Médiavezérelt társadalmi frusztráltság: valótlan információk tömkelegével „színesítik” a hírtelevíziók a caracali rémtörténetet

Közleményben szólította fel az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) a rádió- és tévétársaságokat, hogy mértéktartóan, felelősséggel számoljanak be a caracali esetről, tartsák tiszteletben az alapvető emberi szabadságokat és jogokat, az emberi méltósághoz való jogot. Az Agerpres hírügynökség által idézett CNA közölte: a testület szakigazgatósága folyamatosan monitorozza az esetről megjelenő híreket. A médiahatóság emlékeztetett arra, hogy

a tájékoztatáshoz való alapvető jog szerint az audiovizuális médiaszolgáltatóknak egyértelműen meg kell különböztetniük a tényeket és a véleményeket.

Ugyanakkor az adott témára, tényre vagy eseményre vonatkozó helyes, valamint leellenőrzött információkat pártatlanul és jóhiszeműen kell megjeleníteniük.

Borsos Orsolya Évától, a CNA RMDSZ által delegált tagjától azt kérdeztük, elfogadható-e, hogy a bukaresti hírtelevíziók hisztérikus hangnemű beszámolóikkal valósággal heccelik a nézőket. Mint mondta,

az eset erős érzelmeket váltott ki a társadalomból, de ezeket valóban generálták is a sajtóbeszámolók, egyfajta hógolyóeffektust eredményezve.

Borsos Orsolya Éva arról tájékoztatott, hogy a CNA jelenleg átvilágítja a médiabeszámolókat, s jövő hétvégére várható a jelentés az eredményekről. Példaként megemlítette: nyilvánvaló szabálysértést követtek el azok a televíziók, amelyek az elrabolt lány szüleinek fájdalmas reakcióit mutatták be.

Azt is felvetettük a CNA tagjának, hogy a hírtévék valótlan információk, divatos angol meghatározással élve fake newsok tömkelegét dobták be rendkívüli hírekként szalagcímekben. Borsos Orsolya Éva egyetértett a szűrő nélküli hírek felelőtlen bevetésével, de – mint mondta – nem akarja megelőlegezni az audovizuális tanács döntését ezzel kapcsolatban. Hozzátette ugyanakkor,

szomorú volt megtapasztalni, hogy olyan médiumok is, mint például a Mediafax hírügynökség, éltek az ellenőrizetlen, a sajtóetika minimumát is semmibe vevő álhírterjesztéssel.

A Pagina de media portál rendszeresen közzéteszi azokat a sajtóbeszámolókat, amelyek sérthetik a CNA szabályzatát, vagy egyszerűen gúnyt űznek az újságírásból, szerkesztésből. A Mediafax például Marius Tucă műsorvezetőt idézve azzal a címmel közölt hírt, hogy A hamut tároló hordóból származó DNS-minta Alexandráé. Az információnak természetesen az égvilágon semmilyen valóságalapja nem volt. A Realitatea Tv egy adott pillanatban azt kürtölte világgá szalagcímében, hogy Alexandra él, a padláson van összekötözve. Radu Herjeu, CNA egy másik tagja szerint a televíziók gyakorlatilag mindent leadtak adásban. „Megértem a riportert, akin óriási a nyomás a fülhallgatón keresztül ordító műsorkészítő miatt. Őneki köteles élőben bejelentkezni, s akkor is mondania kell valamit, ha éppen semmi sem történt. Hogy megtöltse a műsoridőt” – fogalmazott egy interjúban Herjeu. Mint mondta, az „információink szerint” (románul „pe surse”) sajtós szófordulat annyit jelent, hogy épp ezekről beszéltek egyesek körülöttük az utcán.

– hangsúlyozta a CNA tagja.

A média elmúlt napokban mutatott sötét arcával kapcsolatos kérdésünkre Vladimir Ionaș, az Avangarde román közvélemény-kutató cég szociológusa elmondta, a televíziók azt mutatják, amit a piac megkövetel tőlük. „Gondoljunk csak bele, miként mutatta volna be ezt a témát az egykori OTV” – jegyezte meg Ionaș. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tévék, újságírók közreműködésével sok bizonyítékra hamarabb találtak rá, mint az ügyészek, rendőrök, ez pedig egyértelműen a média aktivitása mellett szól.

Hogyan csapódik le a társadalom szintjén ez a tragikus történet? – tettük fel a kérdést a szociológusnak. „Sajnos a társadalom számára nagyon sok kérdőjel maradt ezzel a tragédiával kapcsolatban.

Az ügy legfontosabb kihatása valószínűleg a rendőrségbe, a belügyminisztériumba és a Különleges Távközlési Szolgálatba vetett bizalom látványos csökkenése lesz.

Továbbmennék: elképzelhető, hogy a lakosság bizalmának csökkenését fogjuk tapasztalni mindennel kapcsolatban, ami az államot jelenti” – hangsúlyozta lapunknak Ionaș. A bukaresti társadalomkutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek többsége azt tanítja a gyerekeinek: veszély esetén, ha eltévednének, szóljanak egy rendőrnek, vagy hívják a 112-es segélyhívó számot. „Hány ember mondja bizalommal jelenleg ugyanezt a gyerekének? Sajnos az állam reagálása erre az ügyre valójában egy tükör mindannyiunk számára. Közönyösek vagyunk, gyűlölködünk, csak a saját érdekeinket nézzük. Ahhoz, hogy egy erős társadalommá váljunk, az oktatásba kellene óriási befektetéseket eszközölnünk. Mindannyiunknak meg kell változnunk” – nyomatékosította Vladimir Ionaș.

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója megkeresésünkre azt mondta, számára nem is maga a médiaesemény vagy annak a hatásai az érdekesek a caracali rémtörténettel kapcsolatosan, hanem a román társadalom – egy részének – lelkiállapota, amit ezek a médiaesemények időről időre feltárnak.

– fogalmazott Kiss Tamás. Szerinte az is komoly gondot jelent, hogy ez a társadalmi állapot most már teljesen médiavezérelt, illetve, hogy a „progresszív” populizmusra hajlamos politikai erők nagyon látványosan durván rá vannak telepedve ezen állapotra. „Ez az elem a Colectiv klubban történt tűzvész ügye kapcsán még nem volt egyértelmű. Ott még spontánabb és diffúzabb volt a felháborodás, mára viszont készek azok a diskurzív panelek, amelyeket ilyen esetben be lehet lengetni. De alapvetően ez a fajta érzület, ami viszi a dolgot, és erőt ad neki. És ez a jövőben is robbanhat bármi kapcsán” – figyelmeztetett a kincses városi szociológus.