Máig beárnyékolják a 74 éve történtek a kitelepített, meghurcolt erdélyi nemesi családok életét

Máig beárnyékolják a 74 éve történtek a kitelepített, meghurcolt erdélyi nemesi családok életét

Kényszerlakhelyre, kényszermunkára hurcoltak sok erdélyi arisztokrata családot az 1949-ben életbe lépett rendelet nyomán

Fotó: Deportat in Baragan / Facebook

Azokra az erdélyi magyar földbirtokos, nemesi családokra emlékeztek a hónap elején, melyeknek tagjait – több ezer személyt – 74 évvel ezelőtt jogtalanul telepített ki, deportált kényszerlakhelyre a kommunista rezsim, megfosztva őket vagyonuk legnagyobb részétől. A varsolci születésű, Kolozsváron élő Makkainé Anderlik Ildikó gyerekként maga is elszenvedője volt az eseményeknek, így ő kezdeményezte, hogy Szilágy megyei szülőfalujában megemlékezéseket tartsanak március első napjaiban – első ízben 2020-ban szerveztek megemlékező rendezvényt. Együtt idéztük fel a gyötrelmes emlékeket. A történelmi háttérről pedig Benkő Levente történésszel beszélgettünk.

Kiss Judit

2023. március 11., 18:312023. március 11., 18:31

A Szilágy megyei Varsolcon március 2-án tartottak megemlékezést Szatmár, Szilágy és Bihar megyei arisztokrata családok emléke előtt tisztelegve. A huszonhét nemesi család tagjait ugyanakkor telepítették ki, szállították kényszerlakhelyre, amikor országszerte több ezer arisztokrata származású emberre várt ugyanez a sors.

A törvényerejű rendelet 1949. március 3-án lépett életbe, a kommunizmus szemében osztályellenségnek számító családokat elhurcolták.

A Bihar, Szatmár, Szilágy megyei családok tagjai csak 13 év elteltével térhettek haza. A varsolci születésű, Kolozsváron élő Makkainé Anderlik Ildikó gyerekként maga is elszenvedője volt az eseményeknek, így ő kezdeményezte, hogy Szilágy megyei szülőfalujában megemlékezéseket tartsanak március első napjaiban – első ízben 2020-ban szerveztek megemlékező rendezvényt.


Marhavagonokban hurcolták el a nemeseket

„Azokra a nemesei családokra és arisztokratákra emlékezünk ilyen alkalmakkor, akiket 1949 március 2-án éjjel, 3-ára virradóra a kommunista államhatalom összepakolt és kitelepített. Épp húshagyó kedd volt, a nemesi családok ekkor fizették volna ki cselédségük évi járandóságát. Ezek az emberek megborzadtak, látván, hogy mi történik velünk, és titokban éjszaka letették az ajtónk elé a szükséges élelmiszereket, hogy ne haljunk éhen” – idézte fel a Krónika megkeresésére Makkainé Anderlik Ildikó, aki ekkor három éves volt. Mint kifejtette, az ő családjukat Varsolcról vasúton szállították Zilahra, marhavagonokban elindították a vonatot a Bărăgan felé.

Idézet
De csak Désig jutottunk el, mert úgy látszik, hogy jöhettek a hírek, hogy már Vásárhely is tele van a kitelepítettekkel, és a Bărăgan is, a román alföldet megtöltötték a délebbi országrészből odahurcoltakkal. Désen a marhavagonokban voltunk egy hétig, majd Szamosújvárra vittek, mert itt volt a híres börtön és a katonaság”

– emlékezett vissza. Mint részletezte, Szamosújváron betelepítették egy pékség raktárhelyiségébe a huszonhét, Szatmár, Bihar megyei és szilágysági családot: voltak köztük öregek, fiatalok, kisgyerekek. „Édesapám és testvérei varsolci földbirtokosok voltak, tehát őket is elhurcolták. Édesapám egyik testvére azelőtt a kertészetet vezette, a másik a mezőgazdaságot, a harmadik az állattenyésztést. Tulajdonképpen akkoriban, a háború idején modern farmnak számított. Úgyhogy amikor átmentek a szovjet csapatok a falun, persze hogy mindent kifosztottak” – fejtette ki Makkainé Anderlik Ildikó.

