettel együttműködve elkészítettük a város általános urbanisztikai tervét. Ebben a nyolcvan hektáros történelmi belvárost rám testálták. A terveket 1999-ben leadtuk a polgármesteri hivatalnak, utána nagy csend lett. 2000-ben jöttek a helyhatósági választások, a második fordulóba két jelölt került be: Klaus Iohannis tanár és Bucur Cornel, az etnográfiai múzeum igazgatója.

Idézet
Az utcán szólítottam meg Iohannist, és bemutatkoztam. Rákérdeztem, mire számíthatunk, ha megnyeri a választást?

Mi lesz az urbanisztikai tervünk sorsa? A kérdés meglepte, de leült velem beszélgetni és elmentünk egy belvárosi sétára is, hogy elmagyarázzam, milyen elképzeléseim lennének. Miután megnyerte a polgármester-választást, hívott telefonon, és felajánlotta a főépítészi állást.

Templombelső. Erdély-szerte szükség van a műemlékvédelmi szakemberek munkájára •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Templombelső. Erdély-szerte szükség van a műemlékvédelmi szakemberek munkájára

Fotó: Kiss Judit

– Klaus Iohannis két polgármesteri mandátuma alatt, 2008-ig látta el Nagyszebenben a főépítészi teendőket. Mennyire tartja eredményesnek ezt a nyolc esztendőt?

– Az első négy év alatt nagyobb beruházásokra nem futotta, viszont számunkra jó időszak volt, mert előkészíthettük a terveket. Jogerőssé tettük az általános urbanisztikai tervet, amit addig senki nem akart figyelembe venni. Nem volt felhőtlen a viszony, mert Iohannis úgy gondolta, hogy lesz egy építészekből álló csapat a városházán, és mindenben ő fog egy személyben dönteni. Az elején úgy láttam, rövid lesz a főépítészi mandátumom, de végül jól alakultak a dolgok.

Idézet
Épületről épületre rengeteget terveztünk. A polgármester tudta, hogy a belvárost tartalommal kell feltölteni.

A városházával be akart költözni a belvárosba, ami konfliktusforrássá vált azokkal, akik nem tudták elképzelni, hogyan működhet egy városháza parkoló nélkül. A parkolókat a várfalon kívülre terveztük, onnan busz hozza be az embereket. A tervem valójában húsz év után valósult meg, a rendszer tulajdonképpen két éve működik. Nálunk a logisztikának minden jóindulat mellett is nagyon hosszú a kifutási ideje.

– Úgy jött el Nagyszebenből Kolozsvárra, hogy a szülővárosának is a főépítésze lehetne. A román szakemberek is önt támogatták. Min bukott el a kezdeményezés?

– Mivel két éve nem volt főépítésze Kolozsvárnak, magyar alpolgármesteri szinten lobbiztak, hogy foglaljam el a tisztséget. Azért nem sikerült, mert nehéz volt elhitetni Emil Boc Bukarestbe történő távozása után az alpolgármesterből polgármesterré kinevezett Sorin Apostuval, hogy a 85 százalékban románok és 15 százalékban magyarok lakta kincses városban magyar főépítész fogja megoldani a város gondjait.

Idézet
A történet átsodródott nemzetiségi síkra. Fél évig vártam, de nem hirdettek pályázatot a megüresedett állásra.

A román újságírók pozitívan álltak az ügy mellé, ezért megkérdezték a polgármestert, miért nem lehetek Kolozsvár főépítésze. Apostu csak ennyit mondott: ő nem lehet! Miután a szűkszavú kijelentése megjelent a lapokban, bementem László Attila alpolgármesterhez, és elmondtam, többet nem várok, megnyitom a tervezőirodámat.

– A kétezres évek derekán került sor a kolozsvári főtér átépítésére. Ön is részt vett a tervek megvitatásában. Valóban el akarták költöztetni a Mátyás-szobrot?

– Nagyszebeni főépítészként hívtak meg 2006-ban a kolozsvári főtér rendezésére kiírt pályázatok zsűrijébe. 14 terv volt az asztalon: azt akarták, hogy öt maradjon versenyben, amibe nem egyeztem bele.

Idézet
Olyat is beválogattak, amelyik el akarta költöztetni Mátyás királyt a torony oldalára.

Egyedüli magyarként az egyetemen tanító szász Péter Dererrel vitatkoztam a zsűriben, aki nem értette, mi a baj azzal, ha a szoborcsoport az északi oldalra kerülne. Erre azt válaszoltam, érdekes lenne a ló farát mindig napsütésben látni. Végül dűlőre jutottunk: a szoborcsoportot elköltöztetni akaró pályázatokat kirostáltuk.

