Laposnya és Remete a Romsilva zsákutcájában: erdészeti és vadászati érdekek gáncsolják Maros és Hargita megye összekapcsolását

Nincs tovább. A Maros megyeiek számára az egykori királyi vadászkastély az út végét jelenti

Nincs tovább. A Maros megyeiek számára az egykori királyi vadászkastély az út végét jelenti

Erdészeti és vadászati érdekeket sértene a Laposnyatelep és Gyergyóremete közötti út járhatóvá tétele – vélik azok, akik szinte két évtizede szorgalmazzák a Görgény völgyét és a Gyergyói-medencét összekötő út aszfaltozását. Pedig a két megye, Maros és Hargita összekapcsolását immár a környezetvédelmi minisztérium is támogatja. A legfőbb kerékkötő az állami erdészeti hivatal, amely leltárába vette a Maros megyei önkormányzat tulajdonában lévő út közel tíz kilométeres szakaszát.

Szucher Ervin

2021. június 18., 14:522021. június 18., 14:52

Egy-egy erdészcsapat, 4 x 4-es meghajtású terepjáróval rendelkező kalandvágyók vagy a helyismerettel nem rendelkező, szigorúan kocsija navigációs rendszerére hallgató idegen kel át manapság a Görgény völgyét a Gyergyói-medencétől elválasztó Bakta-nyergen. A két kistérség közötti, fenyvesek közt átvezető legrövidebb út soha nem arról volt híres, hogy a forgalom miatt bedugult volna. Egy-egy kisautó mégis elakadt a gödrök kerülgetése közepette.

Az utóbbi évtizedek során több ízben is felmerült a megyei besorolású, 153C Szászrégen–Gyergyóditró-út Laposnyatelep és Gyergyóremete közti szakaszának korszerűsítése.

Alig valamivel több, mint 20 kilométerről, a vízválasztón keresztül vezető részről lenne szó, amelynek megépítése értelmet adna a mintegy 72 kilométer hosszú útnak. Ugyanakkor megnyitna két zsákfalut, Laposnyát és Remetét, pontosabban életet lehelne a vadászkastéllyal és gyermektáborral rendelkező, azonban jó ideje állandó lakók nélkül maradt Maros megyei településbe, illetve más perspektívát adna a nemsokára repülőtérrel is büszkélkedhető Hargita megyei nagyközségnek.

Még mindig csak ötletszinten

A kétezres évek elején a Maros megyei önkormányzat akkori elnöke, Lokodi Edit Emőke volt az, aki felvetette, hogy ideje lenne az egykori szekérutat járhatóvá tenni, és egy újabb kapcsot kialakítani a két székelyföldi megye között. Egyetlen négyéves mandátuma nem volt elegendő ahhoz, hogy legalább az engedélyeztetési folyamatot végigjárja. Lokodi utódja, a liberális Ciprian Dobre idejében az útépítési kedv lankadt, Péter Ferenc 2016-ban való székbe kerülése után pedig ismét fellángolt.

Közben a terület Natura 2000-es környezetvédelmi övezetbe való besorolása mindegyre akadályozta az elképzelések megvalósítását.

„A környezetvédelmi tárca teljes mértékben támogatja az infrastrukturális fejlesztést” – szögezte le Tánczos Barna miniszter, amikor arról kérdeztük, hogy az állami erdészetért is felelős tárca vezetője mit tesz a Romsilva túlkapása ellen. Mint mondta, egyeztetett Péter Ferenccel, a Maros megyei önkormányzat elnökével, és abban maradtak, hogy a Natura 2000-es övezetekben is igyekeznek megtalálni a megoldást.

A Romsilva „sorompója”

Péter Ferenc szerint is szükség van a tárcavezető határozott hozzáállására és közbelépésére, különben az állami erdészeti hivatal ott tesz keresztbe minden fejlesztési tervnek, ahol csak éri. Tánczos Barna megígérte, Bukarestben asztalhoz ülteti a Maros megyei önkormányzat és a Romsilva vezetőit és jogászait, hogy a minisztériummal együtt bogozzák ki az ügyet.

Az erdészet ugyanis arra hivatkozva gáncsolja az út telekkönyvezését, hogy a Maros megyei 9,85 kilométeres szakasz az ő leltárában szerepel.

De ugyanígy Maros megye kormányhatározattal szentesített leltárában is ott találhatjuk. „Az erdészet Maros megyei vezetői hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak az útról. Ha nem mondanak le, mi nem tudjuk telekkönyveztetni. Ha nem telekeljük, még csak a tervezésnek sem láthatunk neki. Tervek nélkül meg nem lehet európai uniós forrásokat vagy kormánypénzeket lehívni, és a saját költségvetésünkből sem fordíthatunk egy árva fityinget sem az útra” – sorolta a Romsilva által generált bonyodalmakat Péter Ferenc, aki szerint

a miniszteri közvetítés közelebb hozhatja a felek álláspontját, mint az a hosszas és meddő levelezés, amelyet több mint egy éve szinte hasztalanul folytatnak az állami erdészettel.

Prioritás is, meg nem is

Ha meg is nyílik az útépítés lehetősége, úgy tűnik, a lelkesedés alább hagyott a végeken, illetve a csoportos érdekek is más irányt próbálnak diktálni. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester lapunknak elmondta, hogy hosszú éveken keresztül fontosnak tartották az út megépítését, azonban úgy érezte, a Maros megyei hatóságok nem tettek meg mindent ennek megvalósításáért.