Galéria

Kitelepített családok az 1950-es években

Fotó: Deportat in Baragan / Facebook

Mint folytatta, négy év múlva hurcolták el őket, és a négy év alatt – megvan a családnak a leltár – valamennyire mégis helyreállították a gazdaságot, működőképes volt, állatokkal, terményekkel. Tehát épp kezdett visszaállni a háború utáni rendes élet, amikor deportálták őket. Makkainé Anderlik Ildikó elmondta, hogy Szamosújváron az örmények szép nagy lakásaiba osztották szét a deportált családokat: fáskamrákba, szenes pincékbe.

Idézet
Mi nagyon jó helyre kerültünk, mert az Urmánczy család ebédlőjébe osztottak be minket. Ahogy édesanyám is mesélte, hónapokon keresztül szalmán aludtunk, az örmény családok láttak el bennünket élelemmel.

Emlékszem az első ott töltött húsvétra. A házinéni, Urmánczy néni fogott minket, a bátyámat és engem, egy kosárral elmentünk húsvétot köszönteni néhány családhoz, ahol adtak nekünk finomságokat, volt sonka is. Arra emlékszem, hogy életemben akkor ittam először kakaót, Lula néni készített nekünk kakaót egy régi literes üvegben – az üveg megvan most is” – emlékezett vissza Makkainé Anderlik Ildikó.

„Harminc éve próbálom visszaszerezni az örökségemet”

A Szilágy, Bihar, Szatmár megyei családok Szamosújváron maradtak kényszerlakhelyen 1962 júniusáig, amikor kormányrendelettel feloldották a kényszerlakhely intézményét. „Ekkor elismerték édesapám egyetemi diplomáját, amit azelőtt nem ismertek el. Se édesanyám, se édesapám oklevelét nem vették egyébként figyelembe.

Idézet
Édesapámnak be lett írva az űrlapjára: academie de stiințe agricole, Keszthely, Ungaria, funcția: îngrijitor de porci (vagyis: elvégezte a magyarországi Keszthelyen az agrártudományi akadémiát, munkája: disznógondozó)” – mesélte el Makkai Ildikó.

Arra is kitért, hosszadalmas és nehéz folyamat volt, hogy ők, gyerekek miként tanulhattak, mert osztályidegeneknek bélyegezték őket, sőt ő a mai napig is azt érzi, hogy megbélyegzett.

„Harminc éve próbálom visszaszerezni dirib-darabokban a jogos örökségemet Varsolcon és Szilágyperecsenben. A varsolci megemlékezéseket úgy kezdtem, hogy 70. születésnapomra kaptam a gyermekeimtől egy, a kitelepítésre emlékeztető kopjafát, amit felállítottam a kertemben. Minden évben meghívtam azokat, akik el tudnak jönni. Megkoszorúztuk az emlékjelet, és elmondtam, hogy mire emlékszünk a kitelepítés éveiből” – fejtette ki Makkainé Anderlik Ildikó.

Galéria

A 74 évvel ezelőtt elhurcolt, kitelepített nemesi családokra emlékeztek a Szilágy megyei Varsolcon március 2-án

Fotó: Makkai Ildikó/Facebook

Hozzátette, az a nyomorúság, amit átéltek, és aminek ki voltak téve, mai napig beárnyékolja az életüket. „Az első megemlékezésre húszan gyűltünk össze, de következő évben már a varsolci polgármester úr meglepett azzal, hogy elhívta a környék polgármestereit is, és mintegy hetvenen voltunk. Nagyon megható koszorúzás volt” – mondta el Makkai Ildikó. Arra is kitért, hogy létezik az egyik közösségi oldalon egy csoport, a Jogtalanul Elhurcolt, Megkínzott és Üldözött, jelenleg is Kifosztott Emberek csoportja. A csoport bemutatkozásában az áll, hogy

Idézet
szeretnék megmenteni az utókornak mementóul ezeknek az embereknek a meghurcolását, mindazt, amit a kommunizmus és a demokrácia tett velük. Minden írásos dokumentumot, fényképeket, tárgyi bizonyítékokat szeretnének összegyűjteni abba a múzeumba, ami a régi romokon épülne fel Varsolcon, Szilágy megyében”.

