Kovács Gergely érsek a konferencián hangsúlyozta, ezen a rendezvényen Márton Áron üzen tisztelőinek
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Két jubileumhoz: Márton Áron pappá szentelésének századik évfordulójához és a Ferences Rend centenáriumi ünnepségsorozatához kapcsolódott szombaton a tizenharmadik alkalommal megszervezett Márton Áron-megemlékezés és konferencia Csíkszentdomokoson.
2024. szeptember 01., 10:302024. szeptember 01., 10:30
2024. szeptember 01., 10:382024. szeptember 01., 10:38
Amint a ferencesek sajtószolgálatának közleményében szerepel, Urbán Erik ferences tartományfőnök az ünnepi szentmise szónoka hangsúlyozta:
Urbán Erik ferences tartományfőnök a szentmisén
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Márton Áron, Erdély néhai szentéletű püspöke 1896. augusztus 28-án született Csíkszentdomokoson. A születésnapjához legközelebbi hétvégén évente érte szólnak szülőfalujának templomharangjai. A Márton Áron Múzeum és partnerei – idén a Gyulafehérvári Érsekség, a Márton Áron Egyesület és a helyi polgármesteri hivatalon kívül az Erdélyi Ferences Rendtartomány – szombaton tizenharmadjára szervezte meg a püspök nevét viselő megemlékezést és konferenciát. A szentmise főcelebránsa dr. Kovács Gergely érsek, ünnepi szónoka Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány provinciálisa volt.
Tizenharmadik alkalommal szervezték meg a Márton Áron-megemlékezést
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Urbán Erik felidézte, hogy
A családi gazdaság terheit egyedül viselni kénytelen testvére szemrehányására – „Most mind mennek, de amikor örökölni kell, akkor hazajönnek!”
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Márton Áron megnyugtató választ adott: „Ágoston, minden örökségemet rátok hagyom” – olvasható Az idők mérlegén című tanulmánykötet előszavában.
A tartományfőnök rámutatott, a tágabb értelemben vett mártonároni gazdag örökség gondozása és annak kamatoztatása iránti felelősségérzet hozta a résztvevőket az emlékkonferenciára. „A mártonároni örökség fényében az Úr elé állva nem az elért célokról, nem az elért mérföldkövekről, nem a birtokolt tárgyakról fognak kérdezni, hanem a LÉTEMRŐL fognak kérdezni: megéltem-e azt, aki lennem kellett. Megkaptam Istentől azokat a lehetőségeket, amelyeket valóra kell váltanom. Megtettem?
Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum vezetője, a megemlékezés szervezője
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Mint mondta, amikor megérezzük és átérezzük ezen isteni bizalom súlyát, amely nem teher, hanem hajtóerő, képessé válunk arra, hogy kezdeményezzünk, kockáztassunk, kudarcot eltűrjünk, kommunikáljunk, kreatívak legyünk, kapcsolatokat építsünk.
Amikor a mai szentmisében hálát adunk Áron püspök személyéért és azért, hogy a rábízott talentumokat kamatoztatva felkiáltójellé lett számunkra” – hangzott el a tartományfőnök beszédében.
Dr. Cristiana Marinelli, Márton Áron szentté avatási eljárásának olaszországi ügyvivője köszöntötte az egybegyűlteket Csíkszentdomokoson
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Arról is szólt, hogy a 2024-es évben a Ferences Rend a nagy centenárium keretében Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ünnepli, vagyis arra emlékeznek, hogy nyolcszáz évvel ezelőtt Alverna hegyén az Úr látható módon megpecsételte szeretetével az ő szolgáját. „Ferenc testén megjelentek az Úr Jézus szent sebei. Ferenc életének kritikus és nehéz időszakában vonult vissza az alvernai hegyi remeteségbe, olyan időszak után, amikor a testvérek túl szigorúnak találták a megírt életszabályzatot, időközben lemondott a rend vezetéséről, megtapasztalta egyes testvérek részéről a kirekesztettséget és a kitaszítottságot…
Mi pedig, akik életkorunkból kifolyólag egyre többen leszünk ilyenek, akik Áron püspök „tettrekészségét, akaraterejét, saját lábon való gondolkodását és cselekvését, higgadt megfontoltságát, prudens okosságát” életrajzokból és az őt ismerők személyes elbeszéléseiből ismerjük, kiérezzük, hogy püspöksége négy évtizede alatt többször megjárta „Alverna, a szenvedések hegyét”. Hadd említsek csak néhányat azon tényezők közül, amelyek nyomasztóan hatottak rá: a bukaresti kormány és a vallásügyi titkárságok, a békepapi mozgalom, a II. bécsi döntés, az egyházmegye gazdasági gondjai, az állambiztonsági szervek, a börtönévek, valamint az a sok-sok szellemi, erkölcsi kár, amelyeket mi, fiatalabb korosztály az Áron püspök által leírt sorok között olvasva sejthetünk meg” – mondta Urbán Erik.
