Kockázatokat rejt a termőföld elkótyavetyélése: több szempontból aggályos a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba jutása

A romániai 4500 eurós hektáronkénti átlagár jóval olcsóbb a nyugat-európai árakhoz képest •  Fotó: Farkas Tamás

A romániai 4500 eurós hektáronkénti átlagár jóval olcsóbb a nyugat-európai árakhoz képest

Fotó: Farkas Tamás

Élelem- és nemzetbiztonsági vonzatai vannak egy frissen közzétett tanulmány szerint a nagy kiterjedésű romániai termőföldek kiárusításának, külföldi tulajdonba kerülésének. Bár a román hatóságok hosszú évek óta próbálkoznak a földeladás szigorításával, becslések szerint a hazai mezőgazdasági területek mintegy negyven százaléka külföldiek kezére került.

Bíró Blanka

Rostás Szabolcs

2019. április 17., 08:092019. április 17., 08:09

Visszaigazolja a Romániában az elmúlt több mint egy évtized során végbement masszív földkiárusítással kapcsolatos aggodalmakat a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanulmánya, amelynek egyik végkövetkeztetése az, hogy a térség országaihoz hasonlóan nálunk is rontja az élelembiztonságot a termőföldek eladása.

A Dacinia Crina Petrescu, a BBTE Üzletkötő Karának docense, valamint az egyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának két munkatársa, Ruxandra Mălina Petrescu-Mag és Réti Kinga Olga által jegyzett kutatás a nagy kiterjedésű termőföldek adásvétele szempontjából, kelet-európai kontextusban vizsgálja az élelembiztonság kérdését.

Az egyetemi oktatók szerint a termőföldek kiárusítása hátráltatja a kelet-európai régió agráriparát és élelembiztonságát,

a román termőföldek kivásárlásának pedig nemcsak a liberális tulajdonjogi szabályozások, de az adásvételi folyamatok terén tapasztalható korrupció is kedvez.

Kiszorított helyi közösségek

A lapunkhoz eljuttatott tanulmány rávilágít: Kelet-Európában egyre nagyobb problémát jelent, hogy a külföldi befektetők kiszorítják a helyi közösségeket a termőföld használatából. Ráadásul a jelenségnek nemzet-, illetve élelembiztonsági vonzatai is vannak, hiszen

a felvásárolt földekről betakarított termények java a külföldi piacra kerül,

célzott agrártámogatások hiányában a hazai kisgazdák és a vidéki termelők versenyképtelenné válnak, a fogyasztók pedig kénytelenek külföldről behozott élelmiszereket vásárolni, amelyeknek a minősége kevésbé ellenőrizhető.

A kutatás szerint a problémának elsősorban történeti okai vannak: a Szovjetunió felbomlását követően a korábban kollektivizált termőföldek és legelők egy részét parlagon hagyták, ezért beerdősödtek, a visszaszolgáltatások (például Románia és Bulgária esetében) és újraosztások (Oroszországban, Ukrajnában) pedig a gazdasági liberalizmus szellemében történtek, így

a földek szabad adásvételét, kiárusítását ma nem fékezi semmi.

A kutatók öt kelet-európai ország – Bulgária, Fehéroroszország, Oroszország, Románia és Ukrajna – esetében tekintették át a 2000 és 2018 közötti, 200 hektárosnál nagyobb földterületekre vonatkozó adásvételi ügyleteket, ezek gyakoriságát, méretét aztán összevetették az említett országok olyan társadalmi-gazdasági-népességi mutatóival, mint a népesség iskolázottsága, a korrupció mértéke, a GDP, a vidéki és a városi populáció aránya.

Rendkívül beszédes Románia példája:

miközben az ország népességének 47 százaléka él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40 százaléka mezőgazdasági alkalmazott, ehhez képest a mezőgazdasági termékek az ország össztermékének (GDP) mindössze 13,4 százalékát teszik ki.

