Magyar iskolát akarnak Segesváron – sikertörténet a Gaudeamus Ház, de gyerekek nélkül ellehetetlenül a szórványkollégium

Sikertörténetté nőtte ki magát az elmúlt negyed évszázadban a segesvári Gaudeamus Ház – oktatási és művelődési szórványközpont. A létesítmény már régóta nemcsak oktatási és bentlakási célokat szolgál, hanem kulturális központként is működik.

Megálmodói és működtetői szinte könnyebben találják meg az anyagi forrásokat, mint a bentlakó magyar diákokat.  

A Gaudeamus Alapítványt 1993 őszén a segesvári és környékbeli magyar tanulók sorsáért felelősséget vállaló maroknyi lelkes ember hívta életre. A szervezet már a kezdetektől két fő célt tűzött ki. Az első a Segesváron tanuló diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, főleg azoké, akik nehéz anyagi helyzetük miatt még középfokú tanulmányaikat sem tudnák folytatni. A második a segesvári és környékbeli magyarok művelődési életének a megszervezése.

Ez utóbbi 2009-től kapott nagyobb hangsúlyt, mióta az Ecaterina Teodoroiu utcai épületegyüttes egy százötven helyes, korszerű művelődési teremmel gyarapodott.

Az iskolai vakációk kivételével nincs olyan hét, amikor legalább egy-két kulturális eseményt ne rendezne, vagy ne látna vendégül a magyar házként működő Gaudeamus.

A pontos tervezést számos menedzseriroda is megirigyelhetné: Segesváron már december végén pontosan lehet tudni, hogy az elkövetkezendő esztendőben mikor, mit és kivel szerveznek. Természetesen előre nem látható változások itt is bekövetkezhetnek, mint ahogy a felsorolt programok mellett még számos esetben használják a művelődési termet, főként előadásaik előkészítésére, óvodák vagy iskolák. Az alapítványnak saját gyereknéptánccsoportja is van, a Kikerics.  

Az évek során a Gaudeamus Ház számos helyi, körzeti, országos vagy nemzetközi tantárgyversenynek volt a helyszíne vagy támogatója. De látott már vendégül a nyári vakációban moldvai csángó gyerekeket, és adott otthont a magyar nemzetiségű német és történelem szakos tanárok Bolyai Nyári Egyetemének. Öt évvel ezelőtt, fennállásának huszadik évfordulóján az alapítvány megszervezte a Kárpát-medencei szórványkollégiumok találkozóját.

A segesvári civil szervezet többnyire pályázatokból tartja fenn magát, de hathatós támogatást nyújt a 2003-ban alakult Gaudeamus Alapítvány Baráti Társasága is.

A tagság feltétele évi legalább száz euró vagy annak megfelelő lejösszeg befizetése a szervezet bankszámlájára. A tagok száma jelenleg százhoz közelít: köztük akadnak intézmények, magánvállalkozások, de szép számmal vannak jelen az egykor Segesváron végzett véndiákok is.

Visszatekintve, az elmúlt huszonöt év alatt az alapítvány által gondozott programok és projektek messzemenően teljesítették az alapításkor megfogalmazott célokat, és döntően hozzájárultak a helyi magyar nyelvű oktatás fenntartásához és a segesvári művelődési élet fellendítéséhez.

A szórványkollégium jelenleg több mint harminc környékbeli diáknak biztosít tanulási, szállás és étkezési lehetőséget. A körülményeket számos más, hasonló létesítmény működtetője, de főleg haszonélvezője, megirigyelhetné. Ezt nemcsak Farkas Miklós, az alapítvány megálmodója, majd elnöke mondja, hanem magunk is meggyőződhetünk, amikor találomra bekopogunk egy szobába. A számítógépes terem és a mintegy ötezer kötetet tartalmazó könyvtár természetes „kellékei” a korszerű kollégiumnak.

– sorolja azokat az előnyöket az alapítvány vezetője, amelyek mintegy ötven kilométeres körzetben próbálják vonzóvá tenni a segesvári szórványkollégiumot.

A kollégiumot többnyire küküllőmenti magyar falvakból érkező tanulók töltik be. Kérdésünkre, hogy az elrománosodott, elcigányosodott szász falvakból miért nem jönnek be a magyar gyerekek, Farkas elmondta, hogy azokat többnyire Medgyes és Kőhalom szippantja el.

A többség viszont inkább szülei mellett marad, és román osztályban tanul.

A magyar gyermekek nehézkes összegyűjtése örökös gondnak tűnik. Erre nemcsak az alapítvány, hanem az RMDSZ és a városvezetés is panaszkodik. Tóth Tivadar, aki alpolgármesteri tisztségének megszerzése előtt maga is irányította a Gaudeamus Házat, úgy véli, a szórványközpont létrehozása sikertörténet, ám az alapítvány működtetői odajutottak, hogy egyre nehezebben találni magyar gyereket, aki Segesvárra jönne.

– summázza a jelenlegi alpolgármester.

Az anyanyelvű oktatás fenntartásában meghatározó szerepet játszott Böjte Csaba ferences szerzetes és az általa vezetett dévai Szent Ferenc Alapítvány. A helyiek nem hiába emlegetik mérföldkőnek a 2013-as esztendőt, amikor a Gaudeamus a dévai alapítvány rendelkezésére bocsátotta a kollégium régi épületét.

– állítja Farkas Miklós. Az igazi megoldást viszont egy önálló magyar iskola létesítésében látják a pedagógusok. Jelenleg a Mircea Eliade- és az Aurel Mosora-iskolában működik magyar tagozat, ám a segesváriak régi álma egy tető alá hozni a magyar osztályokat. Az elmúlt években kétszer is volt erre kísérlet, azonban a megyei szinten kötött politikai egyezség helyi szinten mindig elbukott. A városi önkormányzatban kisebbségben lévő RMDSZ hasztalan hivatkozott az oktatási törvény előírásaira, nem sikerült a maga oldalára állítania a román tanácsosokat. „Mindig találtak valamiféle kifogást: vagy nem volt épület, vagy amelyik lett volna, azt semmiképp nem adták volna,

– panaszolja a nyugalmazott matematikatanár. Ehhez képest a várbeli Joseph Haltrich német nyelvű középiskola létjogosultságát senki nem vitatja el, még akkor sem, ha a diákok zömét ma már nem a szász közösség biztosítja. „A segesvári magyarság nem adja fel, lesz harmadik próbálkozás is” – állítja bizakodóan Farkas Miklós.