Meg tud élni, érvényesülhet Romániában egy fiatal magyar kutató, de szorgalomra és „több lábra” van szüksége

Rusu Szidónia szerint egyik céljuk egy úgynevezett Doktorandusz Kisokos kidolgozása, amelyben összegyűjtenék a pályázati, forrásteremtési és megélhetési lehetőségeket és jó gyakorlatokat •  Fotó: Rodosz

Rusu Szidónia szerint egyik céljuk egy úgynevezett Doktorandusz Kisokos kidolgozása, amelyben összegyűjtenék a pályázati, forrásteremtési és megélhetési lehetőségeket és jó gyakorlatokat

Fotó: Rodosz

Vannak jó példák arra, hogy egy erdélyi magyar doktorandusz, fiatal kutató Romániában is érvényesülhet, ám jelentős eltérések mutatkoznak a különböző szakterületek tekintetében, miközben fontos tényező a szorgalom – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Rusu Szidónia. A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének nemrég megválasztott új elnöke szerint jelenleg meg tud élni egy doktorandusz, viszont legtöbbször több lábon és bizonytalanul. Éppen ezért az új Rodosz-elnökség fő célkitűzései között szerepel az útmutatás a jóllét és a mentális egészség biztosítása felé. Rusu Szidóniával a még igencsak sebezhető fiatal magyar értelmiség helyzetéről, érdekképviseletéről, az itthoni önmegvalósítás lehetőségeiről, a Rodosz terveiről beszélgettünk.

Páva Adorján

2023. március 06., 19:002023. március 06., 19:00

– A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (Rodosz) 1999-es alapításától, illetve 2019-es újjáalakulása óta a romániai magyar felsőoktatás reprezentatív szervezete kíván lenni. A nemrég megválasztott új elnökség három fő célja a tudományszervezés, közösségépítés és érdekképviselet. Mindjárt az elején felmerül a kérdés: vannak adatok arról, tudják, körülbelül hány romániai magyar doktorandusz, fiatal kutató tevékenykedik jelenleg? Mekkora közösség számára építkeznek, mekkora közösség érdekeit képviselik?

– Nehéz teljes pontossággal behatárolni azt, hogy ki számít romániai magyar doktorandusznak és fiatal kutatónak. Egyrészt a doktori képzés dimenzióját figyelembe véve – azaz, hol (Romániában vagy külföldön végzi-e a doktori képzést), aktív doktorandusz vagy passziválta a tanulmányait, esetleg türelmi időszakban van-e. A másik dimenzió az életkor. Ki az, aki fiatal kutatónak számít? A Rodosz-tagsági kérelemben, illetve számos pályázati felületen a 45 év a felső korhatár, amíg fiatal kutatókról beszélhetünk. Részleges adataink vannak arra vonatkozóan, hogy körülbelül hány romániai magyar doktorandusz, fiatal kutató tevékenykedik jelenleg. 2013-ban és 2019-ben is készült Aranymetszés néven egy-egy felmérés, amely a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok életpályáját hivatott vizsgálni. Ugyanakkor

Idézet
2021-ben egy doktoranduszokat és fiatal kutatókat felmérő jóllétkutatás szerint a szám megközelítőleg 450–600-ra tehető. Az új elnökség céljai közé sorolható az is, hogy a közösség pontos számát felmérje, és bővítse a csoportot alumni tagokkal (öregdiákokkal) is.

– Ön szerint mennyire „tudósbarát“ a jelenlegi romániai felsőoktatási rendszer, mennyire becsüli meg a fiatal tehetségeket, milyen főbb akadályokba ütköznek a fiatal kutatók itthon a szakmai érvényesülés, önmegvalósítás útján? Egyáltalán meg tud élni önállóan egy doktorandusz?

