Az ipar jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez
Fotó: Haáz Vince
Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik, a finomszemcsés részecskék okozta légszennyezés elsősorban a nagy városokban, például Kolozsváron jelent súlyos problémát. Noha az elmúlt évtizedekben valamelyest csökkent a légszennyezés, évente még mindig körülbelül 300 000 ember hal meg idő előtt Európában a rossz levegőminőség miatt.
2025. január 05., 10:042025. január 05., 10:04
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Kolozsváron kívül Jászvásár (Iași), Ploiești és Bukarest tartozik a legszennyezettebb városok közé az országban. Ezzel szemben Galac van a legjobb helyzetben, a Duna-menti városban a legkisebb a finomszemcsék koncentrációja, ezáltal alacsonyabb a légszennyezés.
Romániában a légszennyezés mértéke a téli időszakban tovább romlik, mivel az alacsony hőmérséklet lassítja a szennyezőanyagok eloszlását, és a fűtési szezon jelentős kibocsátással jár.
A közzétett adatok szerint Románia Kelet-Európa legszennyezettebb országai közé tartozik. Különösen az ipari központok és a nagy forgalmú városi területek érintettek. Kolozsvár esetében a levegő minőségét nemcsak a közúti forgalom, hanem a lakossági fűtés és az ipari tevékenység is befolyásolja. Mindez jelentős hatással van a helyi lakosság egészségére, különösen a gyermekekre és az idősebbekre.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Jászvásár és Ploiești található országos szinten a legrosszabb helyzetben, őket Bukarest és Kolozsvár követi. Bukarestben például 2023 decemberében a Környezetvédelmi Őrség több mint 1,1 millió lej értékű bírságot szabott ki a légszennyezés miatt, mivel a fővárosban és környékén a határértékeket meghaladó értékeket mértek.
A téli hónapokban a légszennyezés különösen problémás, mivel az otthonok fűtése során keletkező kibocsátások tovább rontják a levegő minőségét
Fotó: Beliczay László
Egy 2023-as, a The Guardian által publikált tanulmány szerint
A kutatás több mint 1400 mérőállomás adataira támaszkodott, amelyeket holland kutatók dolgoztak fel. Az eredmények szerint szinte valamennyi európai lakos magas szennyezőanyag-szinttel terhelt levegőt lélegzik be, ami komoly közegészségügyi válságot jelent.
Külön figyelmet érdemel Olaszországban a Pó-folyó völgye, ahol a szennyező részecskék koncentrációja többszörösen meghaladja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által biztonságosnak tartott szintet.
Ezzel szemben Bulgáriában a környezetvédelmi szervezetek azzal vádolják a hatóságokat, hogy elrejtik a valódi szennyezettségi adatokat azáltal, hogy a mérőállomásokat a városok legszennyezettebb részeiről távolabb helyezték. Szófiában például a mérőállomások már nem a városközpontban találhatók, ahol a szennyezés a legnagyobb. Ezt a gyakorlatot hivatalosan infrastrukturális projektek indokolták, de valójában a büntetések elkerülése volt a cél.
míg a legszennyezettebb városok – Slavonski Brod (Horvátország) és Nowy Sącz (Lengyelország) – szennyezettségi szintje több mint hatszorosa a legtisztább településekének. Három olasz város, Cremona, Vicenza és Padova is rendkívül rossz helyzetben van.
Sok más kelet- és közép-európai országhoz hasonlóan a szennyezés Romániában is csökkent egyes kisebb városokban, ahol a 90-es évekig nehézipari gyárak és nagyüzemek működtek. Ezek az üzemek bezártak, vagy jelentősen csökkentették tevékenységüket, illetve olyan környezetvédelmi beruházásokat hajtottak végre, amelyek visszafogták a kibocsátásokat.
Egy 2018-as jelentés szerint az Unióban a légszennyezés naponta átlagosan több mint 1 000 korai elhalálozáshoz vezet, ami több mint tízszerese a közúti balesetek okozta halálesetek számának. Az akkori adatok szerint a környezeti légszennyezés miatt elvesztett egészséges életévek száma száz lakosra vetítve nagyobb volt Romániában, mint a köztudottan szennyezett levegőjű Indiában.
A régi, szennyező autók forgalomból való kivonása hozzájárulhatnának a helyzet javításához
Fotó: Veres Nándor
A cikk szerint a nagyvárosok, így például Kolozsvár számára kiemelt jelentőségű lenne olyan intézkedések bevezetése, amelyek javítják a levegő minőségét.
Az ipari szereplők környezetvédelmi beruházásai szintén kulcsfontosságúak lennének. A szakemberek szerint a a globális felmelegedés a városokban szintén hozzájárul a levegő minőségének romlásához.
Sepsiszentgyörgy az egyik legtisztább levegőjű város Romániában, míg Kolozsvár, Brassó és Marosvásárhely a legszennyezettebbek közt van – derült ki egy friss elemzésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződött a restaurálás, hétfőtől ismét látogatható a Hunyad megyei Szászváros vára.
A Kolozsvári Magyar Napok sikere számomra azt bizonyítja, hogy van jövője a magyar közösségnek, mégpedig reményteljes – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn este a kincses városban.
A hét első napjaiban Erdélyben 22 fokra, Máramarosban és Moldvában 25–26 fokra csökkent a nappali hőmérséklet maximális értékeinek átlaga, jövő héttől pedig a megszokottnál hűvösebb lesz az idő a legtöbb régióban.
Kolozsváron folytatta hétfőn háromnapos erdélyi magánlátogatását Sulyok Tamás államfő, aki a Barabás Miklós Céh Bánffy-palotában berendezett rendhagyó tárlatát és a kolozsmonostori Nagyboldogasszony (Kálvária) plébániatemplomot tekintette meg.
A 150 éve elhunyt Kriza János püspöknek avatott szobrot a Fehér megyei Torockón a Magyar Unitárius Egyház.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga) riasztást bocsátott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Vâlcea, Olt, Argeș, Teleorman megyére, valamint Fehér, Szeben, Brassó, Dâmbovița és Prahova megye hegyvidékére.
Erdély több pontján is károkat okozott a vihar vasárnap, számos helyen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem egységeinek.
Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
Újabb negatív rekordot – vagy ahhoz közeli eredményt – könyvelhet el a Román Vasúttársaság (CFR): mintegy tíz órába került egy szerelvény számára, hogy megtegyen 150 kilométert.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás