2010. június 15., 10:162010. június 15., 10:16
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a magyar húsipari vállalkozókból álló szervezet hiába igényelte vissza már 2002-ben a céh 1888-ban épült székházát, Dorin Florea polgármester visszautasította a kérést.
Az elöljáró a jogfolytonosságot is megkérdőjelezte, a szervezet törlését kérve a bíróságtól. „Éppen ennek köszönhetően állt be a fordulópont. A statútumból ugyan tisztán kiderül, hogy a jelenlegi szervezet a hajdaninak a jogutódja, ezt másodjára is kénytelenek voltunk a bíróság előtt bizonyítani. Miután a helyi bíróságon, majd a megyei törvényszéken, utána meg a táblabíróságon is elveszítettük a restitúciós pert, a fővárosi legfelsőbb bíróság visszautalta az iratcsomót a törvényszékre. Ismét végigjártuk a törvényszék-táblabíróság-legfelsőbb bíróság utat, és minden szinten megnyertük a pert” – számolt be lapunknak Rózsa József, a céh ügyvédje. Mint mondta, az évek során a városháza jogtanácsosai különféle trükköket próbáltak bevetni, amelyek viszont csak a politikailag befolyásolható helyi bírák előtt bizonyultak sikereseknek.
A polgármesteri hivatal konoksága többek között azzal magyarázható, hogy az épületben a közösségi rendőrség székel. A hatóság máig fenntart néhány irodát, az intézmény viszont a Dózsa György utcai Hangya Házba költözött át. Másrészt a céh tagjai úgy vélik, Florea etnikai alapon is megpróbál mindenütt keresztbe tenni nekik. A Mészárosok Céhét a város magyar mészárosai alakították 1538-ban. A századfordulón a céhet 29 mészároscsalád alkotta. Korabeli okiratokból kiderül, hogy valamennyien jelentős összeggel hozzájárultak Marosvásárhely fejlődéséhez, a tornyos városháza, illetve a Kultúrpalota építéséhez. Az újjászerveződés során ezek utódjai társultak.
A hosszas pereskedés után úgy tűnik, hogy harcuk véget ért. Gyakorlatilag azonban a megaláztatás nem biztos, hogy véget ért. Bár Rózsa József ügyvéd arra számít, hogy a város polgármestere hajlandó lesz békés körülmények között átadni az épületet, a városháza kivonulása az államosított ingatlanokból soha nem ment zökkenőmentesen és nem történt meg időben. Ugyanakkor szintén Dorin Floreán múlik, hogy aláírja-e, vagy sem egy esetleges hentescsarnok működési engedélyét. Ugyanis az elöljáró több ízben is kijelentette, hogy számára igencsak furcsa, hogy a 21. században mészárszék nyíljon a főtér közepén.
A város és régió húsiparát uraló nagyvállalkozók között sincs teljes egyetértés. Míg a Krónika által megszólaltatott Fazakas Béla nem is tudott az ingatlan végleges visszaszerzéséről, a céh tiszteletbeli elnöke, Petry Endre Zalán már arról a lehetőségről számolt be, hogy a család a Kultúrpalotával szemben működő üzletét költöztesse a leendő csarnokba. Tordai Attila, a Tordai üzletek és a Jeddi úti húsfeldolgozó tulajdonosa viszont elmondta, őt eddig senki meg nem kérdezte, de még csak nem is hívták az újjáalakult szervezetbe.
Marosvásárhely legrégebbi céhe a mészárosoké, amelynek szabadalmi levelét 1493-ban Losonczi László alvajda adományozta a nagygörgényi nemzetgyűlés határozatának értelmében. A mészárosok céhe mindig a legmódosabb és legjobban szervezett céh volt. A céh fontosabb eseményeit 1680-tól folyamatosan jegyzőkönyvben örökítették meg, szabályait 1720-ban foglalták pontokba. Székházukat az 1876-os, a főtér jelentős részét felperzselő tűzeset után építették. A Nagy Győző által tervezett egyemeletes épület 1888-ban készült el. A földszint jobb oldalán üzlethelyiség volt, az épület tengelyében lévő boltozatos kapun keresztül jártak be a később kialakított Mészárosközbe. Az emeleten kezdetben a társulat irodája és klubhelyiségei voltak sakk- és biliárdteremmel. A társulat irodáját később az említett közbe épített földszintes épület helyiségeibe költöztették át, a felszabadított termeket pedig bérbe adták. A Nagymészárszék egy hosszú terem (csarnok) volt, melynek hosszában kétoldalt 12-12 árusítóasztal sorakozott, hol a társulat tagjai árulták a naponként vágott állatok húsát. Vasállványos, sárgarézzel díszített, fehér márványasztalnál mérték a húst és a hentesáru-készítményeket. Államosítás után az épületet átalakították. A közelben elterülő ferences rendi kolostor lebontásával és a Színház tér kialakításával, a 70-es évek első felében a Mészárosközt is megcsonkították és mindössze a már moziként szolgáló egykori székházát hagyták meg. A 17. században a város mészárosai bástyával gazdagították Borsos Tamás várát. Az 1658-as tatárbetörés idején az új vár már menedéket nyújtott a város lakosságának. Ekkor osztották be végleg a céheket a vár bástyáinak és falszakaszainak a védelmére. |
Máramarosnak törvényben rögzített hivatalos napja van szerdától.
A parajdi sóbánya tárnáit elárasztó víz hamarosan telítődik sóval – jelentette ki szerdai parajdi sajtótájékoztatóján Nicolae Sebastian Șoltuz, a Salrom beruházási igazgatója.
Két kiskorút fogott el a brassói csendőrség: a fiatalok feltörtek egy elhagyott autót, a hatóságok kábítószert is találtak náluk.
A Kis-Küküllő teljes hosszában majdnem teljes mértékben kipusztult a halfauna a Korond-patakba, majd onnan a folyóba került magas sótartalom miatt – állapította meg a sajtónak szerdán szétküldött tanulmányában egy független szakemberekből álló csoport.
A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
Másodízben szervezte meg az Arad Megyei Tanfelügyelőség a tantárgyversenyeken helyezéseket elérő magyar diákok közös díjkiosztó ünnepségét.
A családon belüli erőszak esetén igénybe vehető hatósági intézkedésekről nyújtott részletes tájékoztatót a rendőrség. A hatóság szerint az áldozaton múlik, hogy erőszak esetén időben igénybe veszi-e a segítséget.
Nehézségeik ellenére kárpátaljai magyarok nyújtottak segítséget a székelyföldi árvízkárosultaknak, a 6600 eurós adományt Nagy Ferenc, a Nagydobronyi kistérség polgármestere vitte el szerdán Háromszékre.
Legkésőbb július elsején újra megnyit a parajdi sósfürdő, melytől a helyi turizmus fellendülését remélik.
Újabb elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki a nagy hőség miatt szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének nagy részére.