Látkép a nagyvilágban élő erdélyi magyarokról

Krónika 2020. október 05., 08:32

A nagyvilágba kiköltözött erdélyi magyarok mintegy negyede nem zárja ki, hogy valamikor a közeljövőben visszatér Romániába – derül ki a Bálványos Intézet nagyszabású, hiánypótló kutatásából. A kivándoroltak nagyrészt gazdasági okokból, illetve az itthon tapasztalt politikai helyzet miatt emigráltak, és túlnyomó többségük elégedett jelenlegi életszínvonalával: jobban élnek, mint itthon. A kutatás arra is rávilágít, hogy a megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, inkább őshonos állampolgárokkal barátkoznak, és ha gondjaik támadnak, egyáltalán nem számítanak a romániai vagy magyarországi hatóságok segítségére.

Hazajövés-menés. A megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben, és 2,7-szer Magyarországon Fotó: Beliczay László

Júniusban indította útjára a Bálványos Intézet az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 című kutatás online kérdőívét. Azt vizsgálták, miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek jelenleg a célországban, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot” teremteni. Az „úttörő”, hiánypótló felmérésben – amelynek szakmai partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, médiapartnere pedig lapcsaládunk – arra is rákérdeztek, az emigráltak hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. Ugyanakkor azt is vizsgálták, hogy

léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak-e, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.

A Bálványos Intézet eredmény-összegzése szerint annak ellenére, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, lehetőséget adnak megfigyelni az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit.

A válaszadók alapadatai

A felmérést online kérdőíves kutatással végezték, amelyet olyan erdélyi magyarokhoz igyekeztek eljuttatni, akik életvitelszerűen külföldön (de nem Magyarországon) élnek. Az adatgyűjtést követő adattisztítás utáni összesítés szerint a válaszok a következő országokból/régiókból érkeztek: Németország (341), Nagy-Britannia és Írország (318), Amerikai Egyesült Államok (164), Svédország (125), Kanada (117), Ausztria (113), Dánia (72), Svájc (67), Hollandia (66), Izrael (49), Belgium és Luxemburg (52), Finnország és Norvégia (49), Spanyolország (44), más dél-európai államok (48), Franciaország (45), Ausztrália és Új-Zéland (27), Dél-Amerika (14), Kelet-Európa (22), Közel-Kelet (17), Távol-Kelet (8), Afrika (2).

Az online kérdőívet kitöltők átlagéletkora 44 év, és általánosan 12 éve élnek külföldön. A befogadó országok három kategóriája különíthető el. A korábbi célországok között Izrael, Kanada, Svédország, Egyesült Államok, Ausztria szerepel (átlagéletkor 47–56 év, és a megkérdezettek átlagosan több mint 10 éve költöztek ki). Újabb migrációs célországok között említhető Németország, Svájc, Egyesült Királyság, Írország, Hollandia (átlagéletkor 37–42 év, és a megkérdezettek átlagosan 6–9 éve költöztek ki). Friss célországként Dánia emelhető ki (átlagéletkor 33 év, és a megkérdezettek 5 éve költöztek ki).

Az utolsó romániai lakhely tekintetében 37 százalékuk Székelyföldről, 32 százalékuk Közép-Erdélyből, 18 százalékuk a Partiumból, 13 százalékuk pedig a szórványmegyékből költözött el.

A Székelyföldről kivándorlók a legfiatalabbak (49 százalékuk 40 év alatti) és a szórványból származók a legidősebbek (45 százalékuk 50 év alatti). Utolsó romániai lakhely szerint a legnépszerűbb célországok a következők: Székelyföldről Dánia, Svájc, Németország; Közép-Erdélyből Egyesült Államok, Hollandia, Svédország; a Partiumból Izrael; a szórványmegyékből Kanada.

Összességében a válaszadók 15 százaléka rendelkezik posztgraduális, 43 százalékuk felsőfokú végzettséggel, további 28 százalék középfokú, 14 százalék pedig alapfokú tanulmányokkal.

Különösen magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az Egyesült Államokban és Kanadában (78, illetve 69 százalék), valamint a Hollandiában (63) élők között. Legtöbb alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadó Németországból és Izraelből jelentkezett (20-20 százalék).