– Azt gondolom, hogy vannak jó egyetemek, doktori iskolák, ahol a kutatást és a tudományosságot méltányolják és promoválják. Az egy másik kérdés, hogy az akadémiai közegen kívül mekkora a visszacsatolás, illetve a társadalmi elismertségük a tudósoknak, kutatóknak. Természetesen vannak rendszerszintű gondok, hézagok is. Talán a legnagyobb kihívások közé sorolnám – és ezt az előzetes kutatások is igazolják: az Aranymetszés, a Doktorandus jóllét kutatás, a Fiatal kutatók kérdőív néven futó felmérések – az alacsony bérezést, ebből adódóan az álláshalmozás kényszerét, a kiégést és az egzisztenciális kríziseket, a pályaelhagyást, rendszerszinten pedig a pályázati rendszerek, a tudományos utánpótlás, generációváltás nehézségeit.

Idézet
Hogyha az alapszükségletekre gondolunk, akkor megélni meg tud egy doktorandusz, viszont legtöbbször több lábon és bizonytalanul.

Az új mandátumunk alatt célunk egy úgynevezett Doktorandusz Kisokos kidolgozása, amelyben összegyűjtenénk a pályázati, forrásteremtési és megélhetési lehetőségeket és jó gyakorlatokat, amelyek elősegítenék a közösséget lehetőségeik feltérképezésében.

– A romániai viszonyok között milyen esélye van az itthoni érvényesülésre egy erdélyi magyar doktorandusznak, fiatal kutatónak? Nehezebb esetleg bekerülni magyarként az országos, illetve a nemzetközi tudományos-akadémiai-szakmai körforgásba?

– Vannak jó példák arra, hogy lehet romániai szinten is érvényesülni erdélyi magyar doktoranduszként, fiatal kutatóként. Viszont azt is fontos kiemelni, hogy szignifikáns különbségek vannak a szakterületek tekintetében.

Idézet
Például egy humántudományokban doktoráló fiatalnak valamivel nehezebb dolga van az itthoni pályán, a pozíciók telítettsége, lehetőségek hiánya miatt is. Ugyanakkor talán nehezebb bekerülni, helyet kapni egy-egy nemzetközi tudományos körben, vagy akár egy pályázati felhívásnak eleget tenni.

Gondolok itt az európai interdiszciplináris doktori hálózatokra, a Marie Sklodowska Curie egyéni és csoportos akciókra, de egyéb nagyobb léptékű szakmai pályázatokra, doktori lehetőségekre is. De ebben is nagy szerepe van a szorgalomnak, a nemzetközi szintű publikációknak, a kapcsolatépítésnek. És nem utolsó sorban a megfelelő információkhoz való hozzáférésnek. Ezeket az érdekeket szeretnénk képviselni, és lehetőségeinkhez mérten támogatni az érintetteket abban, hogy minél inkább tudjanak kiteljesedni, nemcsak romániai, hanem nemzetközi szinten is.

Az új Rodosz-elnökség: Rusu Szidónia Lázár Beáta (balra) és Varga Szilvia társaságában •  Fotó: Rodosz Galéria

Az új Rodosz-elnökség: Rusu Szidónia Lázár Beáta (balra) és Varga Szilvia társaságában

Fotó: Rodosz

– Milyen esetekben kellett eddig, vagy kellhet a közeljövőben „sarkára állnia”, fellépnie a Rodosznak az érdekképviselet terén?

– Az egyik fő pillér, amely mentén szeretnénk kiállni a doktoranduszokért és fiatal kutatókért, az a jóllét és mentális egészség tematikája. Szeretnénk hangot adni és beszélni az ezzel kapcsolatosan felmerülő dilemmákról, problémákról.

Idézet
Lévén hogy egy korai életpályaszakaszban levő, vulnerábilis csoportról szó, fokozott odafigyelésre van szükség.

A tematizálás mellett konkrét akcióterveink is vannak, amelyek segíthetik a karriermenedzsmentben és a jólléti mutatók javításában a doktorandusz közösséget. Gondolok itt képzésekre, tanácsadásra. Másodsorban a EuroDoc (The European Council of Doctoral Candidates and Junior Researchers – Doktorjelöltek és Fiatal Kutatók Európai Tanácsa) 2012-es kiáltványához csatlakozva szeretnénk a köztudatban és a fogalomhasználatban a doktorandusz hallgató/diák (doctoral student) kifejezést doktoranduszra, doktorjelöltre (doctoral candidate) cserélni.