A birtokosok összes javait a nép javainak tekintették

Benkő Levente történészt – aki ennek a korszaknak a szakértője – arra kértük, beszéljen a 74 évvel ezelőtti kitelepítések történelmi hátteréről. Mint kifejtette, Romániában a kommunista diktatúra kezdeti éveiben az osztályharc jegyében a hatalom igyekezett leszámolni az osztályellenségnek nevezett tőkésekkel és a birtokosokkal.

A hivatalosan meghirdetett cél a nincstelen, szegényparasztság földhöz, javakhoz juttatása – voltaképpen a közös gazdálkodási társulások erőszakos létrehozása – egyszóval az általános államosítás volt.

A történész, aki egyébként a Krónika volt munkatársa, azt is elmondta, hogy az államosítás érdekében több törvényt és törvényerejű rendeletet léptettek életbe, az intézkedések közé tartozott az agrárreformról szóló 187/1945. számú törvény, amelynek értelmében szántóföldeket, egyéb ingatlanokat, munkaeszközöket, gépeket mindenféle kártalanítás nélkül azonnali hatállyal az állam tulajdonába utaltak át.

Benkő Levente úgy fogalmazott, erre erősítettek rá a 83/1949. számú törvényerejű rendelettel, amely előírta, hogy

a birtokosok földterületei, épületei, állat- és gépi állománya, terményei, jogcímei és jogosultságai, egyszóval javaik összessége a nép javainak tekintendők, és az állam tulajdonába mennek át.

Galéria

Anderlik József családjának a kényszerlakhelyre vonatkozó űrlapja

Fotó: CNSAS

Ez a törvényerejű rendelet nagyon szigorú büntetéseket, öttől tizenöt évig terjedő kényszermunkát és teljes vagyonelkobzást írt elő mindazok ellen, akik bármilyen módon megakadályoznák vagy késleltetnék a törvény végrehajtását, beleértve például az államosítás alá vetett értékek elrejtését vagy elidegenítését – másnak átadását – is. Ugyanakkor háromtól tizenkét évig terjedő fegyházat és 25 ezertől 200 ezer lejig terjedő pénzbírságot írt elő a rendelet az alkalmazást akadályozó vagy elmulasztó köztisztviselők ellen.

Olyan is történt, hogy a puszta mezőn hagyták magukra az embereket

„És ne feledjük, hogy 1948-ban az iskolák, a kulturális intézmények, a gyárak, a bankok államosítása is megtörtént. A kényszerlakhelyre deportálás vagy kiemelés ebbe az intézkedéssorozatba illeszkedett. 1949 márciusában több ezer személyt hurcoltak kényszerlakhelyre, 1951-ben pedig újabb, több tízezres nagyságrendű kitelepítés, más szóval úgynevezett kiemelés követezett” – fejtette ki a történész. Hozzáfűzte,

a kitelepítetteket hol más városokban, hol a puszta mezőn hagyták magukra, személyi igazolványukba pedig belepecsételték a „D. O.”-jelzést, a román „domiciliu obligatoriu” rövidítését, ami magyar fordításban kényszerlakhelyet jelent.

„Az 1960-s évek elején-derekán a politikai üldözöttek – így a kényszerlakhelyesek, illetve a politikai elítéltek – szabadulását nyilvánvalóan elősegítette az a körülmény, hogy Románia akkori vezetése 1959 végén kezdte újra tárgyalásait az Amerikai Egyesült Államok vezetésével a kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételéről, ezen belül a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megszerzéséről. Romániának az Egyesült Államokkal már 1930-ban volt ilyen megállapodása, amelyet azonban az amerikai kongresszus – a Szovjetunióra, illetve az érdekszférájába tartozó országokra vonatkozó hasonló megállapodásokkal együtt – 1951-ben törölt” – emlékeztetett Benkő Levente.

korábban írtuk

Nyilvánosságra hoznak több tízezer, a román kommunista éra kitelepítéseit rögzítő iratot
Nyilvánosságra hoznak több tízezer, a román kommunista éra kitelepítéseit rögzítő iratot

Több tízezer, a kommunista rendszer idején történt kitelepítésekre vonatkozó iratot hoznak nyilvánosságra – közölte csütörtökön Romániában a korszak titkosrendőrségének (Szekuritáté) aktáit tanulmányozó országos bizottság (CNSAS).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 08., szombat

Szinaja helyett Szászhermány: a Barcaságot ajánlja a turistáknak a román sajtó

A Prahova-völgyi üdülőhelyek zsúfoltságát elkerülendő a román Business Magazin a Brassó környéki településeket, Barcaság térségét ajánlja az országot felfedezni vágyó turistáknak.

