HIRDETÉS
A kő marad című, igényes kivitelezésű kötet szerzője Ferencz András, az iskola volt diákja.
A korszerű nyomdai technikával készült albumban a fiatal szerző huszonhat közép-erdélyi kastélyt mutat be. Saját vallomása szerint az, amit az olvasó egy képnek lát, lényegében több, széles látókörű lencsével készült felvételből tevődik össze, majd a Photoshop képszerkesztő program segítségével nyeri el végső formáját.
Ferencz András elmondta, előbb történelemtanárával, Kálmán Attilával járt a Telekiek sáromberki és gernyeszegi kastélyában, majd szüleivel látogatott el hétvégeken egy-egy Maros, Kolozs, Fehér, Beszterce-Naszód, Szeben megyei vagy még távolabbi műemlékhez. Az albumban szereplő kastélyokról szólva András tanára és mentora, Kálmán Attila történész – akire a képek szövegezési munkája hárult – úgy fogalmazott,
a pénzhiány, a nemtörődömség vagy az emberi butaság miatt pusztul az épített örökség.
„Egyeseknek kényelmetlen a múltunk, ezért hagyják pusztulni, vagy pusztítják ők maguk” – tette hozzá. Az album képanyaga a történészt igazolja: két-három szakszerűen felújított vagy legalább menthető állapotban lévő kastélyon kívül a többi az enyészet visszafordíthatatlan útjára tért.
Akad, amelyiknek „csak” a tetőzete pergett le az évek során, van viszont olyan is, melynek mindössze egy pár, vakolattól is megkopott fala áll. Az ellenpéldát a marosugrai Haller-örökség szolgálja, melyet csinos kastélyszállóvá varázsoltak. Azonban itt sem a leszármazottaknak, hanem egy vállalkozónak sikerült megtennie a mentő lépést.
Az önkormányzatok nem igyekeztek a negyven-ötven esztendeje nem látott régi tulajdonosokat birtokba helyezni, és évekig odázták a visszaszolgáltatás megvalósulását. A mai napig is számos per folyik: kastélyokért, erdőkért, termőföldekért” – mutatott rá az iskola másik tanára, Haller Béla, az erdélyi nemes családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke. A megpróbáltatások dacára az arisztokrácia képviselői még így is tisztesen megállták a helyüket.
„Amikor a kommunista hatalom megalázta, kisemmizte, megfosztotta vagyonuktól, kényszerlakhelyre költöztette a nemeseket, ők ott is hősiesen helytálltak. Akár építkezésben, akár mezőgazdaságban dolgoztatták, végezték a rájuk kényszerített feladatot” – ecsetelte a múltat főként a szép számban megjelent diákságnak a Haller család leszármazottja.
