2009. december 08., 09:112009. december 08., 09:11
Január 23-ára tűzte napirendre a csíkszeredai közigazgatási bíróság azt a pert, amelyet a Hargita megyei prefektúra indított a helyi tanács ellen a város bejáratainál kihelyezendő rovásírásos helységnévtábla ügyében. Mint ismeretes, a csíkszeredai tanács lakossági kezdeményezésre jóváhagyta a rovásírásos helységnévtáblák kihelyezését, de a prefektúra megtámadta a döntést. Lépését azzal indokolta, hogy a magukat székelynek valló polgárok száma Csíkszeredában nem éri el a húsz százalékot.
A bíróság harmadik ízben rendelt el halasztást az ügyben. „Stagnál az ügy, mivel különböző kifogások merülnek fel” – közölte a Krónikával a táblaállítás kezdeményezője, Csibi Barna. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom volt tagja elmondta: az első halasztás a bírósági sztrájk számlájára írható, a másodikat pedig azért rendelték el, mert az önkormányzat által benyújtott óvást nem továbbították a prefektúrának, valamint azért, mert indokolatlannak tartották a határozat kezdeményezőjének, Csibi Barnának perbe lépésre vonatkozó kérelmét.
Kérdésünkre, hogy a sok kifogás eltántorítja-e őket céljuk véghezvitelétől Csibi Barna elmondta: „Egyáltalán nem áll szándékunkban „feladni”. Formai okokra hivatkozva halasztódott el az újabb tárgyalás, többek között az én hibámból is. Ha már lehetőségem van rá, törvényesen, hogy magánszemélyként beszálljak a perbe, miért ne használnám ki?
Tulajdonképpen én indítottam el a tervet, ezért szeretnék ott lenni és szólni.” Hozzátette, a formai kifogásnak eleget téve megindokolták részvételi szándékát. Noha kérelme megfelelt, a bíróság azért rendelt el újabb halasztást, mert ezt az iratot elmulasztották továbbítani a prefektúrának.
Az ügy következő tárgyalására 2010. január 23-án kerül sor, amelyen Csibi reményei szerint a prefektúra képviselői is megjelennek. „Szerintem nincs lehetőség arra, hogy megnyerjék a pert. Az indok, amire hivatkoztak, röhejes, csupán rosszindulatukról tettek tanúbizonyságot” – értékelte Csibi.
Antal Attila alpolgármester szerint a rovásírásos helységnévtáblák kihelyezése lakossági kezdeményezés volt, amit testületileg megszavaztak. „Ezzel a határozattal szemben talált kifogást a prefektúra, amihez minden joga megvan. Az önkormányzati határozatok akkor jogerősek, ha a prefektusi hivatal jóváhagyja őket” – magyarázta az alpolgármester.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Súlyos gondot okoz az ivóvízellátás hiánya Dicsőszentmártonban és a környező Maros megyei településeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sókoncentrációja miatt, a vezetékes ivóvízellátás több ízben is szünetelt az elmúlt napokban.
Brassó péntekenként kedvezményes hegyi kalandra hívja a mountainbike-rajongókat – helyi lakosoknak 50 százalékos kedvezménnyel érhetők el a felvonók a Keresztényhavasra.
Pert nyert az Arad megyei prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott partiumi falu, Zarándnádas ügyében.
Életének 84. évében meghalt Kincses Előd jogász, közíró, a romániai rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb magyar közéleti alakja, az erdélyi magyar ügyek és érdekek kitartó képviselője, védője.
Két Maros megyei személy vesztette életét Élesd terelőútján egy tömegbalesetben kedd délután, két személygépkocsi és egy autóbusz karambolozott.
A marosvásárhelyi rendőrségi fogdában kötött ki az a 35 éves gépkocsivezető, aki mattrészegen ült volánhoz, az alkoholszonda a kilégzett levegőjében 1,32 mg/l tiszta alkoholt jelzett.
Idén már másodszor virágoztak ki a cseresznyefák Arad megye több pontján. Szakemberek szerint ez az éghajlatváltozás okozta anomália, amely stresszt okoz a fáknak, és fennáll a veszélye, hogy egyesek hosszú távon károsodnak.
Leégett egy kedd este kiütött tűzben a Vlegyásza-csúcson levő meteorológiai állomás – tájékoztatott a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Kolozsváron számos üzletben, étteremben találkozhat a gasztronómiai ínyencségekre vágyó fogyasztó a Caseus sajtokkal. A kincses várostól 11 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Györgyfalván hétéves múltra tekint vissza az érlelt sajtok készítése.