Sándor Krisztina ügyvezető elnök (jobbra) ismerteti a hétvégi konferencia témáját Sepsiszentgyörgyön
Fotó: EMNT
Az intézmények, civil szervezetek közötti román–magyar párbeszéd a témája annak a konferenciának, amelyet a hétvégén tartanak Sepsiszentgyörgyön. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón elmondta, a konferenciát az a hiány hívta életre, amely Erdély-szerte tapasztalható a kétnyelvű kommunikáció terén.
2022. november 22., 19:372022. november 22., 19:37
2022. november 22., 19:422022. november 22., 19:42
A hiányérzet hívta létre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) román–magyar konferenciáját, amelynek immár a tizedik kiadását szervezik november 25-én, pénteken Sepsiszentgyörgyön, és a hiányérzet az elmúlt tíz évben sem enyhült – jelentette ki Sándor Krisztina. Az EMNT ügyvezető elnöke tegnap Sepsiszentgyörgyön rendezett sajtótájékoztatóján kifejtette, az intézmények, a civil szervezetek közötti román–magyar párbeszédre folyamatosan szükség van, erre voltak kísérletek az elmúlt 30 évben, de egyre csak halványulnak.
Sándor Krisztina szervezőként azt tapasztalja, nagyon nehéz megszólítani a román véleményformáló, közéleti személyiségeket, politikusokat, kevesen ülnek le a nyilvánosság előtt olyan kényes kérdésekről vitázni, mint a Székelyföld autonómiája vagy a nyelvtörvény. Ezek a kérdések nem veszítenek az időszerűségükből, ezt bizonyítja, hogy a nagybányai polgármester román trikolórral takartatta le a magyar kürtőskalács-feliratot, vagy Kolozsváron a karácsonyi vásár magyar felirata a többségi lakosság körében kiverte a biztosítékot.
„Érezhető egyfajta távolságtartás, ami szólhat annak, hogy az EMNT felvállaltan autonómiapárti, ez sok esetben elutasításra talál (…). Vannak tabutémák, de a párbeszéd mindig időszerű, hiszen gyakran ér bennünket a vád, hogy párhuzamos társadalmat építünk Romániában” – mutatott rá Sándor Krisztina. A konferenciasorozat pozitívuma, hogy az elmúlt kiadások során sikerült számos nyitott szemléletű román közéleti személyiséget megszólítani, sőt még álláspont változására is volt példa. Tavaly online szervezték meg a konferenciát, akkor Allen Coliban, Brassó polgármestere és Dominic Fritz, Temesvár polgármestere is részt vett, ennek gesztusértéke volt, nem tartottak attól, hogy ezért szavazóik ellenük fordulnak.
Két panelbeszélgetés szerepel a programban, az elsőben Marius Ghilezean publicista, Sabin Gherman vlogger, Péntek János, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke és Bakk Miklós politológus Farkas Réka újságíró moderálásával elemzik, miként alakult a román–magyar párbeszéd az elmúlt tíz évben. A második panelben Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom, a CEMO vezetője, Árus Zsolt, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Ilie Muscalu állatorvos járják körül, mire elég a gyakorlatban a nyelvtörvény.
Nem adta vissza magyar helyettese, Pap Zsolt István alpolgármesteri jogköreit Cătălin Cherecheș nagybányai elöljáró a szeptemberi magyar feliratos botrány óta.
A rendezvényen szinkrontolmács biztosított, és online is közvetítik.
A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a pandémia és a háború rányomta a bélyegét az EMNT kereskedelmi kétnyelvűséget népszerűsítő kampányára is. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta,
Hozzátette, azt szeretnék, ha Székelyföld nyelvi térképe teljesen kétnyelvű lenne, a kereskedelem pedig sokkal nagyobb teret foglal el, mint a közszféra, ahol alkalmazni kell a nyelvtörvényt.
„Sok jó példa van, de nem dőlhetünk hátra, résen kell lenni, folyamatosan fenn kell tartani az igényt, felnagyítva a jó és a rossz példákat” – fogalmazta meg az EMNT ügyvezető elnöke. Példaként említette, a csíkszeredai felújított Profi üzletben már az árcímkék is kétnyelvűek, holott korábban sokan arra hivatkoztak, hogy arra nem fér el a magyar felirat is.
November elsején, pénteken egyházzenei áhítatot tartanak az elhunytak lelki üdvéért a kolozsvári Szent Mihály Templomban.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Beiktatták tisztségébe hétfőn Bíró Barna Botondot, Hargita megye új tanácselnökét, és a székelyföldi megye közgyűlése is megalakult.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – jelentette be hétfőn Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
A reformáció emléknapjához, október 31-hez közeledve emléktáblát avattak Aradon, a belvárosi református egyházközségben szolgált lelkészek tiszteletére. A vasárnapi istentiszteletet követően a templom előterében leplezték le a gránitlapot.
Amikor már úgy tűnt, hogy a román állam visszaszolgáltatja a római katolikus egyháznak az egykori nagyváradi Katolikus Kör épületét, a nagyváradi táblabíróság a Bihar Megyei Tanács fellebbezése nyomán érvénytelenítette a restitúcióról szóló döntést.
Jövő évtől vezetik be az úgynevezett okosparkolást Arad belvárosában: a várakozóhelyekre telepített szenzorok egy applikáció révén jelzik majd a gépjárművezetők számára a szabad parkolók számát és pozícióját, felesleges keresgéléstől kímélve meg őket.
Az elmúlt nap során 29 embert mentettek meg a Salvamont csapatai, hármat közülük kórházba szállítottak – közölte hétfőn a hegyimentő-szolgálat.
szóljon hozzá!