Fotó: Erdélyi Ferencesek
A szentmise után a hívek a Márton Áron Zarándokközpontba vonultak.
Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum vezetője, a megemlékezés szervezője elmondta, a konferenciát és megemlékezést eredetileg azzal a céllal szervezték, hogy a néhai püspök nagyon gazdag életútját, életpéldáját, tanításait megismertessék azokkal is, akik nem ismerhették őt személyesen. Kortársai körében rendkívül nagy iránta a tisztelet, de a fiatalabb generációknak már történeti forrásokból kell feltárni az ő életének, munkásságának jelentőségét.
Dr. Nagy Mihály Zoltán, történész, a Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Kirendeltsége főlevéltárosa is előadást tartott a konferencián
Fotó: Erdélyi Ferencesek
olyan időszakban, amely nagyon nehéz volt a közösségek számára. Ezekben a helyzetekben Márton Áron püspök olyan intézkedéseket tudott hozni, amelyek akár a mai világunkban is alkalmazhatók, és ezeknek a stratégiáknak a működést próbáljuk kicsit tetten érni” – mondta Lázár Csilla.
Résztvevők Csíkszentdomokoson
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Kovács Gergely érsek hangsúlyozta, ezen a rendezvényen Márton Áron üzen tisztelőinek.
„Megfigyeltem a szentmisén, és nagyon jó volt látni, hogy nemcsak helyiek vannak itt, hanem más helyről is eljönnek, és valamiképpen megerősítést kap az, hogy Áron püspök tisztelete élő” – részletezte az egyházmegye főpásztora.
Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja, dr. Kovács Gergely érsek és
Fotó: Erdélyi Ferencesek
A posztulátor a szentté avatási eljárás jelenlegi helyzetét ismertette.
„Megírtuk a pontosításokat, a válaszokat, amelyeket az eddig összeállított anyaggal kapcsolatosan kért a dikasztérium. Ez még a tavasszal megtörtént. Nagyon részletes anyag, kimerítő érvekkel alátámasztva. Leadtuk, bemutattuk, és most várjuk, hogy a dikasztérium értékelje.
Fotó: Erdélyi Ferencesek
A konferencián dr. Marton József nagyprépost, egyháztörténész, professzor Márton Áron papi hivatása-, dr. Seres Attila történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa Lengyelek Erdélyben a két világháború között. Márton Áron és a lupényi egyházközség ügye-, dr. Nagy Mihály Zoltán, történész, a Román Nemzeti Levéltár Bihar Megyei Kirendeltsége főlevéltárosa Márton Áron a papi ideálról az 1940-es években címmel tartott előadást.
Száz éve szentelték pappá Márton Áron püspököt, a centenárium alkalmából ünnepséget tartanak szülőfalujában, Csíkszentdomokoson. Mintegy ezren élnek még a faluban olyanok, akiket a püspök bérmált.
A erdélyi ferencesek lelkipásztori szolgálatáról és kihívásairól – P. dr. Boros Fortunát OFM tartományfőnöksége ideje alatt – Guia Hugó, csíksomlyói ferences szerzetes, a ferences papszentelésekről – Márton Áron püspöksége idején (1939-1960) – Urbán Erik ferences tartományfőnök referált.
Fotó: Erdélyi Ferencesek
Dr. Hegedűs Enikő művészettörténész, egyházművészeti referens Márton Áron és az erdélyi ferencesek közös szándéka a templomok és kolostorok ügyében-, míg dr. Tamási Zsolt-József történész Márton Áron és a marosvásárhelyi ferences templom lebontása címmel tartott előadást. A konferencia végén – Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató közreműködésével – hangfelvételeket és képeket vetítettek át Márton Áronról és a ferences kortársairól.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.
Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.
Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.
Az identitásunk, az önazonosságunk, a kultúránk, a hagyományaink és a történelmünk az, ami mindvégig összeköt bennünket – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Szatmárnémetiben.
Nicuşor Dan államfőjelölt megválasztására buzdítanak nyílt levélben a romániai rockzene területén tevékenykedők: zenészek, szervezők, újságírók és fotósok.
szóljon hozzá!