Kitöltött kérdőívek eloszlása államok szerint. A világ számos pontján élő, összesen csaknem 1800 erdélyi magyar válaszolt a kérdésekre Fotó: Bálványos Intézet

A kivándorlás menete

A válaszok alapján elmondható, hogy a kivándorlás fő okai közé a magasabb életszínvonal lehetősége, a román gazdasági helyzet és a jobb munkalehetőség sorolható, azaz gazdasági indíttatású okok, illetve Románia politikai helyzete is ide sorolható. A személyesebb jellegű okok kevésbé voltak gyakoriak. A célország szerint vizsgálva az okokat megállapítható, hogy

Kanada, Ausztria és Svédország esetében lényegesen magasabb azon válaszadók száma, akik politikai okokból hagyták el az országot;

ők azok, akik számára a jobb munkalehetőség nem volt annyira jelentős. A jobb munkalehetőség főleg az új célországokat választók számára volt kiemelkedő ok. Dániában magasabb arányban vannak olyanok, akik személyes vagy szakmai fejlődésük miatt, továbbtanulási célból vagy kalandvágyból hagyták el Romániát. A magánéleti okok az izraeli és egyesült államokbeli kiköltözőket befolyásolták leginkább, legkevésbé pedig a kanadaiakat.

Az 1989 előtt kivándorlók döntésében nagyobb szerepet játszottak a politikai okok (Románia akkori politikai helyzete – 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy ez egyáltalán nem befolyásolta döntését, a 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben, 8,1–9,4-es átlag), mint a jobb munkalehetőség (4,9–6,8-as átlag) vagy a kalandvágy (2,5–3,9-es átlag). Ezzel szemben az utóbbi pár évben kivándoroltak nagyobb hangsúlyt fektetnek az itthoni vállalkozás beindításához szükséges pénzgyűjtésre (4–4,8-as átlag).

Továbbá elmondható, hogy

elsősorban munkavégzési céllal leginkább az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Svájcba, Németországba és Izraelbe érkeztek.

Ezen belül Hollandiába (64 százalék), Svájcba (60 százalék) és Izraelbe (55 százalék) jellemzően úgy emigráltak, hogy már előzetesen választott munkahelyük volt az Egyesült Királyságban (27 százalék) és Kanadában (28 százalék) viszont sokan csak kiköltözés után kezdtek el munkát keresni. Dániát (28 százalék), és az Egyesült Államokat (14 százalék) választották azok, akik tanulás céljából hagyták el Romániát.

Párjukat vagy családtagjaikat legmagasabb arányban Svédországba (46 százalék) és az Egyesült Államokba (42 százalék) követték, végül pedig Kanadába (28 százalék) és Ausztriába (21 százalék), jelentős volt azok aránya, akiknek nem volt világos céljuk az ország kiválasztásakor.

A letelepedésben általában kint élő barátok, ismerősök segítettek, vagy a megkérdezettek egyedül oldották meg.

Ebből a szempontból érdekes Izrael esete, ahol a megkérdezettek 33 százaléka kiköltözéssel foglalkozó céget jelölt meg letelepedésében való segítőként.

Utolsó romániai lakhely regionális bontásban (százalékban) Fotó: Bálványos Intézet

Gazdasági integráció és elégedettség

A piaci helyzet és foglalkozási típus tekintetében megfigyelhető, hogy összességében 73 százalék dolgozott teljes munkaidőben és 10 százalék részmunkaidőben, 6 százalék tanult, 10 százalék pedig nem dolgozott és nem is tanult. Dániában, Svédországban, Kanadában és Izraelben alacsonyabb volt a teljes munkaidőben dolgozók aránya (62–67 százalék). Ez azzal magyarázható, hogy Dániában magasabb arányban vannak jelen a továbbtanulás céljából kiköltözők, Svédországban, Kanadában és Izraelben pedig a jelenleg nyugdíjas korúak.

A munkahellyel rendelkező válaszadók 41 százaléka dolgozik felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben, 34 százalék mezőgazdasági, ipari vagy szakképzetlen munkát végez, míg 25 százalék a szolgáltatói szektorban van alkalmazva.

Felsőfokú végzettséget igénylő munkát magasabb arányban végeznek az Egyesült Államokban (60 százalék) és Kanadában (55 százalék),

legalacsonyabb arányban pedig Dániában (22 százalék), Németországban (33 százalék) és az Egyesült Királyságban (33 százalék).