Szinaja helyett Szászhermány: a Barcaságot ajánlja a turistáknak a román sajtó
2024. június 08., szombat

Szavazásra buzdító három férfi pénzt osztogatott a dél-erdélyi Brádon, a rendőrség bekísérte őket

Pénzt osztogatott borítékban három férfi a dél-erdélyi Brádon, hogy meggyőzze a helyieket, hogy az egyik párt jelöltjeire szavazzanak. A szokatlan ,,kampánynak” rendőrök vetettek véget, a gyanúsítottakat kihallgatták.

Szavazásra buzdító három férfi pénzt osztogatott a dél-erdélyi Brádon, a rendőrség bekísérte őket
2024. június 08., szombat

A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház

A hajdani alföldi magyar paraszti életre emlékeztető üde színfolt Arad megyében, de talán a Partium és a Bánság egész határán a Tornyai Tájház. Suttyák András és Tóth Piroska nyugdíjas éveik kezdetén találták meg új hivatásukat: a hagyományőrzést.

A népi kultúra magyar szigete a Tornyai Tájház
2024. június 08., szombat

Bankautomatánál talált pénzt vágott zsebre egy zilahi férfi, eljárást indítottak ellene

Egy zilahi férfi 1500 lejt talált egy bankautomatánál, és ahelyett, hogy erről értesítette volna a bankot, zsebre vágta. A nyomozóhatóság bűnügyi eljárást indított ellene.

Bankautomatánál talált pénzt vágott zsebre egy zilahi férfi, eljárást indítottak ellene
2024. június 08., szombat

Tíz ideiglenes határátkelőhelyet nyitnak meg vasárnap a román-magyar határszakaszon

A választások napján, június 9-én a román-magyar határon tíz ideiglenes átkelőhelyet nyit meg a magyar és a román határrendészet.

Tíz ideiglenes határátkelőhelyet nyitnak meg vasárnap a román-magyar határszakaszon
2024. június 08., szombat

Férj és feleség zsákmányolt ki a gyanú szerint egy hajléktalan, elmebeteg férfit

Férj és feleség zsákmányolt ki a gyanú szerint egy hajléktalan, elmebeteg férfit a Bihar megyei Érmihályfalván.

Férj és feleség zsákmányolt ki a gyanú szerint egy hajléktalan, elmebeteg férfit
2024. június 07., péntek

Kelemen Hunor a kampányzárón: veszély van, ezért kell mindenkit mozgósítani

Senki ne maradjon távol az urnáktól vasárnap a romániai helyhatósági és EP-választásokon, és akkor urnazáráskor az RMDSZ elmondhatja, hogy jól szerepelt – hangsúlyozta Kelemen Hunor pénteken Csíkszeredában.

Kelemen Hunor a kampányzárón: veszély van, ezért kell mindenkit mozgósítani
2024. június 07., péntek

Virtuálisan bejárható a kolozsvári metró

Emil Boc, Kolozsvár polgármestere megosztott egy mozgóképes összeállítást a kolozsvári metrót elképzelő cég látványterveiből.

Virtuálisan bejárható a kolozsvári metró
2024. június 07., péntek

Kolozsvári illatfelhő: több mint 300 fajta rózsát lehet megcsodálni szombaton

Több mint 300 fajta rózsát mutat be az érdeklődőknek a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) szombaton.

Kolozsvári illatfelhő: több mint 300 fajta rózsát lehet megcsodálni szombaton
2024. június 07., péntek

Magyar választási célok és román szirénhangok Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek máramarosi helyszínén

Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színiben induló Csendes Lajossal vettük száma a község útkeresését.

Magyar választási célok és román szirénhangok Petőfi és Szendrey Júlia mézesheteinek máramarosi helyszínén