Az ipar jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez
Fotó: Haáz Vince
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát. Noha az elmúlt évtizedekben valamelyest csökkent a légszennyezés, évente még mindig körülbelül 300 000 ember hal meg idő előtt Európában a rossz levegőminőség miatt.
2025. január 05., 10:042025. január 05., 10:04
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Kolozsváron kívül Jászvásár (Iași), Ploiești és Bukarest tartozik a legszennyezettebb városok közé az országban. Ezzel szemben Galac van a legjobb helyzetben, a Duna-menti városban a legkisebb a finomszemcsék koncentrációja, ezáltal alacsonyabb a légszennyezés.
Romániában a légszennyezés mértéke a téli időszakban tovább romlik, mivel az alacsony hőmérséklet lassítja a szennyezőanyagok eloszlását, és a fűtési szezon jelentős kibocsátással jár.
A közzétett adatok szerint Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik. Különösen az ipari központok és a nagy forgalmú városi területek érintettek. Kolozsvár esetében a levegő minőségét nemcsak a közúti forgalom, hanem a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is befolyásolja. Mindez jelentős hatással van a helyi lakosság egészségére, különösen a gyermekekre és az idősebbekre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Jászvásár és Ploiești található országos szinten a legrosszabb helyzetben, őket Bukarest és Kolozsvár követi. Bukarestben például 2023 decemberében a Környezetvédelmi Őrség több mint 1,1 millió lej értékű bírságot szabott ki a légszennyezés miatt, mivel a fővárosban és környékén a határértékeket meghaladó értékeket mértek.
A téli hónapokban a légszennyezés különösen problémás, mivel az otthonok fűtése során keletkező kibocsátások tovább rontják a levegő minőségét
Fotó: Beliczay László
Egy 2023-as, a The Guardian által publikált tanulmány szerint
A kutatás több mint 1400 mérőállomás adataira támaszkodott, amelyeket holland kutatók dolgoztak fel. Az eredmények szerint szinte valamennyi európai lakos magas szennyezőanyag-szinttel terhelt levegőt lélegzik be, ami komoly közegészségügyi válságot jelent.
Külön figyelmet érdemel Olaszországban a Pó-folyó völgye, ahol a szennyező részecskék koncentrációja többszörösen meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak tartott szintet.
Ezzel szemben Bulgáriában a környezetvédelmi szervezetek azzal vádolják a hatóságokat, hogy elrejtik a valódi szennyezettségi adatokat azáltal, hogy a mérőállomásokat a városok legszennyezettebb részeiről távolabb helyezték. Szófiában például a mérőállomások már nem a városközpontban találhatók, ahol a szennyezés a legnagyobb. Ezt a gyakorlatot hivatalosan infrastrukturális projektek indokolták, de valójában a büntetések elkerülése volt a cél.
míg a legszennyezettebb városok – Slavonski Brod (Horvátország) és Nowy Sącz (Lengyelország) – szennyezettségi szintje több mint hatszorosa a legtisztább településekének. Három olasz város, Cremona, Vicenza és Padova is rendkívül rossz helyzetben van.
Sok más kelet- és közép-európai országhoz hasonlóan a szennyezés Romániában is csökkent egyes kisebb városokban, ahol a 90-es évekig nehézipari gyárak és nagyüzemek működtek. Ezek az üzemek bezártak, vagy jelentősen csökkentették tevékenységüket, illetve olyan környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, amelyek visszafogták a kibocsátásokat.
Egy 2018-as jelentés szerint az Unióban a légszennyezés naponta átlagosan több mint 1 000 korai elhalálozáshoz vezet, ami több mint tízszerese a közúti balesetek okozta halálesetek számának. Az akkori adatok szerint a környezeti légszennyezés miatt elvesztett egészséges életévek száma száz lakosra vetítve nagyobb volt Romániában, mint a köztudottan szennyezett levegőjű Indiában.
A régi, szennyező autók forgalomból való kivonása hozzájárulhatnának a helyzet javításához
Fotó: Veres Nándor
A cikk szerint a nagyvárosok, így például Kolozsvár számára kiemelt jelentőségű lenne olyan intézkedések bevezetése, amelyek javítják a levegő minőségét.
Az ipari szereplők környezetvédelmi beruházásai szintén kulcsfontosságúak lennének. A szakemberek szerint a a globális felmelegedés a városokban szintén hozzájárul a levegő minőségének romlásához.
Sepsiszentgyörgy az egyik legtisztább levegőjű város Romániában, míg Kolozsvár, Brassó és Marosvásárhely a legszennyezettebbek közt van – derült ki egy friss elemzésből.
Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.
Az évszázad fagykáraként éli meg sok partiumi gazda az elmúlt egy hét éjszakai fagyhullámát, ami tönkretette az idei barack- és cseresznyetermést, de súlyosan károsította a szilva, alma, körte és egyéb gyümölcsfajta termését is.
A raklapokon vagy egyenesen a földön őrzött növényvédő szereket Barza (Bârsa) községben, egy cég telephelyén találták.
Egy nap alatt 115 ezer lejre bírságoltak meg gyorshajtókat a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai. A Speedmarathon nevű európai rendőrségi akció egész héten folytatódik.
Meghosszabbította csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a Románia nagy részére kiterjedő, rossz időre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat.
A barnamedvék száma Romániában jelenleg 10 419 és 12 770 közé tehető, miközben az optimális egyedszám 4000 lenne – nyilatkozta csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Hivatali visszaélés miatt vádat emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Székelyudvarhely korábbi polgármestere, Gálfi Árpád ellen – közölte csütörtökön a vádhatóság.
Aláírták a Szilágynagyfalu–Vaskapu-sztrádaszakasz kivitelezési szerződését, amivel lezárult az észak-erdélyi autópálya közbeszerzési eljárása.
A férfit maffiamódszerekkel végezték ki 2021 májusában: bombát szereltek az autójába, és a robbantásban életét vesztette, gépkocsija megsemmisült.
Kitettek magukért Erdély rajongói Románia legrangosabb turisztikai megmérettetésén: bár az Év úti célja verseny idei fődíját a Duna-delta vitte el, egy kivétellel minden kategóriában erdélyi célpont, köztük több magyar kötődésű település lett az első.
1 hozzászólás