Képünk illusztráció
Fotó: Police.hu
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony” – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Metszet című kedd esti műsorában.
2023. március 22., 10:502023. március 22., 10:50
Az RMDSZ egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen „egy román–magyar viszony robbant”.
Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot – mondta Markó Béla, hozzátéve, hogy 33 év múltán „még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”.
„Azóta nyilván sok minden megváltozott (…), azokat az 1989–1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni” – mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez – melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése – évtizedek kellettek.
– jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.
– fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott:
Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja. „Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” – mondta.
A román emberi jogi aktivista szerint sok emberben még az a felfogás él, „hogy a másik volt a hibás”, és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak „az indítói, a hibásak”, akik elszenvedték.
– hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első „ellenforradalom” az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez „alá is ásta” azt a felszabadulást, „reménycsomagot”, amelyet '89 decembere hozott – mutatott rá.
A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából – hogy a jövőben ellen tudjon állni „az ilyen beszervezési kísérleteknek” – fontos megérteni, hogy „nem a másik volt a hibás”, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
„Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” – fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet. Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.
Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta:
Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták, fél szemére megvakították Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek három magyar és két román halottja és 278 sebesültje volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre többen űznek felelőtlen sportot abból, hogy jogosítvány nélkül vezetnek a közutakon járművet. Aki ezt megtoldja ittas vezetéssel, az könnyen rendőrségi fogdába kerülhet legalább 24 órára.
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából rendezvénnyel tiszteleg névadója munkássága előtt a kolozsvári Apáczai-gimnázium. Az ünnepi eseményről, a nagy tudós szellemi örökségéről Vörös Alpár igazgató beszélt a Krónikának.
Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.
Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás