Újra elutasította a Somostetőn áthaladó terelőút megépítésének a tervét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, mivel a munkálatok során mintegy nyolc hektár erdőt kellene kivágni. A város legnagyobb lakónegyedét, a Tudort a kórházakkal összekötő út megépítésének ötlete az évezred elején merült fel először. Mivel a környezetvédelmi felügyelőség eddig nem volt hajlandó beleegyezni az erdőirtással járó beruházásba, Dorin Florea polgármester kénytelen volt „jegelni” elképzelését. Miután azonban a múlt hónapban a környezetvédők is rábólintottak az enyhén felfrissített, de lényegében az eddigivel szinte azonos tervre, Marosvásárhelyen ismét a városlakók kedvenc erdejének kettévágása borzolja a kedélyeket.
A Civitas Nostra városvédő szervezet sajtótájékoztató keretében tiltakozott a terv jóváhagyása ellen, rámutatván, hogy az a törvények megszegésével történt. Szakács László és Varga István rámutattak: a városháza újabb terve szinte egy az egyben azonos a régivel, mi több, a dossziéból hiányzik a törvény által megkövetelt további két lehetséges változat.
„Évek óta hangoztatjuk, hogy valóban nagy szükség van a Tudor negyedből a kórházakig vezető útra, azonban nem a somostetői erdőn keresztül. Nemcsak arról a bizonyos nyolchektáros erdőrészről van szó, amit az útépítés során letarolnának, hanem arról, amit mindez maga után von. Mert ha elkészül az út, fogadni mernék, hogy a protekciós személyek kocsmákat, vendéglőket, házakat fognak építeni a környéken, ami ugye újabb erdőirtást eredményez” – figyelmeztetett Benedek István is, az RMDSZ vásárhelyi elnöke.
Megítélése szerint a városházának környezetkímélőbb megoldásokat kellett volna kitalálnia. Benedek tanácsos kollégája, Molnár Gábor azt állítja, a polgármester azért ragaszkodik oly görcsösen a fairtással járó változathoz, mert így nem kell felmutatnia semmit. „Florea nagyon jól tudja, hogy az RMDSZ soha nem fog beleegyezni az erdőt átszelő út megvalósításába, így ezt nem is kell megépítenie” – vélekedett Molnár.
Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos úgy véli, a városvezetés szándékosan ködösít az útépítési tervvel kapcsolatban. „A polgármester többször azt állította, hogy mindenképpen megépül a Somostetőn az út, mert létezik egy 2001-es közgyűlési határozat erre vonatkozóan, ami egyszerűen nem igaz – hívta fel a figyelmet az önkormányzati képviselő. – A tanácsosok testülete, tehát mi, magyar tanácsosok is csak azt hagytuk jóvá, hogy elkészüljön egy megvalósíthatósági tanulmány egy terelőút építésére vonatkozóan. Ahhoz, hogy ez elkészüljön, szükség volt a környezetvédelmi hatóság elvi beleegyezésére. Ha ez meglesz, az nem azt jelenti, hogy a Somostetőn át út épülhet, hanem azt, hogy ez után a jóváhagyás után kell elkészülnie három változatnak, amiből aztán a közgyűlésnek ki kell választania a megfelelőt.”
Az évek során több alternatív megoldásra hangzott el javaslat. A környezetet legkevésbé károsító változat az alagút építése lenne, ám ez bizonyul a legdrágábbnak is. A város főépítésze, Florina Miheţ a minap azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy az erdő Tudor negyed, illetve Somostető felőli megkerülése is aránylag kevés faáldozatot követelne. Ebben az esetben viszont a városházának ingatlanokat kellene kisajátítania. Az RMDSZ a Koronka–
Jedd–Nagyernye-terelőút megépítését tartja a leginkább megfelelőnek, ennek nyomvonalát különböző egyéni érdekek miatt azonban már háromszor átrajzolták.
„Tudom, hogy fák kivágásával járna az építkezés, de a Somostetőn levő erdő környezetvédelmi szempontból nem tartozik a védett területek közé. Október 16-án a műszaki bizottság igent mondott a projektre, és ettől kedve 20 napig lehet fellebbezni. Majd kihirdetjük a végleges jóváhagyást” – nyilatkozta a Krónikának a felügyelőség vezetője, Dănuţ Ştefănescu.
Kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, ha a vásárhelyi környezetvédelmi szervezetek megfellebbezik a döntést, az igazgató hozzátette: „Ezek a szervezetek már korábban is nyújtottak be a terv ellen kifogásokat, és mi ezeket megvizsgáltuk. Meglátásunk szerint hiába fordulnak hozzánk, mert nem védett területről van szó. Ha kifogásuk van a terelőút ellen, más hatóságokhoz kell fordulniuk” – válaszolta Dănuţ Ştefănescu.
Arról is vita folyik egyébként, hogy hány hektárnyi erdő bánná az útépítést. Dorin Florea polgármester korábban többször hangsúlyozta, mindössze 3 hektárról van szó, de a „zöldek” becslése szerint több mint 10 hektáron kellene kivágni a fákat. Az ügyben a helyi Pro Biciclo Urbo Egyesület elnöke, Varga István véleményét is kikértük. „Nem fogjuk tűrni azt, hogy a város amúgy is túl kevés zöldövezetét tönkretegyék holmi útépítéssel.” Megtudtuk: ugyanezen a véleményen van a Rhododendron Egyesület, a Civita Nostra egyesület és a Napfény Völgye városvédő szervezet is.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.