Ünnepi megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Nagyszalontán
Fotó: Rostás Szabolcs
Magyarországnak a XXI. században függetlenítenie kell magát. Nem kiválva, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a nemzeti ünnepen Nagyszalontán rendezett ünnepségen. A hajdúvárosban ünnepi istentisztelettel, szabadtéri megemlékezéssel, fáklyás felvonulással tisztelegtek a ’48-as hősök emléke előtt.
2025. március 15., 21:542025. március 15., 21:54
2025. március 15., 23:032025. március 15., 23:03
Feltűnően sok fiatal vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján szombaton délután Nagyszalontán rendezett ünnepségen. Ez már a református templomban tartott istentiszteleten is szembetűnő volt, és mindebben közrejátszik, hogy az Arany János Gimnáziumban elvárás, hogy a diákok is kivegyék a részüket a jeles eseményeken való megjelenésből.
„Az elhívás egysége összefogta a ’48-as forradalmárokat, erre van szükség ma is. Őseink megtanultak halni a hazáért és Krisztusért, nekünk meg kellene tanulnunk élni a hazáért és Krisztusért” – állapította meg a hajdúvárosi lelkipásztor.
Ünnepi istentisztelet a nagyszalontai református templomban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az istentiszteletet követően a hajdúvárosi hagyománynak megfelelően a központi parkban, a templom mellett található Kossuth-szobornál folytatódott a március 15-ei ünnepség. (Az 1901-ben felavatott alkotás egyébként Románia egyetlen egész alakos Kossuth-szobra, Tóth András aradi szobrászművész alkotásának másolata 1902 óta Clevelandben látható). Itt a város magyar iskolája Színarany elnevezésű színjátszókörének tagjai szavalattal, tánccal, korabeli dalokkal fűszerezett műsorral emlékeztek a ’48-as eseményekre, hősökre. A különleges koreográfia Gál Csillának, az Arany-líceum tanárnőjének munkáját dicséri, az előadásért pedig kétszeresen is dicséret illeti a diákokat, akik zuhogó esőben is lelkesen, nagy beleéléssel adták elő a produkciót.
Lázár János szerint Magyarországnak nem kiválni, blokkosodni, elszakadni, hanem függetlenednie kell
Fotó: Lázár János/Facebook
A szalontai ünnepség meghívott szónoka, Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédében kiemelte, a magyar történelem legszebb, legdicsőbb pillanatai azok voltak, amikor eleink felismerték, mikor van ideje a harcnak, és mikor a békének, amikor tudták, mikor kell fegyvert ragadni, és mikor tollat. „Manapság Európa sok nemzete, vagy mondjam úgy, hogy sok, Európába igyekvő nemzet tanulhatna tőlünk, javára válna nekik is és Európának is” – állapította meg az anyaországi kormány képviselője, egyértelműen a három éve hadban álló Ukrajnára utalva.
„Nem kiválni, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell. Minden sorskérdés esetében szuverénnek maradni, vagy újra azzá válni. Ez valójában a XXI. századi magyar embernek a különvéleményhez, az önálló cselekvéshez való joga, amiből Magyarországnak éppúgy nem szabad engednie, ahogy a forradalmárok és a szabadságharcosok sohasem engedtek a '48-ból” – jelentette ki a fideszes politikus.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ehhez szerinte három dolgot kell megtennie a magyarságnak:
„Nem háborúzunk, és nem támogatunk háborút a határainkon kívül senki ellen, senkinek a kedvéért és senkinek az érdekében. És nem vívunk háborút a határainkon belül, egymás ellen, magyar a magyar ellen, pláne nem idegenek érdekéért, távoli hatalmak megosztási kísérletének engedve. Soha többé polgárháború, soha többé világ polgárháború, de örökké szabadságharc, örökké küzdelem a függetlenségünkért” – hangsúlyozta Nagyszalontán Lázár János.
Fáklyás felvonulás zárta a március 15-ei megemlékezést a hajdúvárosban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az országgyűlési képviselő közölte, Magyarországnak felül kell vizsgálnia a döntését, amellyel 2004-ben szuverenitása jelentős részét átadta másoknak, jelesül az Európai Uniónak. Egyrészt azért, mert Brüsszel szerinte egy idő után „nem élt, hanem visszaélt a rábízott szuverenitással”. „Nem arra használta, hogy erősebbé és biztonságosabbá tegye az Uniót, hanem arra, hogy a választásokat megkerülve beleszóljon a nemzetállamok, köztük a magyar polgárok életébe. Megmondja nekik, hogy kit telepítsenek be az országukba, hogyan neveljék a gyerekeiket, és még azt is, hogy kaphatnak-e 13. havi nyugdíjat. Nem erről volt szó, nem ilyen Unióról volt szó, erre és a hasonló döntésekre Brüsszelnek senki sem adott felhatalmazást” – állapította meg Lázár János, hozzátéve: 2025-re megváltozott a világ, a jövő pedig szerinte nem a liberális birodalmaké, hanem a nemzetállami szövetségeké.
Fotó: Lázár János/Facebook
A szalontai ünnepségen Orbán Viktor március 15-ei üzenetének tolmácsolásán kívül helyet kapott még egy kis kampányolás az RMDSZ alkotta bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonecu mellett. Egyébként a hajdúvárosi megemlékezésen részt vettek a Tisza család leszármazottai is. Köztük Tisza Ilona Jolán, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, gróf Tisza István miniszterelnök dédunokája (ő a férjével, Nitsch G. Gáborral, Geszt település református lelkészével együtt érkezett a hajdúvárosba), valamint Tisza Attila, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, akinek a családja a csegődi birtok tulajdonosa. A hajdúvárosi ünnepséget fáklyás felvonulás zárta a város központjában.
Fotó: Rostás Szabolcs
Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen.
Kolozsváron idén is több százan gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. A megemlékezés nemcsak a történelem előtt tisztelgésről szólt, hanem a magyarság élő erejének kifejezése is volt.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
szóljon hozzá!