A megkérdezettek elégedettek jelenlegi életszínvonalukkal (1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, a 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben elégedett, átlagosan 8,5-ös értékelés), lakáskörülményeikkel (8,5), egészségükkel (8,5), családi életükkel (8,3), általában az életükkel (8,2), képzettségükkel (8,0) és jelenlegi munkájukkal (7,9). Valamivel kevésbé elégedettek társasági életükkel (7,0). Ez utóbbival az Izraelt célországul választók a legelégedetlenebbek (5,7), és ők azok, akik a családi életet illetően is alacsonyabb pontszámot adtak (7,1).

A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint Romániában élt,

és 72 százalékuk gondolja úgy, hogy sokkal jobban él, mint születési országában.

 

Tervezi-e, hogy a jövőben visszaköltözik Romániába vagy Magyarországra? – A válaszok háttérváltozók szerint (százalék) Fotó: Bálványos Intézet

Viszonyulás Romániához
és Magyarországhoz

A válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezettek átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon. A látogatások gyakoriságát a távolság befolyásolja: míg Ausztriából 10,4 alkalommal látogattak Magyarországra és 3 alkalommal Romániába, addig az Egyesült Államok esetében mindkét szám 1,1. A frissebb célországokban tartózkodók (Dánia, Egyesült Királyság) gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják.

Összességében a megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak.

A célország hírei és a magyarországi, valamint romániai hírek követése közötti különbség az Egyesült Államokban és Kanadában a legnagyobb. Magyarországi és a romániai híreket inkább a férfiak követik, a jelenlegi lakhely híreit pedig inkább a nők kísérik figyelemmel. A korral és a külföldön töltött idővel nő az érdeklődés mind a jelenlegi lakhely, mind pedig a magyarországi hírek iránt, a romániai hírek iránti érdeklődés alacsony. A kulturális hírek esetében mindhárom ország híreinek követése nő a végzettséggel.

Maradni vagy hazajönni?

A Magyarországra és Romániába történő (haza)költözési szándék kapcsán a megkérdezettek négy kategóriája különül el.

A legtöbben azt tervezik, hogy kint maradnak (59 százalék). A Romániába visszajönni tervezők aránya 23 százalék. A megkérdezettek 12 százaléka azt tervezi, hogy Magyarországra költözik.

A negyedik kategória a bizonytalan visszaköltözni vágyók köre: Romániába és Magyarországra is költözne az elkövetkező években (6 százalék).

A célország szerint vizsgálva a számadatokat elmondható, hogy a kint maradni tervezők aránya Izraelben (37 százalék) és Svájcban (46 százalék) a legalacsonyabb. A bizonytalanok aránya az Egyesült Államokban és Svédországban a legtöbb (10-10 százalék). A kizárólag Magyarországra költözés a Svájcban élőkben merül fel leghangsúlyosabban (19 százalék). A hazaköltözési szándék Romániába a jelenleg Izraelben élők esetében kiemelkedő (55 százalék). A hazaköltözés gondolata legkevésbé a Kanadában, Hollandiában, Egyesült Államokban és Svédországban élőket foglalkoztatja.

A visszaköltözési szándékkal kapcsolatos, valamint a két állammal szembeni viszony a kutatók szerint arra enged következtetni, hogy

minél hosszabb a kint töltött idő, annál inkább csökken a Romániába költözés lehetősége, és valamivel növekszik azok aránya, akik amennyiben elhagynák jelenlegi lakhelyüket, Magyarországra költöznének.

Fotó: Bálványos Intézet

Kapcsolatháló itthon és otthon

Az eredmények alapján elmondható, hogy a legtöbb megkérdezett átlagosan inkább az ottani „bennszülött” állampolgárokkal próbál barátkozni, azt követik az erdélyi és nem erdélyi magyarok csoportja. Érdekesség, hogy az erdélyi és nem erdélyi magyarok társaságát leginkább Kanadában, Izraelben, Svédországban keresik.

A kapcsolati hálók milyenségét vizsgálva a kivándorlók három stratégiája különül el. Integrálódni vágyók (32 százalék) – akik inkább a helyi állampolgárokat preferálták barátkozás céljából; a diaszpóraidentitást építők (34 százalék) – akik inkább az erdélyi vagy magyarországi magyarokat preferálták barátkozás céljából; semlegesek (33 százalék) – akik nem tettek különbséget a különböző nemzetiségű emberek között, amikor barátkoztak.

