A Nagyzsámhoz tartozó Klopódia református temploma 1885-ben épült neoklasszicista stílusban, mára azonban használhatatlan, teljesen romos állapotba került
Fotó: Whalter Sinn
Megmentenék az utókor számára a Temes megyei Klopódián található Wekerle-udvarházat. Az önkormányzati tulajdonban lévő nemesi lakot a megyei tanács újítaná fel, és része lenne egy kúriákat ismertető turistaútvonalnak. Nincs ennyire szerencsés helyzetben a Nagyzsámhoz tartozó település 19. századi református temploma, ami életveszélyes állapotban van. Bódis Ferenc esperes a Krónikának elmondta, már nincs aki számára felújítani az istenházát, tavaly eltemették az utolsó református hívőt.
2025. május 17., 19:422025. május 17., 19:42
2025. május 17., 19:562025. május 17., 19:56
Megóvnák a pusztulástól a Temes megyei Klopódián található Wekerle-udvarházat. Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlék épület kezelését a Temes Megyei Tanács venné át azzal a szándékkal, hogy felújítsa a rendkívül romos állapotban található, 1840-ben épült nemesi lakot, majd ezt követően része lenne egy kastélyokat, kúriákat népszerűsítő turistaútvonalnak. Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács PSD-s elnöke április végén elmondta, a Nagyzsám községhez tartozó Klopódián található udvarház sürgős beavatkozást igényel, és
A tanácselnök hozzátette, a következő időszakban igyekeznek feltérképezni a megyében minden olyan történelmi jelentőségű műemléket, amely sürgős beavatkozást igényel, és létrehoznának egy kastélyokat, udvarházakat ismertető turistaútvonalat is. Mint Simonis fogalmazott, a projekt jelentős beruházást igényel, egyelőre keresik a finanszírozási forrásokat a kivitelezéshez.
Wekerle Géza az első világháborút követően eladta a klopódiai udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének
Fotó: Wikipédia
A Temes megye déli részén, a szerb határ közelében található Klopódia első írásos említése 1323-ból származik „Bocorundia” néven, majd 1598-ban „Klopotiva” néven szerepel egy oszmán adóösszeírásban. A 18. században a Habsburg Birodalom részeként Klopódiát sváb telepesekkel népesítették be, majd 1862-ben cseh telepesek is érkeztek a faluba. Lakossága vallási szempontból is sokszínű volt, reformátusok, katolikusok és nazarénusok éltek a településen.
A településen 1840-ben Nyéky Antal építtetett udvarházat, amelyet nővére, Parnói Leona örökölt, majd 1889-ben az akkori magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor felesége, Parnói Gizella birtokába került. Wekerle Géza az első világháborút követően eladta az udvarházat Vintilă Petala román nemzeti liberális párti politikusnak, a román hadsereg vezérkari főnökének, aki családjával 1951-ig, Párizsba történő meneküléséig használta a kúriát és a hozzá tartozó birtokot.
Az udvarház úgynevezett „parasztbarokk” stílusban épült, majd a 19. században a kor ízlésének megfelelően neoklasszicista stílusban építtették át, különlegessége a homlokzat kompozíciós tengelyéhez képest aszimmetrikusan elhelyezett, két toronnyal ellátott kis loggia, amely a szerkezeti megerősítésként szolgáló masszív támpillérekkel festői jelleget kölcsönöz az épületnek.
Míg a tervek szerint a Wekerle-kastélyt megmentik az utókor számára, nincs ennyire szerencsés helyzetben a település 19. századi, neoklasszicista stílusban épült református temploma. Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese a Krónikának elmondta, Klopódia leányegyházközség Szigetfaluhoz tartozik, a szórványgyülekezetnek jelenleg nincs egyetlen tagja sem, tavaly temették el a településen az utolsó magyar református hívőt, Fülöp bácsit.
Hozzátette, a környéken elenyésző a magyar lakosság száma, a legközelebbi település Gátalja, ahol nagyobb számban élnek magyarok, itt a katolikus egyház rendezvényei mellett a helyi RMDSZ is rendszeresen szervez eseményeket. Felidézte, az 1800-as években alakult klopódiai református gyülekezet német és cseh anyanyelvű volt, de néhány magyar család is tartozott hozzá. Református temploma 1885-ben épült neoklasszicista stílusban, mára azonban használhatatlan, teljesen romos állapotba került.
A cseh anyanyelvű hívek családi kapcsolataik révén áttelepültek az Arad megyei Nagyperegre vagy a Krassó-Szörény megyei Dunaszentilonára, utóbbiak az 1970-es években áttértek a baptista hitre. A német anyanyelvű hívek elhagyták a falut a kommunizmus idején, amikor a Ceauşescu-rendszer kiárusította őket, akik pedig maradtak, kiöregedtek. Utoljára az 50-es években szolgált magyar lelkész a településen, akkor egy kisebb számú református közösség élt Klopódián, azonban az évtizedek során sokan elrománosodtak, áttértek az ortodox hitre, a gyülekezet pedig kiöregedett.
A templom sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is
Fotó: Whalter Sinn
„Már nincs akinek felújítani az istenházát, nincsenek magyar hívek a környéken. Míg élt Fülöp bácsi, ő gondozta a templomot és a temetőt is. Hiányoznak az ablaküvegek is, így bejárnak a madarak, és gyökeret vert a növényzet is. Fülöp bácsi halála óta elárvultan áll a templom, nem találtunk senkit, aki gondjaira bízhatnánk. Mivel nincs, aki felügyelje, rendszeresek a garázdálkodások a templom körül, már a kerítést is megbontották, a téglákat elhordták” – mondta lapunknak Bódis Ferenc esperes.
Néhány éve ismeretlen tettesek elvitték a templom egyik harangját, a helyiek szerint az újonnan épült ortodox templom építésénél használták fel, de bizonyítékok hiányában nem történt bűnvádi eljárás az ügyben. Rámutatott, az elnéptelenedett gyülekezet temploma sürgős beavatkozást igényelne, a két kistornyot vonatsíndarabokkal támasztották ki, azonban csak idő kérdése, míg össze nem omlik. „Egyházkerületi szinten is fontolgatjuk, mi legyen a templom sorsa, fenntartó gyülekezet hiányában ugyanis nem tudjuk felújítani. Egyelőre keressük a megoldásokat, milyen más funkciót kaphatna a templom” – magyarázta a református lelkész.
Mint Bódis Ferenc esperestől megtudtuk, a területileg Temes és Krassó-Szörény megyét felölelő Temesvári Református Egyházmegyének 2000-2300 a fenntartó tagsága, és számos műemlék temploma, parókiája vár felújításra. „A legnagyobb szomorúságunk, hogy azokat a templomokat sem tudjuk felújítani, ahol gyülekezet is van. Évtizedek óta próbálunk pályázati forrásokat találni például a nagybodófalvi templom felújítására, de sehonnan nem kapunk pénzt a tatarozásra. Megmentésre vár továbbá a Lugostól 10 kilométer távolságra található szapáryfalvi templom is, vagy a temesvári belvárosi templom – ahonnan az 1989-es forradalom indult – tetőszerkezetén és belső struktúráján is lennének javítási munkálatok – fejtette ki az esperes.
A Temesvári Református Egyházmegyében a szapáryfalvi gyülekezet temploma is felújításra vár
Fotó: Wikipédia
A legnagyobb problémát a szórványgyülekezetek számára az elnéptelenedés jelenti, ugyanis elszórtan vannak már csak kisebb számú magyar közösségek, így például az itt szolgáló lelkészeknek is kihívást jelent egyik gyülekezetből a másikba eljutni. „Emberi erőforrás hiányában sem egyházi, sem kulturális rendezvényeket nem tudunk szervezni. Nagyon nagyok a távolságok, kevesen vállalják a hívek közül, hogy több tíz kilométert utazzanak egy-egy eseményre, például míg Fülöp bácsi élt, ő el-eljött fizetett fuvarral Végvárra istentiszteletre, de ez egyedi eset volt” – mondta az esperes.
A gyülekezetek elnéptelenedése mellett az elrománosodás veszélye is fenyegeti a megmaradt közösségeket, amire a magyar egyházaknak is szembe kell nézniük. „Lelkészeinknek ma már szükséges ismernie a román szaknyelvet is, ugyanis a szórványban a kauzális szolgálatok, mint a keresztelés, esküvő és temetés alkalmával két nyelven, a magyar mellett románul is hirdetjük az igét. Az utóbbi időben pedig azzal is szembesülünk, hogy vannak, akik csak románul igényelnék a szolgálatot, így kötelezővé kellett tennünk, hogy elsősorban magyar nyelven végezzük szolgálatainkat, csak román nyelven nem szolgálhatunk” – fejtette ki a Krónikának Bódis Ferenc esperes.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!