Képünk illusztráció
Fotó: Police.hu
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony” – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) Metszet című kedd esti műsorában.
2023. március 22., 10:502023. március 22., 10:50
Az RMDSZ egykori elnöke az ETV 1990 fekete márciusára emlékező adásában hangsúlyozta: 1990. március 19–20-án Marosvásárhelyen „egy román–magyar viszony robbant”.
Az erdélyi magyarok oktatási, nyelvhasználati és a döntési jogok szintjén jó irányba akartak változtatni saját helyzetükön, és ez ütközött a román nacionalisták azon akaratával, hogy elfojtsák ezt a szándékot – mondta Markó Béla, hozzátéve, hogy 33 év múltán „még mindig egy átmeneti korszakban vagyunk”.
„Azóta nyilván sok minden megváltozott (…), azokat az 1989–1990-es célkitűzéseket, ha nem is teljes egészében, de elég nagy részben sikerült teljesíteni” – mondta, példaként az önálló erdélyi magyar középiskolákat említve. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes eredményekhez – melyekről sokan 1990 márciusa előtt azt hitték, elérésük hónapok kérdése – évtizedek kellettek.
– jelentette ki Markó Béla a kétnyelvű feliratok és a jelképhasználat elleni bírósági ítéleteket említve példaként.
– fogalmazott az RMDSZ volt elnöke.
Smaranda Enache emberjogi aktivista, a Pro Európa Liga társelnöke a műsorban úgy fogalmazott:
Úgy vélte, ennek feldolgozását segítette volna, ha a történtekről jelentés készül, mely az események hátterét is feltárja. „Ebben nem segített az állam, önmagunk kellett választ találjunk erre” – mondta.
A román emberi jogi aktivista szerint sok emberben még az a felfogás él, „hogy a másik volt a hibás”, és kevésbé van jelen az a meggyőződés, hogy a történteknek nem azok voltak „az indítói, a hibásak”, akik elszenvedték.
– hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy ez volt az első „ellenforradalom” az 1989-es forradalom ellen, melyet aztán a bányászjárások követtek. Ez „alá is ásta” azt a felszabadulást, „reménycsomagot”, amelyet '89 decembere hozott – mutatott rá.
A Pro Európa Liga társelnöke szerint a fiatal nemzedék szempontjából – hogy a jövőben ellen tudjon állni „az ilyen beszervezési kísérleteknek” – fontos megérteni, hogy „nem a másik volt a hibás”, hanem kívülről manipulálták a résztvevőket.
„Ez nem marosvásárhelyi történet, ez erdélyi történet” – fogalmazott a műsorban az RMDSZ volt elnöke arra utalva, hogy Szatmárnémetiben is kialakult hasonló konfliktusos helyzet. Hangsúlyozta: érthető, hogy a kollektív traumákat felejteni akarjuk, de a tanulságokat át kell adni a fiataloknak. Úgy vélte, ahhoz képest, hogy mit ért el az elmúlt 33 évben, az erdélyi magyar közösségben kevés a remény, pesszimista a saját jövőjével kapcsolatban.
Az ETV műsorában Novák Csaba Zoltán történész, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta:
Mint ismeretes, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felfegyverkezett román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy „védjék meg” a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, és súlyosan bántalmazták, fél szemére megvakították Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az összetűzéseknek három magyar és két román halottja és 278 sebesültje volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás