Az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket a volt szekusok provokálták ki, akiknek ürügyre volt szükségük, hogy kiszabaduljanak abból a szorongatott helyzetből, amelybe a forradalom után belekerültek – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Bár 1990 fekete márciusa óta sok minden megváltozott, az erdélyi magyar közösségnek számos célját sikerült elérnie, „még mindig nem teljesen konszolidált a román–magyar viszony” – jelentette ki Markó Béla az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) műsorában.
A köztudatba marosvásárhelyi fekete márciusként beivódott 1990-es véres román–magyar összecsapásra emlékeznek a következő napokban Marosvásárhelyen és Brüsszelben.
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön az – emlékezetbe fekete márciusként beivódott – 1990-es véres román–magyar összecsapást idézték fel vasárnap délután a település temetőjében tavaly állított emlékműnél.
A Marosvásárhellyel összeépült Marosszentgyörgyön szombaton felavatták az emlékezetbe fekete márciusként beivódott 1990-es véres román-magyar összecsapás áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak emlékművét.
Budapest főpolgármestere azt kezdeményezi, hogy közteret nevezzenek el a magyar fővárosban Puczi Béláról, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette.
Emlékművet avatnak szombaton Marosszentgyörgyön az 1990 márciusában történt tragikus események magyar és roma áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak tiszteletére.
Leginkább aszimmetria és párhuzamosság jellemzi a románság és magyarság viszonyát, a fekete március óta eltelt 31 év során egyre inkább növekedett a távolság a két közösség között Marosvásárhelyen – állapította meg a Krónikának a véres etnikai konfliktus évfordulója apropójá
Tőkés László szerint a román demokratikus állam már csak adófizető és országépítő magyar polgárai iránti tiszteletből és megbecsülésből is tartozik azzal, hogy igazságot tegyen Marosvásárhely fekete márciusa ügyében, továbbá szabadon bocsássa a székely terrorperben elítélt „politikai foglyokat”, Beke Ist
Ugyanazok az erők álltak a marosvásárhelyi 1990-es véres események hátterében, akik három hónappal korábban, 1989 decemberében a város főterén belelövettek a kommunista diktatúra ellen tüntető tömegbe – állítja Emil Târnăveanu.
Az 1989-es forradalom mámorában hirtelen fellángoló román–magyar barátság provokálta ki a kényszerpályára helyezett Szekuritátéból azt az ördögi tervet, amellyel – emberáldozatok árán – szétverték a két nép közötti bizalmat.
Miközben Marosvásárhelyen egyre feszültebbé vált a hangulat, 1990. március 17–18-án első kongresszusát rendezte a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Közvetlenül a kétnapos fórum előtt már robbant néhány magyarellenes „bomba”.
Petre Roman miniszterelnöki tisztséget töltött be az 1990. márciusi marosvásárhelyi események idején. A politikus 2018-ban kiadott emlékirataiban az egykori Jugoszláviában történtekhez vezető forgatókönyvet lát a történések mögött.
Egészen más értékeket képviseltek ugyan, mint azok, akik a marosvásárhelyi magyarellenes csatározást kirobbantották, bűntudatot éreztek azok a román értelmiségiek, akik a véres események idején, 1990 tavaszán éppen Budapesten tartózkodtak a magyar–román baráti találkozón.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta a harminc éve az erdélyi Marosvásárhelyen történt – fekete márciusként elhíresült – magyarellenes események kapcsán Szili Katalin nemzetpolitikáért felelős miniszterelnöki megbízott, az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.
Tőkés László szerint az erdélyi magyar közösség különösképpen elvárja, hogy Marosvásárhely fekete márciusa ügyében a román igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, hanem nemzetiségi diszkriminációtól mentesen szolgáltasson igazságot az egykori többségi agresszió elszenvedőinek.
Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
Látogatottsági adatok