Az ország mezőgazdasági potenciáljáról árulkodik, hogy Románia még a jelenlegi igen gyenge marketing, a túlzottan tagolt farmszerkezet, az elavult infrastruktúra és hagyományos munkaszervezés mellett is a legnagyobb európai gabonaexportőrök közé tartozik. Összehasonlításképpen: míg a fejlettebb nyugat-európai országok hektáronként általában 7000–8000 kilogramm búzát takarítanak be, addig a kelet-európai országok alig 3000 kilogrammot.

Korrupció, átláthatatlan szerződések

A BBTE tanulmányából kiderül, hogy Romániában Temes, Ialomița, Călărași, illetve Dolj megyében árusították ki a legtöbb nagy kiterjedésű termőföldet, az elmúlt 18 évben közel félszázat a négy megyében. A kutatás szerint jelenleg az ország termőföldjeinek 2,96 százaléka van külföldi kézen, a kivásárolt földek 60 százalékát mezőgazdasági célokra használják a külföldi tulajdonosok. Közben a korrupcióérzékelési mutató 2017-ben Romániában 100-as skálán 48-at mutatott, Fehéroroszországban 28-at, Bulgáriában 43-at, Oroszországban 29-et, Ukrajnában pedig 30-at. A tanulmány két tényező esetében mutatta ki, hogy ezek szoros összefüggésben állnak a nagy kiterjedésű termőföldek kiárusításával, áttételesen pedig az élelembiztonsággal.

Idézet
A nagyobb területű, illetve a nagyobb kiterjedésű gabonaföldekkel rendelkező országok jobban vonzzák a befektetőket. A korrupció, az átláthatatlanság a szerződéskötések terén, a társadalmi konzultációk hiánya közvetettebb módon, de szintén serkenti a földek kivásárlását, és ugyanígy a vidéki népesség nagyobb aránya is, amely kelet-európai kontextusban sebezhetőségre utal”

– mutatnak rá az egyetemi oktatók. A tanulmány szerzői szerint a folyamatot az fékezhetné, ha az érintett országokban a földek tulajdonjogának „kevésbé individualisztikus”, ugyanakkor a termőföldhöz való hozzáférés közösségi tétjeit támogató felfogása honosodna meg, ha javítanák az ügyletek átláthatóságát, és szigorítanák azok feltételeit, illetve ha a kormányok következetes támogatási rendszert alakítanának ki a kisgazdák és vidéki termelők számára.

Közel 40 százalék külföldi kézben

Bár a BBTE tanulmánya szerint a hazai termőföldek csupán mintegy három százaléka került külföldiek tulajdonába, az elmúlt években napvilágot látott adatok arról tanúskodnak, hogy a romániai mezőgazdasági területek közel felét parcellánként felvásárolták az idegenek. És történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok, a gazdaszervezetek és a politikum hosszú ideje sürgeti a földvásárlás szigorítását. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága megrendelésére 2015-ben készült kutatás rámutat: a romániai termőföldek közel 40 százaléka került külföldi tulajdonba, az ország pedig

egyike ama uniós tagállamoknak, ahol a legnagyobb területeket adták el külföldi állampolgároknak.

Mintegy 5,3 millió hektár mezőgazdasági területet vásároltak fel a külföldiek: a szántóföldek 30 százalékát uniós állampolgárok vagy cégek birtokolják, a földek 10 százaléka pedig Unión kívüliek tulajdonába került. Több tízezer hektáros területeket birtokolnak arab befektetők, olasz vállalkozók, osztrák társaságok, ugyanakkor jelentős mennyiségű területet vásároltak fel spekulációs céllal pénzintézetek, biztosítótársaságok. Romániában 2014-ig földmoratórium volt érvényben, és miután lejárt a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba kerülésének korlátozása, a bukaresti hatóságok fogadkoztak, hogy megálljt parancsolnak a külföldiek földvásárlási „étvágyának”. Csakhogy a külföldiek az országban bejegyzett cégeiken keresztül már addig is birtokolhattak termőföldet Romániában, a 2014-ben elfogadott földforgalmi törvénnyel pedig a parlament szigorítani szándékozott ugyan a földvásárlást – rögzítve a társtulajdonosok, a szomszédok, a bérlők, a településen élő gazdák és a román állam elővásárlási jogosultságát –, megakadályozni mégsem sikerült a jelenséget.

