Fotó: Facebook/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Közel kétmilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Böcskei László megyéspüspök a Krónikának elmondta: a háromévesre tervezett munkálatokat már ősszel elkezdenék.
2017. június 14., 11:322017. június 14., 11:32
Közel kétmilliárd forintos támogatást nyújt a magyar kormány Nagyvárad egyik legimpozánsabb műemlék épülete, a római katolikus püspöki palota felújítására. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent 2017/1366-os számú, június 12-i keltezésű kormányhatározat értelmében az 1,948 milliárd forintos (6,348 millió euró) költségvetési támogatást három ütemben kapná meg a barokk palota tulajdonosaként a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.
2018-ban további 908 millió forintos támogatás érkezne Váradra, míg 2019-re újabb 268 millió forintot irányoz elő Budapest.
Böcskei László megyéspüspök a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy a támogatásból az impozáns ingatlan teljes külső és belső felújítását elvégzik, így az megőrizheti egységét. Előzőleg ugyanis a püspökség már készített egy uniós pályázatot e célra, de az csupán a több épületszárnyból álló ingatlan kétharmadát tartalmazta, a maradék egyharmadra a püspöki hivatal székhelyeként nem igényelhettek uniós pénzt, magyarázta lapunknak az egyházi elöljáró.
hangsúlyozta Böcskei László. Kifejtette, az uniós pályázaton ezt nem fogadták el, és mivel egységes épületről van szó, az egyház úgy döntött: egyben tartja a funkciókat. „A mostani támogatással meg lehet valósítani a teljes épület felújítását. Ezt három évre tervezzük, mivel éves lebontású a támogatás, és három szakaszban valósulna meg” – részletezte a megyéspüspök.
Fotó: Facebook/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A célnak megfelelően, elképzeléseikhez mérten készítették eddig is a terveket, tette hozzá. „A tervek megvannak, szinte naprakészen a rendelkezésünkre állnak, most folyik a végső engedélykibocsátás, az építkezési engedélyre várunk” – magyarázta Böcskei László, aki azt reméli, már ősszel elkezdhetik a kivitelezést. Ezt az is elősegíti, hogy a Körösvidéki Múzeum – mely még mindig elfoglalja a palota néhány termét –, a nyári hónapokban kiköltözik az egyháznak több mint tíz éve visszaszolgáltatott ingatlanból.
„Annyiban talán előnyösebb a helyzetünk, hogy a külső munkálatok megkezdése nem függ attól, hogy a múzeum itt van, vagy nincs, azt el tudjuk kezdeni még a költözés ideje alatt” – részletezte az egyházi elöljáró, aki szerint az első ütemben a tetőzet és a külső homlokzatok felújítása kezdődne el, majd a következő évben kerülne sor a belső terek restaurálására.
Mint arról korábban beszámoltunk, az egyház multifunkcionális kiállítótérként, közművelődési, közösségi rendezvények helyszíneként hasznosítaná a barokk palotának a Körösvidéki Múzeum elköltözésével felszabaduló termeit.
Fotó: Oradea.ro
A palotában elsősorban a püspökség közgyűjteményei, egyházi múzeuma kapna helyet, míg a harmadik szárny továbbra is a püspöki hivatal székhelye maradna. Az ingatlan felújítása, hasznosítása műemlékvédelmi szempontok szerint történne. Az uniós pályázat célkitűzései között szerepelt a palota statikai megerősítése és restaurálása, felszerelése, múzeummá való átalakítása műtárgyvédelmi szempontok alapján, látogatóbaráttá tétele, különös tekintettel a fogyatékkal élőkre.
a műemlék épületben zenei, képzőművészeti, múzeumpedagógiai, tudományos rendezvényeknek biztosítana helyet. A felújítást követően az épített örökség, a festett termek, freskók, kő- és faépítészeti elemek is láthatóvá válnának. A püspökségi gyűjteményeket – liturgikus ötvöstárgyakat, miseruhákat, faszobrokat, a barokk képtárat és metszetgyűjteményt – szintén megtekinthetnék a látogatók.
Közösségi térnek, multifunkcionális látogatóközpontnak szánja az egyház a Körösvidéki Múzeum elköltözésével végleg birtokába kerülő nagyváradi római katolikus püspöki palotát.
A Nagyvárad egyik legimpozánsabb épületének számító barokk palotát 2004-ben kapta vissza a római katolikus egyház, és bár a törvény szerint az épületet korábban használó Körösvidéki Múzeumnak öt év után el kellett volna költöznie, új székhely hiányában maradt. Az 1762 és 1776 között épült püspöki palota monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemléke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
A béke nem csupán a háborúk elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy a nemzeti közösségek a saját nyelvükön, saját kultúrájukban élhessenek szülőföldjükön.
Zivataros lesz az időjárás pénteken szinte az egész országban – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Fehér megyei Kudzsiron működő fegyvergyárban történt tűzesetet nem a vállalat alkalmazottai, hanem egy szomszéd jelentette a 112-es segélyhívó számon, és a segélyhívó diszpécserei azt hitték, hogy tréfáról van szó – árulta el a gazdasági miniszter.
Országos sztrájkra készülnek szeptember 8-án a helyi önkormányzatok alkalmazottait tömörítő szakszervezetek, mivel elégedetlenek a kormány által kilátásba helyezett leépítésekkel és forrásmegvonásokkal.
Végre konkrét előrelépés történt a Brassó tágabb agglomerációs övezetét, így Háromszéket is kiszolgáló, a vidombáki nemzetközi reptértől a Cenk alatti városon át egészen Sepsiszentgyörgyig „zakatoló” helyiérdekű vasút ügyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!