Ez azért fontos, mert egy doktorandusz valójában már nem csupán egyetemi hallgató, hanem egy kutató is, aki pályafutásának korai szakaszában van. Ehhez mérten a szakmai felkészültsége és legitimitása is előrehaladottabb egy alap- vagy mesterszakos hallgatóéhoz képest.

Idézet
Nagyon szeretnénk, ha az akadémiai közösség is teljes mértékben így tekintene ránk, mint pályánk korai szakaszában levő kutatókra.

– Ötödik éve PhD hallgató a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Doktori Iskolájában, 2019-től mostanáig alelnökként segítette a Rodosz munkáját, tehát rálátása lehet a romániai magyar doktoranduszok, fiatal kutatók közelmúltban végzett hangzatosabb munkáira. Miben vagyunk igazán jók? Van olyan tudományág, szakmai tér, amelyben nemzetközi szinten is igazán nagyot alkottak az elmúlt években a fiatal erdélyi magyar kutatók?

– Természetesen számos szakterület és tudományág van, ahol a lehetőségeikhez mérten nagyot alkottak a fiatal erdélyi magyar kutatók. Ide sorolnám a közgazdaságtan, informatika, matematika, de a bölcsészettudomány szakterületeit is.

– Egy nemzetközi civil szervezet, a SciLink Foundation projektmenedzsereként a fiatal kutatók mentális egészségével és karrierfejlődésével is foglalkozik. Milyen mentális „löketekre” van szüksége jelenleg a fiatal értelmiségnek, mire kell a leginkább vigyáznia a sikeres szakmai előrelépés, az önmegvalósítás felé vezető úton?

– Hogyha egyetlen fogalomba szeretném sűríteni a válaszom, akkor azt mondanám: egyensúlyra. Egy számomra nagyon kedves professzor mondogatta, hogy

Idézet
a sikernek igazából nem kulcsa, hanem ára van. Az önmegvalósítási út elején érdemes ezt jól átgondolni.

Mi az, ami egyénként, de közösségként is belefér? Mekkora áldozatot vagyok hajlandó meghozni a karrierem érdekében? Melyek a karriermenedzsment-stratégiáim? Hogyan élek, és nem csak túlélek ezen az úton? Kik azok a csapattársaim, tutoraim, szakmai partnereim, akikre számíthatok ezen az úton?

A másik fontos dolog, hogy nem szégyen sem pihenni, sem nemet mondani. A kutatói életpálya nem egy sprint, hanem maratonfutás. Úgy az egyén, mint a közösség is akkor tud prosperálni, hasznot húzni a sikerből, a jó eredményekből, gyakorlatokból, ha azok hosszú távra vannak kitalálva. Emellett pedig nélkülözhetetlen a stabilitás: pénzügyi, párkapcsolati, kapcsolati, fizikai és mentális egészség, emocionális stabilitás.

– Mivel tud mindebben segíteni a Rodosz? Milyen fontos eddigi megvalósításokkal büszkélkednek, és melyek a legfontosabb tervek, amelyeket véghezvinne a szervezet új elnöksége?

– Nehéz lenne röviden összefoglalni, amivel az elmúlt huszonhárom évben a szervezet foglalkozott, hiszen a Rodosz tevékenysége egy nagyon széles spektrumot ölel fel. Érdekképviseleti tevékenységektől kezdve könyvkiadásig, szakmai fórumokat, nemzetközi doktorandusz konferenciát, kutatásokat is szerveztünk.

