Múlt hétvégén elkezdték tesztelni a hóágyúrendszert Brassópojánán
Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Braşov
Bár sok helyen csak éppen hogy beköszöntött a késő nyári meleget váltó hidegebb időjárás, a legnagyobb és legnépszerűbb erdélyi téli üdülőközpontban már javában készülnek a síszezonra. Allen Coliban brassói polgármester szerint november 15-éig mindennek készen kell állnia a nyitásra Brassópojánán.
2023. október 09., 21:022023. október 09., 21:02
A polgármesteri hivatallal szerződésben álló működtetőnek addig be kell üzemelnie a hóágyúkat, fel kell szerelnie a pályák biztonsági elemeit, jelzéseit, a lánctalpas hóekéknek bevetésre készen kell állniuk. „Reméljük, hogy idén a Keresztényhavason hamarabb köszönt be a tél, és a brassóiak és a turisták többet síelhetnek tavalyhoz képest. Következnek a tárgyalások a felvonók működtetőjével, hogy elfogadjuk a díjszabásokat. Célunk, hogy az árak révén minél több télisport-kedvelő, főleg minél több brassói örömét lelje Románia legjobb, síelésre alkalmas területében” – nyilatkozta Allen Coliban.
Fotó: Facebook/INFO Poiana Brasov
A polgármesteri hivatal közleményében úgy fogalmaznak,
A közigazgatásilag Brassóhoz tartozó üdülőközpont a 19. század második felében Európában egyre inkább népszerűbbé váló természetjárás, majd a síelés elterjedésének köszönheti létét. A feljegyzések szerint már az 1880-as években népszerű kirándulóhely volt a térség, az első menedékházat 1883-ban építették a Keresztényhavason. Síelőkről 1895-ben számoltak be először a krónikák, ekkorra datálják az üdülőtelep megszületését is.
Fotó: Facebook/INFO Poiana Brasov
A hivatalos elismerésre 1906-ig kellett várni, amikor megépültek az első sípályák. Egy évvel később itt avatták fel a mai Románia területének első síkunyhóját is, a jelenlegi Căprioara Hotel helyén. Az első hivatalos síversenyt 1909-ben rendezték. A „román világ” beköszönte után még több menedékház, illetve magánnyaraló épült. A telep fejlődésének nagy löketet adott az 1936-ban ott szervezett nemzetközi dzsembori, melyen több ezer cserkész vett részt, és amely alkalmából bevezették a villanyt és a vizet, autóutat építettek. A kommunizmus beköszöntével mindent államosítottak.
Fotó: Facebook/INFO Poiana Brasov
Ugyanakkor nem sokkal később
ahol sorra épültek meg a szállodák, panziók. A fejlődés az 1989-es rendszerváltás után is töretlenül folytatódott, így Brassópojána ma is az ország legnagyobb, legnépszerűbb, egyben legdrágább téli üdülőközpontja.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
szóljon hozzá!