A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) 2017-ben újabb – a szenátusban már elfogadott – törvénytervezetet terjesztett a képviselőház elé, amelyben

további szigorításokkal próbálják nehezíteni a külföldi spekulánsok földvásárlását,

a kezdeményezést azonban az alsóház még nem szavazta meg.

A tervezet a földművesekre szűkítené a földvásárlásra jogosultak körét, továbbá 15 évre szóló elidegenítési tilalommal tartaná hazai kézben a földvagyont, a jogi személyek esetében pedig megszabnák, hogy csak azok a cégek vásárolhatnának földet, amelyeknek a bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve amelyek legalább öt éve jelen vannak az adott térségben.

Egyébként jól mutatja a hazai termőföld iránti keresletet, hogy

az elmúlt években jelentősen megugrott a szántóföld ára Romániában.

Miközben nálunk 4500 euró körüli a föld hektáronkénti átlagára, a legmagasabb, mintegy tízezer eurós árak is csak a felét-harmadát teszik ki a legolcsóbb (25–60 ezer euró között hektáronkénti áron beszerezhető) németországi, vagy hollandiai területek árának.

„Földönfutóvá” váló falvak

Tánczos Barna szenátor szerint egész falvak válnak „földönfutóvá”, ha az emberek külföldieknek eladják a mezőgazdasági területeket. Az RMDSZ Hargita megyei törvényhozója a Krónikának rámutatott, a jelenség már most tetten érhető azáltal, hogy a termőföldeken túladnak a pillanatnyi haszonért közvetítőknek, akik aztán többszörös áron továbbadják befektetőknek.

Idézet
Ezáltal kihúzzák a vidéki emberek lába alól a talajt, megszűnnek a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok, az emberek pedig összecsomagolnak, és elmennek külföldre. Ez a veszély Székelyföldön fenyeget a legkevésbé, ám Nyugat-Erdély, Partium, Bánság veszélyben van, hiszen minél jobb minőségű és kompaktabb a termőföld, annál kapósabb”

– jelentette ki lapunknak a politikus.

A felsőház mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke kifejtette, nem tart attól, hogy csökken Románia mezőgazdasági termelése, ha a külföldiek felvásárolják a földeket, hiszen ha a beruházás mögött jelentős mezőgazdasági vállalat áll, még növelheti is a termelés hatékonyságát, ami az élelmezés szempontjából nem jelent kockázatot. Hozzátette, a 40 százalékos külföldi tulajdonrész nem azt jelenti, hogy külföldi magánszemélyek vásárolták fel a földeket, hanem Romániában bejegyzett cégekről van szó, melyek tulajdonosai külföldi vállalatok vagy magánszemélyek. A politikus azt tartaná megoldásnak, ha a jogi személyeknek megtiltanák, hogy például 500 hektárnál nagyobb területeket vásároljanak. „Trükközni így is lehetne, de bonyolítaná, ha egy húszezer hektáros birtokot akarnak eladni egy izraeli, arab, holland vagy éppen spanyol befektetőnek. Így talán húsz év múlva visszarendeződne a helyzet, és a földek nagyobb része újra magánemberek tulajdonába kerülne” – közölte Tánczos.