Jövőbeli terveink közé tartozik a nemzetközi konferencia-sorozat továbbvitele, szakmai fórumok szervezése, PhD találkozók és havi rendszerességű közösségépítő tevékenységek, valamint egy podcast beindítása nők a tudományban témakörben, de könyvkiadási, kutatói és mentális egészséget elősegítő tevékenységek szervezése is. Ugyanakkor szeretnénk közelebb hozni az erdélyi magyar doktoranduszok és fiatal kutatók közösségéhez a nemzetközi konferenciákat és szakmai lehetőségeket a Cost Action és az Erasmus+ projektek és programok révén.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 16., szombat

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban

A kereszténység összefonódik az identitásunkkal, nemcsak a magyar, hanem az európai identitással is – hangoztatta Kalmár Ferenc miniszteri biztos szombaton Válaszúton.

Határon túli alkotók fotóiból nyílt két tárlat is a válaszúti Bánffy-kastélyban
2025. augusztus 16., szombat

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek

Huszonöt megyét érintő fokozott légköri instabilitásra adott ki szombaton elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az időjárás, erdélyi megyék is érintettek
2025. augusztus 16., szombat

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval

Meghalt szombaton egy két és fél éves kisfiú a Beszterce-Naszód megyei Újradna faluban, miután édesapja a ház udvarán elgázolta az autóval.

Meghalt egy 2,5 éves kisfiú Beszterce-Naszód megyében, miután édesapja elgázolta az autóval
2025. augusztus 16., szombat

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek

Katonai tűzoltókból, hegymászókból és hegyimentőkből álló mentőegység mentett meg péntek este egy 37 éves dévai férfit, aki siklóernyőzés közben kényszerleszállást hajtott végre és körülbelül 20 méter magasságban egy sziklán rekedt a Kenyérhegyen.

Sziklán rekedt siklóernyős szorult segítségre; tűzoltókat, hegyimentőket és hegymászókat is bevetettek
2025. augusztus 16., szombat

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet

Szombaton három megyében másodfokú (narancssárga), 16 megyében és Bukarestben elsőfokú (sárga) hőségriasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Első- és másodfokú hőségriasztást adtak ki; van, ahol 38 fok is lehet
2025. augusztus 15., péntek

Őrzők a hegyen: érdemes elkerülni az esztenák környékét a hegyimentők szerint

A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.

Őrzők a hegyen: érdemes elkerülni az esztenák környékét a hegyimentők szerint
2025. augusztus 15., péntek

Hamarosan megnyitják a Nopcsa-kastélyt a látogatók előtt

Szeptemberben nyitják meg a látogatók előtt báró Nopcsa Ferenc felújított kastélyát a Hunyad megyei Szacsalon. A Hátszegi-medencében található kastélyban az épületről és lakóiról nyílik időszakos kiállítás.

Hamarosan megnyitják a Nopcsa-kastélyt a látogatók előtt
2025. augusztus 15., péntek

Ismét bűzlik valami a kincses városban, a hatóságok szerint hozzá kell szokni

Napok óta orrfacsaró bűz terjeng Kolozsváron, a kellemetlen szag a kincses város jóformán valamennyi lakónegyedében érezhető. A környezetvédelmi hatóságok szerint akárcsak a korábbi években, ezúttal is egy csirkefarm trágyázási munkálatai okozzák a bűzt.

Ismét bűzlik valami a kincses városban, a hatóságok szerint hozzá kell szokni
2025. augusztus 15., péntek

Huzavona a temesvári önkormányzat és egy romaklán között egy egykori neves virágkertész háza miatt

Eladásra kínálja a temesvári önkormányzatnak az egykori neves virágkertész, Mühle Vilmos házát az a romaklán, amely korábban megszerezte az ingatlant, és amellyel az önkormányzat régóta pereskedett az illegális átalakítások miatt.

Huzavona a temesvári önkormányzat és egy romaklán között egy egykori neves virágkertész háza miatt
2025. augusztus 15., péntek

Kolozsvárról Marokkóba és Svédországba is lehet repülni nemsokára

A Wizz Air légitársaság összesen 15 új útvonalat indít Romániából, többek közt a kolozsvári és brassói reptér kínálata is bővül.

Kolozsvárról Marokkóba és Svédországba is lehet repülni nemsokára