Kulturális pezsgésben. A segesvári Gaudeamus Ház már régóta nem csak oktatási és kollégiumi célokat szolgál
Fotó: Archív
A Segesváron tanuló diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a Maros megyei városban és környékén élő magyarok művelődési életének a megszervezése – ezzel a kettős céllal alapították meg annó a Gaudeamus Házat, amelyről negyedszázad után kijelenthető: igazi sikertörténet. Gondot okoz viszont, hogy egyre nehezebben találni magyar gyereket, aki Segesváron tanulna.
2018. július 17., 12:122018. július 17., 12:12
Sikertörténetté nőtte ki magát az elmúlt negyed évszázadban a segesvári Gaudeamus Ház – oktatási és művelődési szórványközpont. A létesítmény már régóta nemcsak oktatási és bentlakási célokat szolgál, hanem kulturális központként is működik.
A Gaudeamus Alapítványt 1993 őszén a segesvári és környékbeli magyar tanulók sorsáért felelősséget vállaló maroknyi lelkes ember hívta életre. A szervezet már a kezdetektől két fő célt tűzött ki. Az első a Segesváron tanuló diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, főleg azoké, akik nehéz anyagi helyzetük miatt még középfokú tanulmányaikat sem tudnák folytatni. A második a segesvári és környékbeli magyarok művelődési életének a megszervezése.
Ez utóbbi 2009-től kapott nagyobb hangsúlyt, mióta az Ecaterina Teodoroiu utcai épületegyüttes egy százötven helyes, korszerű művelődési teremmel gyarapodott.
A pontos tervezést számos menedzseriroda is megirigyelhetné: Segesváron már december végén pontosan lehet tudni, hogy az elkövetkezendő esztendőben mikor, mit és kivel szerveznek. Természetesen előre nem látható változások itt is bekövetkezhetnek, mint ahogy a felsorolt programok mellett még számos esetben használják a művelődési termet, főként előadásaik előkészítésére, óvodák vagy iskolák. Az alapítványnak saját gyereknéptánccsoportja is van, a Kikerics.
Az évek során a Gaudeamus Ház számos helyi, körzeti, országos vagy nemzetközi tantárgyversenynek volt a helyszíne vagy támogatója. De látott már vendégül a nyári vakációban moldvai csángó gyerekeket, és adott otthont a magyar nemzetiségű német és történelem szakos tanárok Bolyai Nyári Egyetemének. Öt évvel ezelőtt, fennállásának huszadik évfordulóján az alapítvány megszervezte a Kárpát-medencei szórványkollégiumok találkozóját.
A tagság feltétele évi legalább száz euró vagy annak megfelelő lejösszeg befizetése a szervezet bankszámlájára. A tagok száma jelenleg százhoz közelít: köztük akadnak intézmények, magánvállalkozások, de szép számmal vannak jelen az egykor Segesváron végzett véndiákok is.
Teljesített célok. A diákok oktatása mellett a művelődési élet megszervezését tűzte zászlajára a Gaudeamus Ház
Fotó: Archív
Visszatekintve, az elmúlt huszonöt év alatt az alapítvány által gondozott programok és projektek messzemenően teljesítették az alapításkor megfogalmazott célokat, és döntően hozzájárultak a helyi magyar nyelvű oktatás fenntartásához és a segesvári művelődési élet fellendítéséhez.
A szórványkollégium jelenleg több mint harminc környékbeli diáknak biztosít tanulási, szállás és étkezési lehetőséget. A körülményeket számos más, hasonló létesítmény működtetője, de főleg haszonélvezője, megirigyelhetné. Ezt nemcsak Farkas Miklós, az alapítvány megálmodója, majd elnöke mondja, hanem magunk is meggyőződhetünk, amikor találomra bekopogunk egy szobába. A számítógépes terem és a mintegy ötezer kötetet tartalmazó könyvtár természetes „kellékei” a korszerű kollégiumnak.
– sorolja azokat az előnyöket az alapítvány vezetője, amelyek mintegy ötven kilométeres körzetben próbálják vonzóvá tenni a segesvári szórványkollégiumot.
Farkas Miklós szerint egy önálló magyar iskola hozhatna megoldást
Fotó: Archív
A kollégiumot többnyire küküllőmenti magyar falvakból érkező tanulók töltik be. Kérdésünkre, hogy az elrománosodott, elcigányosodott szász falvakból miért nem jönnek be a magyar gyerekek, Farkas elmondta, hogy azokat többnyire Medgyes és Kőhalom szippantja el.
A magyar gyermekek nehézkes összegyűjtése örökös gondnak tűnik. Erre nemcsak az alapítvány, hanem az RMDSZ és a városvezetés is panaszkodik. Tóth Tivadar, aki alpolgármesteri tisztségének megszerzése előtt maga is irányította a Gaudeamus Házat, úgy véli, a szórványközpont létrehozása sikertörténet, ám az alapítvány működtetői odajutottak, hogy egyre nehezebben találni magyar gyereket, aki Segesvárra jönne.
– summázza a jelenlegi alpolgármester.
Az anyanyelvű oktatás fenntartásában meghatározó szerepet játszott Böjte Csaba ferences szerzetes és az általa vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány. A helyiek nem hiába emlegetik mérföldkőnek a 2013-as esztendőt, amikor a Gaudeamus a dévai alapítvány rendelkezésére bocsátotta a kollégium régi épületét.
– állítja Farkas Miklós. Az igazi megoldást viszont egy önálló magyar iskola létesítésében látják a pedagógusok. Jelenleg a Mircea Eliade- és az Aurel Mosora-iskolában működik magyar tagozat, ám a segesváriak régi álma egy tető alá hozni a magyar osztályokat. Az elmúlt években kétszer is volt erre kísérlet, azonban a megyei szinten kötött politikai egyezség helyi szinten mindig elbukott. A városi önkormányzatban kisebbségben lévő RMDSZ hasztalan hivatkozott az oktatási törvény előírásaira, nem sikerült a maga oldalára állítania a román tanácsosokat. „Mindig találtak valamiféle kifogást: vagy nem volt épület, vagy amelyik lett volna, azt semmiképp nem adták volna,
– panaszolja a nyugalmazott matematikatanár. Ehhez képest a várbeli Joseph Haltrich német nyelvű középiskola létjogosultságát senki nem vitatja el, még akkor sem, ha a diákok zömét ma már nem a szász közösség biztosítja. „A segesvári magyarság nem adja fel, lesz harmadik próbálkozás is” – állítja bizakodóan Farkas Miklós.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
szóljon hozzá!