Idézet
„Mi nagyon szerettük volna, csakhogy tudtommal a vadászati és erdészeti érdekek megosztották a Maros megyei illetékesek véleményét. Mostanra fordult a kocka, mi vagyunk azok, akik kevésbé akarjuk ezt az utat”

– jelentette ki megkeresésünkre a remetei elöljáró. Kifejtette, tudatában van annak, hogy a 153C megyei út megnyitásával rövidülne a Gyergyóremete és Szászrégen, tágabb értelemben a Gyergyói-medence és Marosvásárhely vagy Kolozsvár közti távolság, ugyanakkor csökkenne a Maros menti DN15-ös országút forgalma. Távlatilag, ha sikerülne korszerűsíteni a Ditró és Tölgyes közti utat is, afféle „gyorsforgalmiként” működne Erdély és Moldva között. Meglepő álláspontját Laczkó-Albert a zsákfaluság helyzetével indokolta. Mint fogalmazott, rájöttek, hogy ennek legalább annyi előnye van, mint hátránya. A polgármester az épülő repülőtér és a Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya elkészültében látja Remete és környéke mobilitási lehetőségének növekedését.

Idézet
„Ugyanakkor a lokalitásban olyan értékek rejlenek, amelyek egy áthaladó forgalomtól akár sérülhetnek. Egy benzinkút és két étterem megnyitása még nem lendítene a településen”

– érvelt a hatezer fős település községgazdája.

Az út túlsó végében, Görgényszentimrén kissé másként látják a helyzetet. A hiányzó mintegy 20 kilométeres szakasz korszerűsítése és a kisrégiók összekötése senkinek nem ártana, véli Kiss Tibor, Görgényszentimre alpolgármestere. Szerinte főként a vízválasztóhoz közelebb fekvő községek, Hodák és Libánfalva lakóinak lenne a hasznára, akik így könnyebben átjuthatnának Gyergyó vidékére. Ennek ellenére Kiss sem túl derűlátó a beruházás elkezdését illetően.

A két megye határtelepülése, Gyergyóremete és Laposnyatelep közötti kövezett erdei utat, gödrök kerülgetésével, lassú tempóban, mintegy 40-45 perc alatt most is meg lehet tenni.

Annak viszont, aki sajnálja az autóját, mindenképpen megéri a Maros völgyén kerülni. Remete elöljárója most is nevetve idézi fel annak a holland turistának az esetét, akit a kétezres évek elején a Görgényi-havasokba vezényelt a navigációs rendszer. „A messze földről érkező, eltévedt idegent autójával felakadva, hajnalban találták meg az erdészek. Miután bevontatták Gyergyóremetére, és kávéval kínálták, nem tudta megfogni a csészét, még mindig úgy remegett a keze a félelemtől” – idézi fel a helyieknek viccesnek tűnő, az érintett számára félelmetes történetet Laczkó-Albert Elemér.

Maros megye végállomása: Laposnya

Jelenleg a Maros megye felőli „végállomást” Laposnyatelep, pontosan az egykori királyi vadászkastély jelenti. A Szászrégen felől érkezők Dulcsáig jó minőségű úton közlekedhetnek, onnan viszont vissza kell venni a sebességből. Az évtizedek során annyira elromlott a valamikori aszfaltos út, hogy a megyei hatóságok a kátyúzás helyett jobbnak látták az 1926-ban épült kastélyig lekövezni. Nem ez az egyetlen oka annak, hogy a Görgény-patak mentén rendkívül gyér a forgalom.

A település teljesen elnéptelenedett, a falunak jelenleg mindössze egyetlen állandó lakója van, a rendszerváltás után épült ortodox kolostor papja.

Rajta kívül az egykori Hohenzollern-vadászkastély, a gyermektábor és a pisztrángtenyésztő két-három fős személyzete tartózkodik Laposnyán. Néhány arra vetődött turistán, fakitermelőn, vadászon kívül nemigen találkozni senkivel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”
2025. június 29., vasárnap

Kidőlt fa okozta egy fiatalember halálát az erdélyi nagyvárosban

Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.

Kidőlt fa okozta egy fiatalember halálát az erdélyi nagyvárosban
2025. június 29., vasárnap

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz

Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.

Elúszhat a Székelyföld első autópályájára szánt uniós pénz
2025. június 29., vasárnap

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben

Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Ég a megye szemétlerakója Szásztörpényben
2025. június 28., szombat

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?

Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.

Lakástüzek: hogyan előzzük meg a tragédiát, mit tegyünk tűzvész esetén?
2025. június 28., szombat

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter

A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.

Sóstó lehet a sóbánya helyén – Elégedetlen a parajdi medermunkálatokkal a gazdasági miniszter
2025. június 28., szombat

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság

Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.

A Kis-Küküllő sótalanításáról határozott a vészhelyzeti bizottság
2025. június 28., szombat

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében

A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.

Közel 13 millió liter vizet osztottak szét két hét alatt Maros megyében
2025. június 27., péntek

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között

„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.

Az RMDSZ párhuzamot von Soós Zoltán büntetőügye és a fekete március között
2025. június 27., péntek

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján

Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Több mint 9000 diák vett részt a kisebbségek anyanyelv képességvizsgáján