A szenátor úgy véli, erre a román pártok részéről nem mutatkozik akarat, és ahogy egyre inkább konszolidálódnak a nagy, külföldi tőkések birtokai, valós védelem nélkül maradnak a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok. „A román politikum hallani sem akar arról, hogy szigorú földvásárlási tilalmat vezessen be, igazi moratóriumról sem az EU-csatlakozás előtt, sem tíz évvel azután nem beszéltek. Négy évvel ezelőtt jelent meg az első, földvásárlásra vonatkozó törvény, ami az elővásárlást szabályozza, előnybe helyezve a helyi, fiatal gazdákat. De ez ma már így késő” – húzta alá a szená­tor. Szerinte az alapelv az kellene legyen, hogy az ország mezőgazdasági területei a román állampolgárok tulajdonába kerüljenek, odáig azonban hosszú út vezet.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 09., vasárnap

Megépülhet az új erdélyi vízerőmű, elutasította a bíróság két szervezet környezetvédelmi engedély elleni beadványát

Folytatódhatnak a munkálatok a Maros megyei Ratosnyán épülő vízerőműben, és befejezhetik a projektet, mivel a bíróság a Hidroelectrica javára döntött a Declic és a Bankwatch környezetvédelmi engedély felfüggesztésére v

Megépülhet az új erdélyi vízerőmű, elutasította a bíróság két szervezet környezetvédelmi engedély elleni beadványát
2025. február 09., vasárnap

Több mint százan szorultak a hegyimentők segítségére egyetlen nap alatt

Az elmúlt 24 órában 112 riasztás érkezett országszerte a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 110 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.

Több mint százan szorultak a hegyimentők segítségére egyetlen nap alatt
2025. február 09., vasárnap

Fogyasztóvédelem: „leírhatatlan mocsok” volt a szászrégeni étteremben, ahol több tucatnyian kaptak ételmérgezést

A fogyasztóvédelem (ANPC) ellenőrei nem megfelelő minőségű ételeket és „leírhatatlan mocskot” találtak a konyhában abban a szászrégeni étteremben, ahol több tucat vendég került kórházba ételmérgezés gyanújával.

Fogyasztóvédelem: „leírhatatlan mocsok” volt a szászrégeni étteremben, ahol több tucatnyian kaptak ételmérgezést
2025. február 08., szombat

Tömeges ételmérgezés a házas emberek bálján Szászrégenben

Több mint harmincan rosszul lettek szombaton este egy Szászrégenben tartott rendezvényen. A tömeges ételmérgezés a házas emberek bálján történt.

Tömeges ételmérgezés a házas emberek bálján Szászrégenben
2025. február 08., szombat

Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg

Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg a napokban – derült ki szombaton.

Két, Hollandiában ellopott autót is Erdélyben találtak meg
2025. február 08., szombat

Betört egy boltba, majd jelentette a lopást két Szilágy megyei fiatal

Két, 16, illetve 18 éves fiatalt vettek őrizetbe pénteken a Szilágy megyei rendőrök, miután betörtek egy topaszentkirályi boltba, ahonnan cigarettát, alkoholos italokat és élelmiszereket loptak nagyjából 7500 lej értékben.

Betört egy boltba, majd jelentette a lopást két Szilágy megyei fiatal
2025. február 08., szombat

Nem tetszik a székelyföldi románoknak Hargita megye új címerterve

Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.

Nem tetszik a székelyföldi románoknak Hargita megye új címerterve
2025. február 08., szombat

Harmadik napja keresik az eltűnt 23 éves férfit Hargita megyében

A Hargita megyei katasztrófavédelmi erők szombat reggel újrakezdték az eltűnt 23 éves fiatalember keresését a zetelaki tóban. A katonai tűzoltók, hegyimentők és civil önkéntesek már harmadik napja keresik az eltűntet.

Harmadik napja keresik az eltűnt 23 éves férfit Hargita megyében
2025. február 07., péntek

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán

Áthidaló megoldásként két szerződéses orvossal tudják biztosítani az ügyeletet a nagykárolyi városi kórház szülész-nőgyógyászati és gyermekgyógyászati osztályán, de márciustól várhatóan két főállású szakember is munkába áll.

Orvosolták a szakemberhiányt a nagykárolyi kórház szülészetén és gyermekgyógyászatán
2025. február 07., péntek

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása

Hat és fél évvel az impozáns épületet elpusztító tűzvész után elkezdődhetnek a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső tereinek felújítási munk&

Elkezdődik a leégett nagyváradi görögkatolikus püspöki palota belső felújítása