A „Halottak sétánya” a máramarosszigeti börtön közelében
Fotó: Makkay József
Az alkalmazási módszertant várják a volt politikai foglyok, hogy eligazodhassanak a kommunizmus áldozatainak és a gyerekeiknek kárpótlást szavatoló jogszabályok útvesztőjében.
2020. július 25., 12:352020. július 25., 12:35
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége már öt éve szorgalmazza a törvénymódosítást, hogy emeljék a kárpótlások összegét, és hogy az áldozatok utódjai is kapjanak harminc év után végre kárpótlást.
Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, tavaly módosították ugyan a jogszabályt, ám
A felháborodás nyomán idén két törvénnyel korrigáltak ugyan, de ezek közül az egyik értelmezhetetlen paragrafusokat tartalmaz.
Klaus Iohannis államfő július 9-én kihirdette az RMDSZ által beterjesztett, 2020/117-es törvényt, amely a kényszerlakhelyesek (DO) havi juttatását 200 lejről 350 lejre növeli. A másik jogszabály is megjelent, ám annak kusza szövegében nem lehet eligazodni, szögezte le Török József.
A 2020/372-es törvény a volt politikai foglyok, hadifoglyok, kitelepítettek, kényszerlakhelyesek gyermekei számára ír elő juttatást. Egyértelmű az a része, hogy a börtönben, hadifogságban, harcokban meggyilkoltak, a kivégzettek gyerekei havi 500 lejt kapnak. Viszont a volt politikai foglyok, hadifoglyok, kitelepítettek, és kényszerlakhelyesek gyermekei, akik a szülők szabadulása után születtek, annak az összegnek az 50 százalékát kapják, amire a szülő korábban jogosult volt.
– vetette fel Török József. Abban bízik, hogy az alkalmazási módszertan megnyugtató választ ad a kérdéseikre, melyeket az országos szövetség már továbbított a munkaügyi minisztériumba.
Rámutatott, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének megyei szervezetei a törvényhozók felkérésére már öt évvel ezelőtt felmérték a kárpótlásra jogosult leszármazottakat. Kovászna megyében mintegy kétezren kell hogy megkapják a juttatást, esetükben a szövetség már a szükséges igénylési iratcsomót is összeállította, csak az alkalmazásra várnak, hogy azokat az érintettek benyújthassák.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!