– Ön is támogatta a mai kolozsvári főtér nyertes pályázatát, viszont elégedetlen azzal, ami megvalósult belőle. Mit hiányol?

– Semmit nem tudunk a kövezet alatti rétegekről. Több milliárdos metróépítésben gondolkodunk, de arra nincs pénz, hogy néhány millióból megmutassuk a teljes belváros föld alatti értékeit. Igaz, nem tudják, hogy mit kellene megmutatni. Nyomokban kapunk információkat arról, hogy a Karolina tér egyik pincéjében például kis római utcarészletet mutat be egy magánberuházó. Több gonddal és kis ásással sok ilyen adatot lehetett volna felszínre hozni a római kori és a középkori Kolozsvárról.

Idézet
A sétálóutca feltárása valószínűleg megnyithatta volna a nyugati homlokzatsor középkori pincelejáróit. Ezek csodás gótikus pinceterek,

amit bezártak, pedig annak idején két bejáratuk volt, így ma tűzvédelmi szempontból is lehetne őket használni. El lehetett volna azon is gondolkodni, hogy egy egész házsoron keresztül valami érdekeset mutassunk be Kolozsvár múltjából. Vagy legalább tegyük fel a dokumentációt polcra, hogy tudjuk, miként csatlakozik a középkori homlokzatsor a római utcához.

– Tervezőirodát működtet Kolozsváron, nagyon sok műemlékvédelmi projektben vesz részt. Sok a munkájuk?

– Miután újranyithattam a tervezőirodám – Romániában ennek az a feltétele, hogy a műépítész ne legyen közalkalmazott –, megkeresett az egyik diákom, aki a kezem alatt végezte el Kolozsváron a szakmérnökit, és megkérdezte, dolgozhatnánk-e együtt. Nagy irodában gondolkodott, én pedig kérdőjelesen néztem rá, de mindenben segítettem. Ma ott tartunk, hogy húsz építész dolgozik az irodában – a többségük az ő alkalmazottja –, a két cég nagyon jól együttműködik. A nagyobb tervek esetében együtt dolgozunk, a kisebbeknél – amikor segítségre van szükség – átveszem a terv vezetését. Nagyon sok tenderen veszünk részt Erdély-szerte.

Idézet
Szatmáron a Pannónia szálló felújításán dolgozunk, és ottani kollégákkal vezettem le a szatmári püspöki katedrális rehabilitálását.

Kolozsvárról is sok munkát említhetnék. A Szent Mihály-templom volt a legnagyobb, ahol vezető tervezőként segítettem, ahogyan sok más kolozsvári vagy Kolozs megyei műemlékvédelmi projektekben is.

– Kolozsvár után Nagyváradon tanít. Miért váltott egyetemet?

– Két éve tanítok a váradi egyetemen urbanisztikát, minden szerdai és csütörtöki napon ott vagyok. A kolozsvári műépítészeti képzésen ma már sok ügyes fiatal tanít, a váradinál ez most alakul. Kis egyetem kis csapattal egy nagyon jó városban sikertörténetté válhat. Úgy látom, Nagyvárad messze Kolozsvár előtt jár.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 02., szerda

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek

Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.

Magyarverés Kolozsváron: békés utcai felvonulást tartanak a magyar ifjúsági szervezetek
2025. április 02., szerda

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus

Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.

Kilencéves diákját zaklathatta szexuálisan egy nagyváradi pedagógus
2025. április 02., szerda

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen

Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.

Nagyszabású terv a Maros menti sétatér felújítására a partiumi megyeszékhelyen
2025. április 02., szerda

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal

Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.

Forráshiánnyal küzd Románia legrégebbi múzeuma, bezárja két egységét a szebeni Brukenthal
2025. április 02., szerda

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot

Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.

Az Arany-portán ismertette Nacsa Lőrinc az Erősödő Kárpát-medence Programot
2025. április 02., szerda

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét

Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.

Csoma Botond a parlament elé vitte a kolozsvári magyarverés ügyét
2025. április 02., szerda

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt

Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.

Rendkívül súlyos állapotban van a hegyimentő, akire medve támadt
2025. április 02., szerda

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel

Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.

Magyar fiatalokat bántalmaztak az U szurkolói Kolozsváron, az RMDSZ példás büntetést követel
2025. április 02., szerda

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából

Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.

Showműsort csinált Piedone a fogyasztóvédelmi razziából
2025. április 02., szerda

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica

Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.

A turisták körében népszerű erdélyi várak mellett elhaladó szakasszal bővül a Via Transilvanica