Kolozsvár rendszerváltás utáni történetében először kapott piros-fehér-zöld dekorációt a belvárosi Deák Ferenc (Eroilor) utca
Fotó: Rostás Szabolcs
Kihelyezték a magyar felirattal és nemzeti színekkel ellátott utcai dekorációkat a március 15-ei nemzeti ünnep közeledtével a kincses városban.
2024. március 14., 13:432024. március 14., 13:43
2024. március 14., 16:142024. március 14., 16:14
A minden második lámpatestre, a román és uniós zászlók helyére kifüggesztett kis méretű molinók két nyelven, magyarul és románul hirdetik: „Minden magyar ünnepe”. A zászlócskák a Bocskai teret a Főtérrel összekötő Deák Ferenc (Eroilor) utcában kaptak helyet csütörtökön. Az RMDSZ kincses városi elöljárói történelmi pillanatként könyvelik el, hogy a villanyoszlopokon három napon át március 15-ei tematikájú díszítést tekinthetnek meg a járókelők, és hogy a központi utca „ünnepi pompát öltött”.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Azt üzeni: Itt van magyar közösség és kész részt vállalni a történelmére való emlékezés mellett a közös jövőtervezésben is, amely a békés együttélésről és a kölcsönös tiszteletről kell szóljon” – posztolta közösségi oldalán a júniusi helyhatósági választáson újabb alpolgármesteri mandátumra pályázó RMDSZ-es elöljáró.
Ugyanezzel a szöveggel üdvözölte a Kolozsváron legutóbb 80 esztendeje látható hasonló magyar dekorációt Csoma Botond parlamenti képviselő is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyébként az elmúlt napokban telefonon keresztül is ünnepelni hívja a kolozsvári magyarokat, a hívás során automatikusan lejátszott hangfelvételen a politikus többek között azzal a felhívással „toborozza” a március 15-ei programokra az embereket, hogy „Győzzenek a magyarok!”
Magyar felirat Iuliu Hossu, a vértanú görögkatolikus püspök szobra mellett a kincses városban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az RMDSZ több belvárosi épület és Szamos-híd esetében kérte a kolozsvári, valamint a Kolozs megyei önkormányzattól, hogy a magyar nemzeti ünnepen piros-fehér-zöld díszkivilágítást kapjanak. Antal Géza, az alakulat megyei szervezetének ügyvezető elnöke a hét elején úgy nyilatkozott, hogy a polgármesteri hivatal a Diákművelődési Ház esetében jóváhagyta a kérést, a többi építmény ugyanis nem rendelkezik megfelelő technikai felszereléssel.
Kolozsváron a hagyományos felvonulás idén is a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elől indul március 15-én, pénteken 14 órakor, majd a Deák Ferenc utcán keresztül ér a Főtérre, ahol a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentisztelet lesz. A központi ünnepség a Főtéren folytatódik, az ünnepi beszédek után népviseletbe öltözött kétszáz fiatal tart bemutatót, és a Kolozsvári Magyar Gyermekkórus koncertezik. Az ünneplők Petőfi Sándor egykori szálláshelyét, a Biasini Szállót is megkoszorúzzák.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az ünnepi műsort a Diákművelődési Házban rendezik Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. Fellép a Tokos Zenekar és a Bekecs Néptáncszínház, vendégelőadók Vajas Evelin és Marosán Csaba. A központi rendezvényt egész héten át tartó kulturális és ifjúsági programok kísérik, a többi között Pilvax-kvíz és forradalmi táncház várja a fiatalokat, és a kolozsvári diákság Mátyás király szülőházánál is megemlékezést tart.
Rendhagyó módon piros-fehér-zöld díszkivilágítással és ünnepi utcai dekorációval készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre Kolozsváron. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter részt vesz a nagyváradi és sepsiszentgyörgyi ünnepségen.
Kolozsvár 286 ezer lakosával Románia második legnagyobb városa. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a magyar közösség létszáma 33 ezer, és nagyjából 50 ezer személy nem vallott nemzetiségéről. A rendszerváltás után, Gheorghe Funar polgármestersége idején a városban tilos volt a magyar jelképek használata, és csak a 2000-es évek közepétől – civil és jogi nyomásra – sikerült elmozdulni a többnyelvűség irányába. Erdély fővárosában jogerős bírósági döntés révén sikerült kihelyeztetni 2017-ben a háromnyelvű – a város román, magyar és német nevét tartalmazó – helységnévtáblákat, melyek mellé egy, a település római kori eredetére emlékeztető, latin nyelvű tábla is került. Az önkormányzati rendezvényeken – például a karácsonyi vásáron – évek óta vita tárgya a magyar nyelvű feliratok kihelyezése, arra pedig, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen magyar feliratokkal köszöntsék a magyar közösségét, évtizedek óta nem volt példa.
Elfogtak Németországban egy nemzetközi körözés alatt álló romániai bűnözőt. Liviu Ilie Sălăgean a mezőméhesi nőgyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj bűntársa volt egy korábbi gyilkosságban – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Új turisztikai látványossággal gazdagodott Predeál, az Erdély és Havasalföld határán fekvő népszerű Brassó megyei üdülőtelepülés, Románia legmagasabban fekvő városa (1100 m-es tengerszint feletti magasság).
Kígyómarás miatt szállítottak kórházba egy 52 éves nőt a Beszterce-Naszód megyei Nagyilváról, az áldozat eszméleténél volt, de szédült állapotban találta szombaton a mentőegység.
Az Erzsébet-tábor lényege, hogy érezzük az összetartozást mi, magyarok szerte a Kárpát hazában – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter Erdélyből érkezett Erzsébet-táboros gyermekeknek, akiket az Országházban köszöntött pénteken.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér átfogó fejlesztési stratégiájának célja, hogy 2045-re a légi utasforgalom eléje az évi 10 millió főt.
Közönségtalálkozón vesz részt a kincses városban a világűrt nemrég megjárt Kapu Tibor. A magyar űrhajóssal szelfit is készíthet a Kolozsvári Magyar Napok közönsége.
Kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított három személyt vizsgálnak a Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat (DIICOT) Szatmár megyei nyomozói, két gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság.
Év végéig elkészül a súlyos égési sérülteket kezelő temesvári kórház, jövő év tavaszán pedig használatba adják a Marosvásárhelyen épülő, hasonló jellegű kórházat is – jelentette ki pénteken Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Az építőmunkások hibájának következtében beton került a Feleki patakba Szeben megyében a Nagyszeben és Fogaras közötti leendő autópálya építőtelepéről, ami szennyezést okozott és halakat pusztított el.
Barabási Albert László szerint, ha Leonardo da Vinci ma élne, minden bizonnyal a hálózatok ábrázolásával foglalkozna. A csíki származású világhírű hálózatkutató a Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken tartott előadást.
szóljon hozzá!