Kockázatokat rejt a termőföld elkótyavetyélése: több szempontból aggályos a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba jutása

Bíró Blanka , Rostás Szabolcs 2019. április 17., 08:09

Élelem- és nemzetbiztonsági vonzatai vannak egy frissen közzétett tanulmány szerint a nagy kiterjedésű romániai termőföldek kiárusításának, külföldi tulajdonba kerülésének. Bár a román hatóságok hosszú évek óta próbálkoznak a földeladás szigorításával, becslések szerint a hazai mezőgazdasági területek mintegy negyven százaléka külföldiek kezére került.

Kockázatokat rejt a termőföld elkótyavetyélése: több szempontból aggályos a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba jutása
galéria
A romániai 4500 eurós hektáronkénti átlagár jóval olcsóbb a nyugat-európai árakhoz képest Fotó: Farkas Tamás

Visszaigazolja a Romániában az elmúlt több mint egy évtized során végbement masszív földkiárusítással kapcsolatos aggodalmakat a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanulmánya, amelynek egyik végkövetkeztetése az, hogy a térség országaihoz hasonlóan nálunk is rontja az élelembiztonságot a termőföldek eladása.

A Dacinia Crina Petrescu, a BBTE Üzletkötő Karának docense, valamint az egyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának két munkatársa, Ruxandra Mălina Petrescu-Mag és Réti Kinga Olga által jegyzett kutatás a nagy kiterjedésű termőföldek adásvétele szempontjából, kelet-európai kontextusban vizsgálja az élelembiztonság kérdését.

Az egyetemi oktatók szerint a termőföldek kiárusítása hátráltatja a kelet-európai régió agráriparát és élelembiztonságát,

a román termőföldek kivásárlásának pedig nemcsak a liberális tulajdonjogi szabályozások, de az adásvételi folyamatok terén tapasztalható korrupció is kedvez.

Kiszorított helyi közösségek

A lapunkhoz eljuttatott tanulmány rávilágít: Kelet-Európában egyre nagyobb problémát jelent, hogy a külföldi befektetők kiszorítják a helyi közösségeket a termőföld használatából. Ráadásul a jelenségnek nemzet-, illetve élelembiztonsági vonzatai is vannak, hiszen

a felvásárolt földekről betakarított termények java a külföldi piacra kerül,

célzott agrártámogatások hiányában a hazai kisgazdák és a vidéki termelők versenyképtelenné válnak, a fogyasztók pedig kénytelenek külföldről behozott élelmiszereket vásárolni, amelyeknek a minősége kevésbé ellenőrizhető.

A kutatás szerint a problémának elsősorban történeti okai vannak: a Szovjetunió felbomlását követően a korábban kollektivizált termőföldek és legelők egy részét parlagon hagyták, ezért beerdősödtek, a visszaszolgáltatások (például Románia és Bulgária esetében) és újraosztások (Oroszországban, Ukrajnában) pedig a gazdasági liberalizmus szellemében történtek, így

a földek szabad adásvételét, kiárusítását ma nem fékezi semmi.

A kutatók öt kelet-európai ország – Bulgária, Fehéroroszország, Oroszország, Románia és Ukrajna – esetében tekintették át a 2000 és 2018 közötti, 200 hektárosnál nagyobb földterületekre vonatkozó adásvételi ügyleteket, ezek gyakoriságát, méretét aztán összevetették az említett országok olyan társadalmi-gazdasági-népességi mutatóival, mint a népesség iskolázottsága, a korrupció mértéke, a GDP, a vidéki és a városi populáció aránya.

Rendkívül beszédes Románia példája:

miközben az ország népességének 47 százaléka él vidéken, a munkaképes állampolgárok 40 százaléka mezőgazdasági alkalmazott, ehhez képest a mezőgazdasági termékek az ország össztermékének (GDP) mindössze 13,4 százalékát teszik ki.

Az ország mezőgazdasági potenciáljáról árulkodik, hogy Románia még a jelenlegi igen gyenge marketing, a túlzottan tagolt farmszerkezet, az elavult infrastruktúra és hagyományos munkaszervezés mellett is a legnagyobb európai gabonaexportőrök közé tartozik. Összehasonlításképpen: míg a fejlettebb nyugat-európai országok hektáronként általában 7000–8000 kilogramm búzát takarítanak be, addig a kelet-európai országok alig 3000 kilogrammot.

Korrupció, átláthatatlan szerződések

A BBTE tanulmányából kiderül, hogy Romániában Temes, Ialomița, Călărași, illetve Dolj megyében árusították ki a legtöbb nagy kiterjedésű termőföldet, az elmúlt 18 évben közel félszázat a négy megyében. A kutatás szerint jelenleg az ország termőföldjeinek 2,96 százaléka van külföldi kézen, a kivásárolt földek 60 százalékát mezőgazdasági célokra használják a külföldi tulajdonosok. Közben a korrupcióérzékelési mutató 2017-ben Romániában 100-as skálán 48-at mutatott, Fehéroroszországban 28-at, Bulgáriában 43-at, Oroszországban 29-et, Ukrajnában pedig 30-at. A tanulmány két tényező esetében mutatta ki, hogy ezek szoros összefüggésben állnak a nagy kiterjedésű termőföldek kiárusításával, áttételesen pedig az élelembiztonsággal.

A nagyobb területű, illetve a nagyobb kiterjedésű gabonaföldekkel rendelkező országok jobban vonzzák a befektetőket. A korrupció, az átláthatatlanság a szerződéskötések terén, a társadalmi konzultációk hiánya közvetettebb módon, de szintén serkenti a földek kivásárlását, és ugyanígy a vidéki népesség nagyobb aránya is, amely kelet-európai kontextusban sebezhetőségre utal”

– mutatnak rá az egyetemi oktatók. A tanulmány szerzői szerint a folyamatot az fékezhetné, ha az érintett országokban a földek tulajdonjogának „kevésbé individualisztikus”, ugyanakkor a termőföldhöz való hozzáférés közösségi tétjeit támogató felfogása honosodna meg, ha javítanák az ügyletek átláthatóságát, és szigorítanák azok feltételeit, illetve ha a kormányok következetes támogatási rendszert alakítanának ki a kisgazdák és vidéki termelők számára.

Közel 40 százalék külföldi kézben

Bár a BBTE tanulmánya szerint a hazai termőföldek csupán mintegy három százaléka került külföldiek tulajdonába, az elmúlt években napvilágot látott adatok arról tanúskodnak, hogy a romániai mezőgazdasági területek közel felét parcellánként felvásárolták az idegenek. És történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok, a gazdaszervezetek és a politikum hosszú ideje sürgeti a földvásárlás szigorítását. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága megrendelésére 2015-ben készült kutatás rámutat: a romániai termőföldek közel 40 százaléka került külföldi tulajdonba, az ország pedig

egyike ama uniós tagállamoknak, ahol a legnagyobb területeket adták el külföldi állampolgároknak.

Mintegy 5,3 millió hektár mezőgazdasági területet vásároltak fel a külföldiek: a szántóföldek 30 százalékát uniós állampolgárok vagy cégek birtokolják, a földek 10 százaléka pedig Unión kívüliek tulajdonába került. Több tízezer hektáros területeket birtokolnak arab befektetők, olasz vállalkozók, osztrák társaságok, ugyanakkor jelentős mennyiségű területet vásároltak fel spekulációs céllal pénzintézetek, biztosítótársaságok. Romániában 2014-ig földmoratórium volt érvényben, és miután lejárt a mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba kerülésének korlátozása, a bukaresti hatóságok fogadkoztak, hogy megálljt parancsolnak a külföldiek földvásárlási „étvágyának”. Csakhogy a külföldiek az országban bejegyzett cégeiken keresztül már addig is birtokolhattak termőföldet Romániában, a 2014-ben elfogadott földforgalmi törvénnyel pedig a parlament szigorítani szándékozott ugyan a földvásárlást – rögzítve a társtulajdonosok, a szomszédok, a bérlők, a településen élő gazdák és a román állam elővásárlási jogosultságát –, megakadályozni mégsem sikerült a jelenséget.

A kormányzó román Szociáldemokrata Párt (PSD) 2017-ben újabb – a szenátusban már elfogadott – törvénytervezetet terjesztett a képviselőház elé, amelyben

további szigorításokkal próbálják nehezíteni a külföldi spekulánsok földvásárlását,

a kezdeményezést azonban az alsóház még nem szavazta meg.

A tervezet a földművesekre szűkítené a földvásárlásra jogosultak körét, továbbá 15 évre szóló elidegenítési tilalommal tartaná hazai kézben a földvagyont, a jogi személyek esetében pedig megszabnák, hogy csak azok a cégek vásárolhatnának földet, amelyeknek a bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve amelyek legalább öt éve jelen vannak az adott térségben.

Egyébként jól mutatja a hazai termőföld iránti keresletet, hogy

az elmúlt években jelentősen megugrott a szántóföld ára Romániában.

Miközben nálunk 4500 euró körüli a föld hektáronkénti átlagára, a legmagasabb, mintegy tízezer eurós árak is csak a felét-harmadát teszik ki a legolcsóbb (25–60 ezer euró között hektáronkénti áron beszerezhető) németországi, vagy hollandiai területek árának.

„Földönfutóvá” váló falvak

Tánczos Barna szenátor szerint egész falvak válnak „földönfutóvá”, ha az emberek külföldieknek eladják a mezőgazdasági területeket. Az RMDSZ Hargita megyei törvényhozója a Krónikának rámutatott, a jelenség már most tetten érhető azáltal, hogy a termőföldeken túladnak a pillanatnyi haszonért közvetítőknek, akik aztán többszörös áron továbbadják befektetőknek.

Ezáltal kihúzzák a vidéki emberek lába alól a talajt, megszűnnek a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok, az emberek pedig összecsomagolnak, és elmennek külföldre. Ez a veszély Székelyföldön fenyeget a legkevésbé, ám Nyugat-Erdély, Partium, Bánság veszélyben van, hiszen minél jobb minőségű és kompaktabb a termőföld, annál kapósabb”

– jelentette ki lapunknak a politikus.

A felsőház mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke kifejtette, nem tart attól, hogy csökken Románia mezőgazdasági termelése, ha a külföldiek felvásárolják a földeket, hiszen ha a beruházás mögött jelentős mezőgazdasági vállalat áll, még növelheti is a termelés hatékonyságát, ami az élelmezés szempontjából nem jelent kockázatot. Hozzátette, a 40 százalékos külföldi tulajdonrész nem azt jelenti, hogy külföldi magánszemélyek vásárolták fel a földeket, hanem Romániában bejegyzett cégekről van szó, melyek tulajdonosai külföldi vállalatok vagy magánszemélyek. A politikus azt tartaná megoldásnak, ha a jogi személyeknek megtiltanák, hogy például 500 hektárnál nagyobb területeket vásároljanak. „Trükközni így is lehetne, de bonyolítaná, ha egy húszezer hektáros birtokot akarnak eladni egy izraeli, arab, holland vagy éppen spanyol befektetőnek. Így talán húsz év múlva visszarendeződne a helyzet, és a földek nagyobb része újra magánemberek tulajdonába kerülne” – közölte Tánczos.

A szenátor úgy véli, erre a román pártok részéről nem mutatkozik akarat, és ahogy egyre inkább konszolidálódnak a nagy, külföldi tőkések birtokai, valós védelem nélkül maradnak a kis- és közepes gazdaságok, a családi farmok. „A román politikum hallani sem akar arról, hogy szigorú földvásárlási tilalmat vezessen be, igazi moratóriumról sem az EU-csatlakozás előtt, sem tíz évvel azután nem beszéltek. Négy évvel ezelőtt jelent meg az első, földvásárlásra vonatkozó törvény, ami az elővásárlást szabályozza, előnybe helyezve a helyi, fiatal gazdákat. De ez ma már így késő” – húzta alá a szená­tor. Szerinte az alapelv az kellene legyen, hogy az ország mezőgazdasági területei a román állampolgárok tulajdonába kerüljenek, odáig azonban hosszú út vezet.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport