Fotó: Pál Árpád
Kövenként lopkodják szét és adják el a víz alól előbukkanó Bözödújfalu maradványait. A közvélemény szerint kegyeletsértés, ami a negyedszázada elárasztott településsel történik, akadnak viszont olyan hangok is, melyek szerint a „gyűjtögetőknek” is meg kell élniük valamiből.
2017. április 09., 12:552017. április 09., 12:55
Nem csak a kíváncsiskodó kirándulókat és a fotóművészet szerelmeseit vonzzák a tározó leengedése következtében a víz alól felbukkanó Bözödújfalu maradványai, a napokban a kőgyűjtögetők is ellepték a néhai Maros megyei települést. Szekerekkel és kisebb tehergépkocsikkal hajtottak be a tó kiszáradt részére, hogy összeszedjék a főként kert-, de akár házépítésben is hasznos köveket.
Temetőfosztogatók, hullagyalázók?
A nagyméretű lapos köveknek még Marosvásárhelyen is rendkívüli keletjük volt, értesüléseink szerint több kertes házban lakó személy rendelt az elsüllyesztett falumaradványban ténykedő romáktól. „Meddig lehet gyötörni, újra és újra megölni Bözödújfalut, azt a falut, amely valamiért nem akar meghalni, eltűnni? Meddig lehet a maroknyi még élő, szenvedő közösséget szembe köpni? Mondjátok meg, hogy tudtok szembenézni saját magatokkal ti, kik kerékre rakva hordjátok el mások fájdalmát, hirtelen előbukkanó kincsét, a köveket, azokat a köveket, amelyek sírnak, beszélnek…” – írta Facebook-oldalán Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere.
Az elkeseredett elöljáró szerint a vízszint drasztikus csökkenését kihasználó kőgyűjtők semmiben nem különböznek azoktól, akik a kommunista diktatúra utolsó évtizedében a gátépítéssel halálra ítélték Bözödújfalut. A székelyudvarhelyi Nagy Béla, aki maga is megtapasztalta a tó fenekén zajló ténykedést, temetőfosztogatóknak, hullagyalázónak nevezte azokat, akik gazdasági célból gyűjtik össze, rakják kupacba és kínálják eladásra a köveket. A természetjáró elmondta, amikor lement a kiszáradt mederbe, neki is felkínálták a portékát.
Csibi és a helyi rendőrség nem nézhette tétlenül, ahogy a víz alá süllyesztett település utolsó maradványait is széthordják, és elkergették a gyűjtőgetőket. Jelenleg is naponta többször visszajárnak a közigazgatásilag Erdőszentgyörgyhöz tartozó egykori faluba. „Egyesek azt hajtogatják, hogy a cigányoknak is meg kell élniük valamiből, mások azt mondják, hogy mitől jobb, ha azok a kövek a víz alatt maradnak. Sajnos sokan nem fogják fel, hogy Bözödújfalu köveinek, romjainak eszmei értékük van. Szerintem a kérdésben a település valamikori lakóira kellene hallgatni: ők azt szeretnék, ha a felbukkant falumaradványt nem bolygatná senki” – fejtette ki lapunknak a polgármester.
Visszatérő gyűjtögetők
Megtudtuk, hogy bár az ellenőrzések sűrűsédese óta alábbhagyott a gyűjtőgetők lendülete, a hatóságoknak nincs okuk egyértelmű derűlátásra. Csibi Attila szerint hosszú távon aligha lehet megakadályozni, hogy szétlopják a tó fenekéről felbukkant falu maradványait. Ő azonban nem mond le az eszmei értékek megmentéséről. Mint ecsetelte, szép szóval is megpróbálta elmagyarázni a szekérrel vagy kisebb teherautóval érkezőknek, hogy nem helyes, amit tesznek. „Akiben van egy kis jóérzés, megérti, akiben nincs, az visszatér, és ott folytatja, ahol abbahagyta” – nyugtázta.
A vízügyiek a gátőr tornyához vezető gyaloghíd beszakadása után döntöttek a víz leengedése mellett. A tartópillér javításához és a híd újraépítéséhez mintegy tizenöt méterrel kell csökkenteni a víz szintjét. Ez lehetővé teszi, hogy a tó fenekére lerakódott iszapból kiemelkedjenek a falu maradványai. Néhány facsonknál, épületalapnál és semmibe vezető lépcsőnél azonban nemigen lehet többet látni, hiszen a kiköltözés előtt a bözödújfalusiak lebontották házaikat és melléképületeiket.
Képalá: A víz alá süllyesztett település utolsó maradványait is széthordják. A méretes lapos köveknek még Marosvásárhelyen is nagy keletjük volt
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.