A célország szerinti lebontás arról árulkodik, hogy diaszpóraidentitást leginkább Kanadában (51 százalék) építenek a megkérdezettek, legkevésbé pedig Hollandiában (17 százalék), ahol a semleges és integrálódó stratégia egyforma arányban jelenik meg (42 százalék). Az integrálódni vágyók Svájcban vannak jelen legnagyobb arányban (44 százalék).

Az integrációs stratégiák előtérbe helyezése inkább a felsőfokú végzettségűekre, valamint a fiatalabbakra jellemző, míg a diaszpóraidentitás kiépítése az idősebbekre és az alapfokú végzettségűekre.

Mindemellett az adatok alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek többsége egységes nemzetben gondolkodik, nem tesz különbséget a magyarországi és erdélyi magyarok között, amikor kapcsolati hálóját építi ki (57 százalék). 22 százalék keresi inkább az erdélyi magyarok („elkülönülő”), 21 százalék pedig a magyarországiak („elszakadó”) társaságát. A jelenlegi országukban a magyar vonatkozású események közül leginkább a fesztiválokat (65 százalék), a gasztroeseményeket (64 százalék) és a kulturális eseményeket (58 százalék) látogatják, legkevésbé pedig a politikai rendezvényeket (28 százalék) és a cserkészcsoportokat (19 százalék). Megfigyelhető, hogy a régebbi célországokba kivándoroltak (Kanada, Egyesült Államok, Svédország, Ausztria) nagyobb érdeklődést mutatnak az ilyen jellegű események iránt, háttérváltozók szerint pedig az idősekre és a szórványból származókra jellemző a különböző rendezvények látogatása.

Fotó: Bálványos Intézet

Végül arra kérdeztek rá a Bálványos Intézet kutatói, hogy amennyiben a válaszolónak nehézségei támadnak, milyen segítségre számíthat. Kiderült, hogy a válaszadók egyáltalán nem számítanak romániai vagy magyarországi hatóságok (1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem számíthat rá, a 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben számíthat, 2,6, illetve 4,0) vagy civil szervezetek segítségére (2,6, illetve 3,5), szemben a célországokéval, amelyekhez véleményük szerint szükség esetén fordulhatnak (hatóságok: 7,4, civil szféra: 6,4). Ugyanakkor túlnyomó többség úgy véli, számíthat a Romániában maradt családjára, azonban az esetek nagy részében nem ez az elsődleges támasz. Hiszen – Németországot, Dániát és Hollandiát leszámítva – minden vizsgált célországban elmarad az állami hivatalokra való támaszkodás értékétől.

A célország állami hivatalaira való számítás magas értékelése arra enged következtetni, hogy a válaszadók megbíznak az általuk választott államok működésében.

A Bálványos Intézet munkatársai előre vetítették: az adatok feldolgozásának második szakaszában lehetőség nyílik a három nagyobb célországcsoportban (Németország, Egyesült Királyság és Írország, valamint Egyesült Államok és Kanada) élő erdélyi magyarok véleményének mélyebb vizsgálatára, illetve pár érdekesebb adat részletesebb feltérképezésére is.

Előzmények

A kutatás előzményeihez tartozik az MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. A Bálványos Intézet kutatása az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet adaptálta a romániai viszonyokhoz, külön figyelmet fordítva az erdélyi magyarok sajátos helyzetére és kettős, Romániához és Magyarországhoz való kötődésére.

Hogyan érték el a célcsoportot?

A kutatók különböző csatornákon keresztül próbálták meg eljuttatni az online kérdőívet a célcsoporthoz:
– formális vagy állami intézményeket bevonva (pl. a Balassi Intézet hálózata, magyar és román nagykövetségek, konzulátusok);
– külföldön működő magyar sajtótermékeken keresztül;
– alulról szerveződő csoportosulásokat keresve (kapcsolatfelvétel Facebook-csoportok adminjaival);
– célzott fizetett Facebook-hirdetéseket futtatva;
– itthon élők együttműködését kérve, hogy osszák meg a kérdőívet külföldön élő ismerőseikkel;
– az erdélyi magyar sajtó, a lapcsaládunkkal kötött médiapartnerség segítségével.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport