HIRDETÉS
Akik kicsit is késtek Ferenc pápa csíksomlyói szentmiséjéről, több olyan hivatalossággal mehettek szembe, akik már lefelé tartottak a Kis- és Nagysomlyó hegy közti nyeregből. Egyikük Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke volt, aki palástjával a karján araszolt a kegytemplom felé a csúszós úton. Aki látta, nem tudta elképzelni, mi történhetett: rosszul érezte magát, vagy a protestánsokra nézve sértő kijelentés hangozhatott el? Vagy netán református egyházfőként elegendőnek tartotta, hogy éppen csak megmutassa magát? Ám amint Kató Béla a Krónikának elmondta, egyik feltételezés sem állja meg a helyét:
a kormányőrség egyszerűen megtagadta a belépését a VIP-szektorba.
Hiába mutatkozott be, és vette elő az adott részbe szóló belépőjét, az őrök – a pápa érkezésére hivatkozva – megálljt parancsoltak.
„Már többször elmondtam, most megismétlem: református püspökként nem a pápáért mentem Csíksomlyóra, hanem a római katolikus magyar testvéreinkért. Akár végigállhattam volna a misét, vagy leülhettem volna valahol távolabb, a fűbe. De már én sem vagyok fiatal, ráadásul négy órája voltam talpon” – panaszolta el a református püspök. Mint hozzátette, időben a helyszínre ért, és míg várakozott,
egy román zászlóval felszerelkezett nő előtt simán megnyílt a kapu.
Kató Béla szerint mindez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy a pápa ruháján levarratták a magyar feliratot; azzal riogatták az embereket, hogy nem szabad magyar, illetve székely zászlókkal jönni a misére, a pápát szinte hermetikusan elzárták a néptől, és számháborút indítottak Somlyó ellen, azt bizonygatva, hogy Bukarestben, Jászvásáron meg Balázsfalván többen gyűltek össze, mint ott, ahol a szentatyának a legtöbb híve él.
„A többi helyszínen a pápa miért közeledhetett még az utcán álldogáló és bámészkodó néphez, Csíksomlyón pedig, amint felcsendült a magyar himnusz, máris kivitték? Máshol miért nem kellett regisztrálni, csak Csíksomlyón? A többi három helyszínen miért nem mondták, hogy nem szabad zászlóval odamenni, csak Csíksomlyón?” – tette fel a költői kérdéseket a református püspök. A választ szintén ő adta meg: meggyőződése szerint az egész forgatókönyvnek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar jelenlétet minimalizálja a Szentszék előtt. Kató Béla ugyanakkor úgy véli,
a ferences testvéreknek nem kellett volna mindenféle kompromisszumot elfogadniuk; keményebben kellett volna fellépniük, sőt a kazula magyar feliratának letakarása ügyében akár radikálisan is.
A megalázó helyzetnek Brendus Réka is szemtanúja, és egyben szenvedő alanya volt. A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese lapunknak elmesélte, hogy miközben belépővel a kezükben a rács mögött várakoztak, olyanokat engedtek be, akiket a későbbiekben a tévében látott viszont, amint a VIP-zóna első sorában állnak a piros-sárga-kék zászlóval. „Hallgattam és vártam egy jó ideig, aztán megfordultam, és eljöttem. Pedig nem ezért utaztam Budapestről Csíksomlyóra” – kifogásolta a miniszterelnöki hivatal tisztségviselője.
Pásztor Sándornak az újonnan felállított székelykapuban állták az útját. A Bihar Megyei Tanács elnöke – aki fél órával a szentmise elkezdése előtt feleségével érkezett a helyszínre – bő húszperces várakozás és egyezkedés után juthatott be a helyére. Mint mondta, az elején még csak nem is közölték velük, miért nem fogadják el a belépőjüket.
– idézte fel a kellemetlenséget a nagyváradi politikus.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője a leginkább a hatóságok által alkalmazott kettős mércéért volt dühös. Azon túl, hogy a parancsot teljesítő csendőrök nem engedték be abba a szektorba, amely tízlépésnyire volt a kerítéstől, a SPP-sek is hajthatatlannak bizonyultak. „Hiába volt segítőkész a kormányőrség marosvásárhelyi megbízottja, akit telefonon sikerült elérnem, az ottaniak semmiféle együttműködési készséget nem tanúsítottak. De nem is az bosszantott fel, hogy bő húsz percet várakoztattak, hanem az, hogy amikor egy úriember társaságában megérkezett egy, a hátát román zászlóval takaró hölgy, és felmutattak valamiféle igazolványt, azonnal kinyílt a kapu. Kétlem, hogy a katrincás hölgy a SPP-hez tartozott, és valamiféle bevetésen lett volna” – mondta el az anyaország erdélyi gazdaságfejlesztési programját irányító alapítvány vezetője. Kozma Mónika rendkívüli megalázást érzett abban a pillanatban, amikor látta, hogy több magas rangú magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőt közel fél óráig várakoztatnak, más meg román népviseletben és zászlóval a hátán mosolyogva besétálhat.
Ugyanígy járt Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki hiába ért fel bő háromnegyed órával a mise kezdete előtt, nem léphetett be. Szerinte nem feltétlenül fontoskodás vagy rosszindulat parancsolt megálljt bizonyos tisztségviselőknek, inkább egy kis szervezési „gikszer” csúszhatott be. Mint mondta, ha tisztán leszögezték volna, hogy mikor záródnak a kapuk, jóval azelőtt felérhetett volna a nyeregbe, de jobbnak látta nem áztatni magát, és bemenekülni valahová az eső elől.
