A sportfogyasztás mint alternatív nyilvánosság 1989 előtt. A „hegyi meccsnézések” vázlata című előadásában Péter László egy esettanulmány mutatott be Gyergyócsomafalváról, kifejtve, hogy a jelenség Erdély-szerte megfigyelhető volt.

Az 1980-as években ugyanis a román közszolgálati televízió nem közvetítette a labdarúgó-világbajnokságokat. Emiatt a magyar válogatott mérkőzéseire, illetve a világversenyekre egyébként is kíváncsi erdélyi magyarok arra kényszerültek, hogy a környező dombtetőkre, hegyekbe kivonulva nézzék a mérkőzéseket, ahol be lehetett fogni a moldova köztársaságbeli, a bolgár, a Partiumban pedig a magyar közszolgálati televízió adását.

Péter László kifejtette: a jelenség nemcsak a focikedvelőket, hanem azok családját is érintette. A sportközvetítések hiánya miatt, „társadalmi improvizációra” kényszerültek, a Pongrác-tetőn 1000–1200 ember is összegyűlt. A kommunista rezsim bár megtűrte, nem nézte jó szemmel a tőle teljesen független tevékenységet, amely a hatalommal szemben álló ellennyilvánosságot teremtett a közösségnek.

Az előadásban elhangzott: a világon mindössze néhány hasonló gyakorlatra van példa. Az erdélyi meccsnézésre a legjobban az észt példa hasonlít. Az észtek ugyanis jól beszélnek finnül és ezt kihasználva 1956-tól a finn közszolgálati adót nézték, az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó nemzet tagjai így kerültek napirendre a nyugati kultúrával, a Dallas című szappanopera történetét írásban juttatták el azokhoz a társaikhoz, akik nem tudták nézni a tévét.

Az Emanuelle erotikus filmsorozat hatására pedig nőtt a születések száma Észtországban, mesélte a szociológus. Észak-Koreának az észak-keleti régiójában előfordul, hogy az emberek belenéznek a kínai televízió műsorába, bár ezért kivégzés jár, példálózott.

A konferencián Magyari Nándor László és Burista Lóránd A közösségi és etnicizált csíki hokiról című előadásában arról értekezett, hogy a csíki jégkorongozásnak szintén identitásépítő jellege van. „Látszólag ugyanazt játsszák, de a közösség számára másképp ágyazódik be, a csíki hoki valahogy azt reprezentálja, ahogy a kisebbségi közösség magára talált” – magyarázta Magyari Nándor László.

Csillag Péter, a Nemzeti Sport újságírója a kolozsvári konferencián azt mutatta be, hogyan lett annyira népszerű Magyarországon is a Kolozsvári CFR labdarúgócsapata, hogy az első hazai Bajnokok Ligája-mérkőzésre ezer anyaországi magyar indult útnak, hogy biztassa a fellegvári csapatot.